Konferenciára fel! Vár rád Pécs és Szeged

Bár nyáron a történész szakmában is uborkaszezon van, a szeptemberrel induló őszi időszak nem szűkölködik konferenciákban. Mai cikkünkben két felhívást teszünk közzé annak érdekében, hogy minél többeknek legyen lehetősége jelentkezni.


Kép forrása: United.ac.id

Budapest-Poznan 1956. Fiatal kutatói konferencia felhívás.

2016-ban ünnepeljük az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulóját, s ugyanebben az évben van a poznani munkásfelkelés évfordulója is. Ez alkalomból a pécsi Történészcéh Egyesület a krakkói Jagelló Egyetemmel közösen egy nemzetközi fiatal kutatói konferenciát szervez a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége támogatásával 2016. október 13–14.-én.


Kép forrása: Emlékpont.hu

A szervezők várják BA, MA, PhD hallgatók és post-doktor státuszú kutatók jelentkezését. A konferencián 15 perces angol nyelvű előadások tartására lesz lehetőség. Az alábbi tematikus blokkokra várják az előadók jelentkezését:

– Desztalinizáció Lengyelországban és Magyarországon

– 1956 a világpolitikában

– 1956 és az emigráció

– 1956 utáni megtorlások

– 1956 emléke Lengyelországban és Magyarországon

– Budapest és Poznan 1956-os összehasonlítása

Minden szekciót egy plenáris előadó nyit meg és elnököl az előadását követően.


Kép forrása: 1.BP.Blog

A 2500 karakter hosszúságú absztraktok alapján elfogadott előadók számára a szervezők ingyenes szállást, pécsi városnézést és étkezést biztosítanak. Jelentkezni 2016. augusztus elsejéig lehet a megadott hosszúságú angol nyelvű absztrakttal, a szervezőknek, Dr. Tomasz Pudłockinak (tomaszpudlocki@hoga.pl) és Máté Zsoltnak (zsolt.mate@hotmail.com) közösen címzett e-mailben.

Máté Zsolt

Az információs nézőpont szerepe és lehetőségei a vallás, a vallási eszmék és az egyházak történetének kutatásában

In memoriam Koszta László (1962-2015)

A Szegedi Információtörténeti Műhelynek az információépítészet tárgykörét középpontba helyező első, 2012-es műhelykonferenciája után 2013-ban az orvoslás információtörténete volt a választott tárgy. 2014-ben a centenáriumra való tekintettel az első világháború információtörténete, 2015-ben pedig a Fény Nemzetközi Éve alkalmából a Fény információtörténete lett a témánk. 2016-ban a Szent Márton Évhez igazodva alakítottuk ki a tematikát. Aki tájékozódni szeretne az információtörténeti megközelítéssel, mint szervezőelvvel és beszédmóddal kapcsolatban, az Aetas (Koszta László által szerkesztett) 2012/4-es, a Világtörténet 2014/1-es tematikus számát vagy a Bevezetés az információtörténelembe c. könyv tankönyvtári példányát javasoljuk kiindulópontként.

Korábbi szakmai események, publikációk és a történeti irodalom átfésülése után három olyan témacsoportot azonosítottunk, ahol információtörténeti szempontból meghatározó metszéspontokat, kutatási lehetőséget látunk. Ezek felsorolása ötleteket adhat ahhoz, hogy a vallástörténettel foglalkozók kiemelhessék saját kutatásaik háttér-anyagaiból az információtörténeti szempontból leginkább figyelemre méltó vonatkozásokat, epizódokat, másfelől a kor- és szaktörténészek rendszerezett formában oszthassanak meg olyan, ide sorolható adalékokat, összefüggéseket, amelyekbe saját, más irányú kutatásaik során akadtak. E témalista és annak remélt bővítése egyúttal azt a célt is szolgálja, hogy egyfajta, fokozatosan gyarapodó problématérképként szolgáljon a későbbi kutatások számára.

– Vallás és információs antropológia

Vallás-előképek és vallások, mint adaptációs mechanizmusok. A természeti és társadalmi környezetre való vallás-szerű reflexió funkcionális elemzése, megismerő természete, rekonstruálhatósága különböző információ-töredékekből és szerepe a tudás inter-generációs felhalmozásában és alkalmazásában. A mítosz, mint információ-raktár. Milyen információs funkciói vannak a ritualizációnak és a szimbolizációnak? Hogyan járnak át egymásba a különböző érzékszervi csatornákon belépő információk és azok tárgyiasított változatai? A szakrális tudás őrzésének és alkalmazásának munkamegosztás-szerű kiválása a közösségből. Varázslók és sámánok, mint információspecialisták. A profán és szakrális nyelvhasználat elkülönülésének kezdetei. A neolit tárgyi leletanyag értelmezésének deszakralizációs fordulata elhozza-e a hagyományos vallás-előképek újraértelmezését is (mana, természetvallások, animizmus, stb.)? Találunk-e összefüggést, korrelációkat, együttállásokat a speciális alkalmazkodást és életformát igénylő környezetek, sajátosságok és az információs folyamatok természete között?

– Vallási eszmék, mint időben változó információs alakzatok

Születésük, előzményeik, változásuk, terjedésük, kontaminációjuk, mint a mindenkori információs ökoszisztéma része. Vannak-e egyetemesen érvényes rajzolatai és törvényei a differenciálódásnak? Alkalmazhatóak-e a hálózatkutatás modelljei a sűrűségek, térbeli vagy szemantikai távolságok és variációk információs interpretációiban? Azonosíthatóak-e a vallási

 eszmék információs központjai és perifériái? Mik a mintázatkülönbségek az eszmék kizárólagosan szóbeliségre, a szóbeliség-írásbeliség hibridjeire vagy erőteljesen írásbeliségre orientált újratermelése és terjesztése között? A normák kiformálásának, érvényesítésének, módosításának és cseréjének mechanizmusai és közösségi reflexiója. A vallási elveken és szabályokon keresztül alakított viselkedésnek különböző helyzetekben mi az információmérlege? A vallási világmagyarázat (kozmológia, történelemkép, emberkép, társadalmi rend, erkölcs) elemeinek ütközése alternatív regiszterekből érkező interpretációkkal. Információs csatornák a népi vallásosság és a „hivatalos” vallási formák között. Különböző vallási eszmék különböző közösségek különböző élethelyzeteiben milyen információs/adaptációs fitnessz-formákat mutatnak? Milyen információközösségi al-minták bújnak meg egy homogén eszme árnyékában? A terjedés sikere milyen információs behuzalozásokat változtat meg?

– Egyháztörténet és információtörténet

Az egyházi szervezet, mint információs gépezet. A külső belsővé tétele: az egyházban összekapcsoltak, mint egy kollektív és kiterjesztett környezetletapogatási és megismerési folyamat részesei. Egyházak alkalmazkodása információs forradalmakhoz. Az új, belépő információk feldolgozása, értelmezése, szűrése és szétterítése. Az információáramlás belső köre: döntések születése és áramlása. A tanítások kodifikációja, dokumentummá tárgyiasítása, sokszorosítása, újrafelhasználása. Diszkurzivitás és argumentáció. Információtechnológiai megoldások alkalmazása és innovációja a rögzítésre, tárolásra, visszakeresésre és továbbításra. Memóriacsatornák és technikák. Dokumentum-és iratmenedzsment, könyvtárosság, hírszolgálat. A tudás intézményes megosztása. Az egyházszervezeten belül közlekedő és keringő információ: mennyiségek, sebességek, megoldások, intézményesítések. Hierarchikus és horizontális terjedés. Az ikonicitás, képiség és vizualitás információs pályáinak elemzése. Cenzúra, titkosítás, az információáramlás akadályai. A kilépő oldal: információs kapcsolat az egyház és a társadalom különböző pontjai között. A térítés, a pacifikálás, a misszionáriusi tevékenység információs vonatkozásai. A hitterjesztés és hitvédelem információs praktikái és csapdái. Prédikáció, reflexió, oktatás, ismeretterjesztés, civilizációs küldetés. Az egyházszervezet és egyházi személyek mint mediátorok a világ változásainak követésében és azok értékelésében, tolmácsok és tanácsadók a személyes cselekvési térre való lefordításban. Egyházi információs input politikai, diplomáciai, katonai, gazdasági és tudományos alrendszerek számára.

Műhelykonferenciát tervezünk: néhány kiemelt előadás mellett elsősorban rövidebb (10-15 perces), problémafelvető, feltáró, hipotézis-generáló hozzászólásokkal, amelyeket szakmai beszélgetés követ. A felkészülést és előzetes tájékozódást oldalas összefoglalóiból szerkesztett füzet segíti. Jelentkezni, érdeklődni Z. Karvalics László (zkl@hung.u-szeged.hu) Hunyadi Zsolt (hunyadiz@gmail.com) Horváth Emőke (hor11775@t-online.hu) elérhetőségein lehet.

Az eseményt 2016. október 19-én, Szegeden rendezzük meg 10 és 18 óra között az Agora Informatoriumában. Részvételi díj nincs. A helyszínen korlátozott számban vendégéjszakát lehetővé tudunk tenni. Támogatók, szponzorok bevonása esetén sorrendben az utazáshoz, a konferencia-kiadványhoz, a szálláshoz illetve a nap folyamán ebéd, uzsonna biztosításához ill. az előadók honoráriumához juthatunk közelebb.

Z. Karvalics László–Hunyadi Zsolt–Horváth Emőke

Ezt olvastad?

Az első világháború után születő avantgarde mozgalmak emelték be a „talált tárgyat” a művészetek rítusába. A szellemtudományokban, különösen a történelemtudományban