Konfliktusok interdiszciplináris megközelítésben

A Magyar Hadtudományi Társaság Dél-dunántúli Tagozata nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minden évben megtartsa éves országos hadtörténeti konferenciáját, melyen a graduális hallgatóktól az akadémiai világban már nevet szerzett kutatókig a hadtörténettel foglalkozók adják közre saját kutatásaik eredményeit. Nem volt ez másképp az idei évben sem, amikor a megváltozott körülmények ellenére is sor került a rendezvényre, mindössze annyi engedményt téve a hatályos szabályozásoknak, hogy a Konfliktusok interdiszciplináris megközelítésben című konferenciát online formában tartották meg. Ennek ellenére vagy talán éppen ezért végül 25 előadó szerepelt a programban, akik közül 24 fő tartotta meg előadását, mivel egy kolléga betegség miatt lemondta szereplését.

A 2020. december 14-én a Microsoft Teams platformon keresztül megrendezett konferenciát Szenes Zoltán egyetemi tanár, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke nyitotta meg, aki köszöntőjében kiemelte, hogy mind a múlt, mind pedig a jelen eseményei jól mutatják, hogy a konfliktusok természetének tanulmányozása fontos feladata a hazai és a nemzetközi tudománynak. Ezen felül azt is hangsúlyozta, hogy a hadtudományok művelése egyértelműen az olyan össztársadalmi ügyek közé tartozik, ahol nem csupán a katonák és a civilek, hanem a különböző tudományos diszciplínák képviselői is jól tudnak együttműködni a közös célok érdekében. Ezt követően Bene Krisztián, a Dél-dunántúli Tagozat elnöke ismertette a résztvevőkkel a rendezvény lebonyolításához kapcsolódó technikai részleteket, majd jó munkát kívánt az összes jelenlévőnek. 

A plenáris előadást az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetét képviselő Tóth Ferenc tartotta meg Egy sokarcú csata mítosz és valóság között. Források és történeti konstrukciók az 1687-es harsány-hegyi ütközetről címmel, amelyben az 1687-es nagyharsányi csatát mutatta be olyan új források segítségével, amelyeket a történeti kutatásokba korábban még nem vontak be.

Az első szekciót Németh Roland (Pécsi Tudományegyetem, Régészet Tanszék) mesterszakos hallgatója Korszakok, császárok, eszmék, háborúk – avagy miről mesélnek a római érmek? című előadása nyitotta, amelyben a római kori érmék propagandaeszközként való felhasználásának módozatait járta körbe. Ezt követően Szántó Ákos (PTE, Földtudományi Doktori Iskola) doktorandusz vizsgálta meg az amerikai–mexikói kapcsolatokat a 19. század derekán Az USA törekvései a Tehuantepeci-földszoros megszerzésére a Mexikó-amerikai háborút (1846-1848) követő rendezés során címmel megtartott előadásában.

Schrek Katalin előadása

A második szekcióban elsőként Schrek Katalin, a Debreceni Egyetem Történeti Intézetének adjunktusa adott betekintést a részvevőknek a nemzetközi diplomácia kulisszái mögé érdekfeszítő előadásában, melynek címe Belső konfliktusok – külső következmények. Politika és külpolitika összefonódása az angol udvar körökben a „Cottage Cotterie” működése révén volt. Szintén a konfliktusokhoz kötődő diplomáciatörténet egy fejezetét elevenítette fel Várnai Gergely (PTE Interdiszciplináris Doktori Iskola) doktorandusz hallgató, aki Az „új kurzus” a cári külpolitikában – az 1904-1905-ös orosz–japán háború belpolitikai előzményei Oroszországban címmel a távol-keleti keleti konfliktus egyes, kevéssé ismert belpolitikai aspektusait villantotta fel.

Várnai Gergely előadása

A résztvevők nagy számára tekintettel az ebédszünet után párhuzamos szekciókban zajlott tovább a konferencia. A II/I-es szekció az első világháború korszakába kalauzolta el az érdeklődőket. Sarlós István, a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára Bajai Fióklevéltárának részlegvezető levéltárosa a Bujakór kezelése a hátországban. Bőr-és nemibeteg osztály építési tervei Baján 1917-1918-ban című előadásában egy olyan – végül meg nem valósult – tervről számolt be, amely lehetővé tette volna a szifilisszel megfertőződött katonák hátországi kezelésének magasabb szintre emelését. Palócz Márk (PTE  Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék) mesterszakos hallgató Osztrák–magyar légionáriusok az első világháborúban címmel egy ezidáig szinte teljesen ismeretlen csoportról, a Nagy Háború idején a Francia Idegenlégióban szolgáló osztrák–magyar állampolgárokról beszélt. A szekció utolsó előadója Turnár Erik (PTE Történettudományi Intézet) mesterszakos hallgató volt, aki Az utolsó utáni hadjárat. Német intervenció Lettországban 1919-ben című előadásában a háborút követő zűrzavaros időszak egy ritkán tárgyalt epizódját elevenítette fel.

Az I/III-as szekcióban Az első világháborúval foglalkozó szekcióban Ferwagner Péter Ákos, Szegedi Tudományegyetem Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszékének egyetemi docense tartott összefoglalást a közel-keleti hadszíntér francia katonáiról Első világháborús francia katonai „jelenlét” a Közel-Keleten címmel. Elmondta, hogy az itteni francia uralom sokáig inkább névleges volt, mint valódi katonai hatalomgyakorlás. Az itt harcoló francia csapatok ugyanis számokban túlságosan kevesen voltak ahhoz, hogy az egész térséget uralhassák. Varga Bence (PTE Történettudományi Intézet) Kenguruk és kivik a Nagy Háborúban 1914 – 1918. Az ANZAC a nyugati fronton című előadásában az ausztrál és új-zélandi katonai alakulat (ANZAC) első világháborús részvételét mutatta be a nyugati fronton. Elmondható, hogy e távoli gyarmat közös sorsát vállalt anyaországával és nagy mérték kivette a részét a küzdelmekből. Szőts Zoltán Oszkár (Nemzeti Emlékezet Bizottsága) Az első világháború az 1945 és 1989 közötti magyarországi történetírásban – kutatási vázlat címmel bíró előadásában rávilágított egy adósságra, amivel a magyar hadtörténetírás még mindig tartozik a közönség számára. Az első világháborúval foglalkozó munkák történetével eddig kevesen foglalkoztak, különösen a 20. század második felében készült munkák historiográfiájával. Ennek megismerésével közelebb kerülhetünk a háborúról való írásbeli emlékezés és emlékeztetéshez egyaránt.

Szőts Zoltán Oszkár előadása

A II/II-es szekció első előadójaként Lévai Kristóf (PTE Földtudományok Doktori Iskola) a hidegháború egyik forró konfliktusának a légi fegyvernemhez kötődő elemeit mutatta be. Előadásának címe A vietnámi légiháború volt, így ennek megfelelően az amerikai–vietnami összecsapás légi dimenziójára koncentrált számos érdekes részletet közreadva. Őt Harangi-Tóth Zoltán (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténet Tanszék) egyetemi tanársegéd követte, aki Az algériai háború történetének vizsgálata a hadijátékok módszertanával című rendkívül érzékletes előadásában a konfliktust hadtörténeti, hadtudományi és vezetéstudományi alapokra helyezve a hadijátékok segítségével elemezte és számos új megközelítési módszert villantott fel. Vörös Zoltán (PTE Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék) adjunktus A dél-kínai-tengeri konfliktus interdiszciplináris megközelítése címmel megtartott előadásában egy napjainkban is aktív ellentét részleteit vizsgálta meg politikai-geopolitikai, jogi, gazdasági, történelmi, katonai, kulturális-identitásbeli és pszichológiai megközelítésből. Ezek segítségével nem csupán a szembenállás okait, jellemzőit és történetét ismertette, hanem feloldásának nehézségeit is.

Dergez Ildikó előadása

A párhuzamosan tartott I/IV. szekció időben maga mögött hagyta a háborút, de témái nagyrészt a háború okozta problémákkal foglalkoztak. Dergez Ildikó (PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola) A Katolikus Egyház válasza az első világháborúra XI. Pius pápasága (1922-1939) idején című előadásában a háború utáni pápa munkásságán keresztül mutatta be a katolikus egyház reagálását a következményekre. A pápa által kiadott dokumentumok (enciklikák) szerint a háború szétzilálta a társadalom alapjait, amit szerinte csak az egyház közvetítésével lehetett volna helyrehozni. Dömők Csilla (PTE Germanisztika Intézet) egyetemi docens az első világháború utáni békék egyik legújabb kérdését dolgozta fel előadásában. A Népek és régiók Európája” – kisebbségvédelmi kérdések az első világháborút követően címet viselő prezentációban az előadó részletes vizsgálat alá vonta a különböző békeszerződéseket és az azokban szereplő kisebbségvédelmi passzusokat. Utalt arra a fontos tendenciát, hogy az európai kisebbségek különböző petíciók segítségével próbálták meg képviselni érdekeiket a Nemzetek Szövetségében, több-kevesebb sikerrel. Hamerli Petra (PTE Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék) adjunktus A német orientáció kérdése az olasz politikában, 1936–1943 címen a két világháború közötti olasz diplomácia útkereséseit mutatta be. A német-olasz közeledés nem egy egyenes folyamat állomása volt, hanem komoly csatározásokat hozott az olasz Fasiszta Párton belül is. Többen – köztük Dino Grandi londoni nagykövet – az angol orientációt tartotta volna követendő példának. Azzal, hogy Olaszország a német oldalt választotta, egyben le is kötötte magát annak külpolitikai céljai mellett.

Hamerli Petra előadása

Az I/V. szekciót Bene Krisztián (PTE Francia Tanszék) egyetemi docens A sivatagtól a sarkkörig. A Francia Idegenlégió részvétele a norvégiai hadjáratban című előadása nyitotta meg, amely a diplomáciai, stratégiai és gazdasági háttér felvázolása után a 13. légiós hegyi könnyűdandár narviki részvételét mutatta be 1940 tavaszán, amely – bár távlati következményekkel nem járt – a nyugati szövetségesek egyetlen szárazföldi győzelme volt Európában a második világháború első évében. Őt Kordé Nóra (Türr István Múzeum, Baja) követte, aki szintén a második világháború egy kevéssé ismert epizódját elevenítette fel Adalékok a bajai hadifogolytábor (1944–1945) történetéhez – Puskás Mihály iratanyaga a Türr István Múzeum helytörténeti gyűjteményében című előadásában. Ehhez térben és időben szorosan kötődött Kissné Kovács Emőke (MNL BKML) előadása – A Ficzere-ügy címmel –, amely szintén Baja szovjet megszállás alatti történetének egy fejezetét adta közre levéltári dokumentumok segítségével.

A II/III. szekcióban négy előadás került megrendezésre. Az előadások többsége tematikájukat tekintve a modern kor emlékezeti rétegeit kívánták bemutatni. Bevezető előadásként Vlasics Bálint (PTE történelem-földrajz szakos hallgató) Az oszmán hódítás és ideológia a 14–15. században címmel beszélt az oszmán ideológia gyökereiről és az „arany alma” koncepciójáról. Az oszmán hódítások ideológiai megalapozása nem csak az iszlám érvei mentén haladtak, hanem Konstantinápoly 1453-as elfoglalásával maguk is igyekeztek beleszólni az európai hódolási technikákba, mint a „római birodalom örökösei”. Kiss Márton (PTE Földtudományok Doktori Iskola) Egy konfliktus hátrahagyott emlékei – szovjet hősi emlékművek földrajzi elemzése a Dunántúl keleti részén címmel tartott előadást a 2. világháborúban Magyarországon harcolt szovjet katonáknak állított emlékművek jelenkori helyzetéről. A hadjáratok összevetésével és az emlékművek bemutatásával kiderült, hogy e kor az időbeli távolság ellenére sem tűnt el a térségben, emlékezete pedig további viták tárgya lesz majd a későbbiekben. Nyúl Eszter Anna (PTE Földtudományok Doktori Iskola) A turneri önkategorizáció folyamata és az állami gesztusok, ünnepek és szimbólumok szerepe című előadásában az identifikáció elméleti háttérét mutatta be az állami ünnepségeken keresztül. Ebből kiderült, hogy a lakosság „érettségét” különböző próbák segítségével állapították meg: valahol igazolványt adtak erről, máshol fizikai kihívások elé állították az embereket. A szekciót Kiss Balázs (Magyar Honvédség 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred 46. Heim Géza Területvédelmi Zászlóalj) százados zárta, aki a Magyar Honvédség jelenkori hagyományairól tartott előadást A katonahősök hatása a Magyar Honvédség szervezeti kultúrájára címmel. A kérdőíveket is felhasználó kutatása fényt derített arra, hogy erős kapcsolat áll fenn a honvédség névadási gyakorlata és a nemzethez való kötődés között, amiben kiemelkednek olyan katonák és alakulatok nevei. amelyek régóta a nemzet részét képezték. A szekció végén komoly diskurzus alakult ki arról, hogy most merre tart a magyar katonai emlékezeti kultúra, illetve milyen tendenciák látszódnak a jövőre.

A konferencián sor került a Tagozat által szerkesztett kiadványok bemutatójára is

A konferencia következő programpontja a Tagozat által szerkesztett kiadványok bemutatója volt. A Fejezetek a hadtörténelemből sorozat 7-es kötetét az egyik szerkesztő és abban közreműködő Sarlós István mutatta be. Bevezetőjében elmondta, hogy a kiadványt a Tagozat 15 évvel korábbi indulásánál is jelen lévő, azóta elhunyt jogászprofesszor Dr. Kajtár István emlékére ajánlották a szerkesztők. A kiadvány a Dél-dunántúli Tagozat korábbi konferenciáinak anyagait tartalmazza több mint 300 oldalon keresztül. A kiadvány első részében 14 szaktanulmány található, a történelem különböző korszakaiból és témáiból összeválogatva. Ezek között találhatunk klasszikus hadtörténeti munkákat, helytörténeti elemzéseket és teoretikai írásokat egyaránt. A tanulmányokat ezután különböző recenziók és beszámolók követik, főként a 20. századról szólva.

A második könyvet a konferencia egyik szervezője és egyben szerkesztője Bene Krisztián mutatta be. A „Fejezetek a hadtörténelemből 8 – A Magyar Hadtudományi Társaság Dél-dunántúli Tagozatának 15 éve” címet viselő kiadvány egyben a Tagozat 15 éves munkáját bemutató emlékkötetként jelent meg. Itt a 2019 decemberében tartott emlékkonferencián elhangzott előadások írásbeli verziói és a Tagozat tagjai által írt recenziók szerepelnek. A tanulmányok széles tematikát fednek le: szólnak benne a 18. századi lázadásokról, a haditengerészeti repülés hőskoráról valamint az Usztasa Mozgalomról egyaránt. A könyvben szereplő recenziók a hadtörténelem különböző korszakait mutatták be, különös tekintettel a 20. század első felére. A kiadványt végén megtalálhatjuk a Tagozat működésének írásos eredményeit, különböző összefoglalókat és programfüzeteket.

A konferencia végén az egyik főszervező Bene Krisztián vette át a szót, hogy megköszönje mindenki munkáját és részvételét. A szervezésnek köszönhetően az online mód ellenére családias maradt a hangulat, sokan az egész rendezvényen figyelmükkel tisztelték meg a másikat. A zárszóban a szervezők kiemelték, hogy remélik, rendezvényük elnyerte a résztvevők tetszését és lesz még alkalmuk virtuálisan vagy személyesen találkozni a következő évben is. A konferencián elhangzott előadások írásos változatait közreadó kötet megjelenése 2021 őszén várható a Magyar Hadtudományi Társaság Fejezetek a hadtörténelemből című sorozatának 10. kötetében.

Varga Bence

Ezt olvastad?

Amikor 1968 végén egy riporter megkérdezte Hannah Arendt – a 20. század egyik legnagyobb politikai teoretikusának – véleményét a történtekről,