A túlzásba vitt normálistól a Koningsdag-i narancslázig – egy szelet holland kultúra

Hollandia legnagyobb nemzeti ünnepének nevezhető Koningsdag (Király Napja) minden évben a király születésnapján tartandó utcai fesztiválozással, felvonulással, bolhapiaccal és narancsszínbe öltözött embertömegekkel jár. Idén április 27-én került rá sor, amikorra a legtöbb holland már megvásárolta a répákat és sütőtököket, hogy méltó módon, azaz a legnarancssárgább ételekkel készülhessen a napra. A nemzet, melynek egyébként egyik legfőbb mottója a „doe normaal” (viselkedj normálisan), ilyenkor teljesen kivetkőzik önmagából, arcára festi a holland zászló színeit, és az egykor a piros szín helyett használt narancssárgát ölti magára, ezzel tisztelegve az Oránia-Nassau uralkodóház és az egész nemzet előtt. Hogy mi a története ennek a különleges születésnapnak, melyet egy egész ország ünnepel, és hogyan kell a „doe normaal”-t betartani, majd pedig teljesen megszegni azt? A válaszokra azért van szükség, hogy megértsük, miért is ilyen különleges ez az esemény.

 

 

A Koningsdag története

Az 1900-as évhez közeledve felébredtek a holland nemzeti érzések: számos nemzeti műemléket építettek ekkor, és a legfiatalabb hercegnő, Vilma nagyon népszerű volt. Az első Koningsdaghoz hasonló ünnepélyt az ő tiszteletére rendezték meg ötödik születésnapján, 1885. augusztus 31-én, és ezt jelölték meg a nemzeti összetartozás ünnepeként is. Ekkor még Prinsessedagnak (Hercegnő Napja) nevezték az eseményt, majd Vilma koronázásakor, 1898 után a Koninginnedag (Királynő Napja) nevet kapta. A következő uralkodó – aki nem más volt, mint Julianna, Vilma lánya – trónra lépésekor (1948) a születésnap miatt megváltozott a dátum: 1949-től április 30-án ünnepelték a Koninginnedagot.  Beatrix, aki Julianna lánya, és a jelenlegi uralkodó, Vilmos Sándor édesanyja, 1980-ban került Hollandia trónjára, és több változtatást is bevezetett az ünnepléssel kapcsolatban: eddig az alattvalók minden évben a királynő elé járultak átadni jókívánságaikat és ajándékaikat, aki a kastélyában fogadta őket. Beatrix viszont úgy döntött, hogy Ő és a királyi család egyéb tagjai fogják ezentúl meglátogatni a népet, amivel új hagyományt alkotott; ez ma sem történik másképp: a király és királyné minden évben másik holland várost látogatnak meg. Ez a látogatás jó alkalom arra, hogy az uralkodócsalád köszönetet nyilvánítson népének. Beatrix királynő ezen kívül még abban változtatott a tradíción, hogy az ünnepséget édesanyja iránti tiszteletből meghagyta április 30-ára, ez a szabadtéri ünneplésnek is jobban kedvezett, mint saját születésnapja, január 31-e. A királynő 2013. április 30-án fia javára lemondott a trónról, így Vilmos Sándor lett az új uralkodó; 2014 óta pedig április 27-én tartják az ünnepséget, mely a Koningsdag (Király Napja) nevet kapta, hiszen III. Vilmos (Vilma édesapja) 1890-ben bekövetkezett halála óta először van újra királya az országnak, ami a több mint 100 éves hagyomány nevének megváltoztatásával is járt.

 

Hagyományok és bolhapiac

A Király Napja minden évben több millió narancsba öltözött embert csábít az utcákra, így a világ egyik legnagyobb utcabáljának is nevezhetjük. Természetesen nemcsak azokban a városokban ünneplik, ahova Vilmos Sándor király és felesége, Maxima királyné ellátogatnak, hanem Hollandia szerte mindenütt. Akik mégis otthon maradnának, azok élőben követhetik, hogy épp mekkora tömeg vonul fel a királyi család vezetésével, hiszen mindent közvetítenek a televízióban. Az egyik leghíresebb fesztivál a bredai 538 Koningsdag, ahol minden évben a legismertebb holland lemezlovasok gondoskodnak a jó hangulatról, ennek az amszterdami megfelelője pedig a Kingsland Festival. Ezt a fajta utcai szórakozást Vilmos Sándor élesztette fel igazán – Julianna királynő uralkodása alatt is rendeztek hasonló fesztiválokat –, a városlátogatás viszont Beatrix királynő ideje óta hagyomány csak. A Koningsdag előestéje, az ún. Koningsnacht viszont csak a bulizásról szól, aki már nem tudja kivárni a másnapot, áttombolhatja az éjszakát szinte akármelyik klubban, reggel pedig csatlakozhat bármelyik felvonuláshoz, ha marad még annyi ereje. A Koningsdaghoz kapcsolódó legkedveltebb szokás kétségkívül a bolhapiac. Ilyenkor akárki kitelepedhet az utcára értékesíteni megunt tárgyait, ruháit, saját készítésű dolgait teljesen ingyen, mindenféle engedélykérés nélkül. A hollandokról pedig köztudott, hogy imádnak kereskedni, így az alkalmat megragadva, teljes utcákat, negyedeket megtöltve – mint például Jordaan, Amszterdam legrégebbi negyede – mindenki kipakolja, amit eladásra szán. Az ünnepi ételek közé tartozik a csípős sütőtökleves, a répatorta, a tompoes – egy francia krémeshez hasonló desszert, melynek tetején színes máz és tejszínhab van – és a koningstaart, ami karamellizált naranccsal készített sütemény. Mindezekben a lényeg egy: hogy naracssárgák legyenek. Egy jó születésnap nem múlhat el koccintás nélkül sem, erre pedig a legkedveltebb röviditaluk az oranjebitter, melyet Koningsdagon kívül szinte soha nem isznak, viszont ekkor mindenki felhörpint egyet a király egészségére.

 

A „doe normaal” és az „oranjekoorts”

„De miért pont a narancs szín?” – teszi fel a kérdést minden olyan ember, aki számára idegen a holland történelem és kultúra, hiszen a zászló színei a piros, a fehér és a kék, és csak akkor vadulnak meg érte az emberek, mikor fontos sportesemény van, vagy éppen a király születésnapja. A magyarázatot a németalföldi történelem egyik legfontosabb alakja, Orániai Vilmos (1533-1584) nevében  kell keresni, akit a „holland nemzet atyjának” is neveznek. Az Oránia-Nassau uralkodóház is tőle származik, ez a mai napig Hollandia királyi családja. Az Oránia (Oranje) név pedig egyszerűen annyit jelent, hogy „narancs”. Orániai Vilmos herceg volt az, aki megszervezte a spanyolok elleni felkelést, és a 80 éves háború (1566-1609) kirobbantójává vált, mellyel elindultak a függetlenedés útján – bár ő ezt már nem élhette meg. A narancsláz tehát tőle származik, mivel az ő idejében vált az oranjebitter is a nemzet fontos italává, valamint hozzá köthető az eredetileg narancs-fehér-kék hercegi zászló is, melyben a narancsot mára a piros váltotta fel, amikor a mai nemzeti zászló elnyerte végleges színeit. A narancssárga tehát az uralkodóház és a nemzeti összetartozás iránti tiszteletet szimbolizálja, és ha csak erre az egy ünnepre is, de büszkén viseli minden holland.

 

A többi napon ennek a szöges ellentétét láthatjuk – doe normaal. A normálist úgy a legkönnyebb elmagyarázni, ha felvázoljuk, mi számít „nem normálisnak”. A hollandoknál ebből elég sok van, és ha nem tartja be őket valaki, azonnal rásütik a „furcsa” bélyeget. Például nem illik dicsekedni, nem illik a pénzről beszélgetni, túl személyesnek lenni, vagy akár nyilvánosan túl érzelmesnek lenni, és ami a legnehezebb, a németalföldi szokások íratlan szabályait figyelmen kívül hagyni. Kedvelt szólásuk ezzel kapcsolatban a „Doe maar gewoon, dan doe je al gek genoeg,” amely szabadfordításban annyit tesz: „Csak viselkedj normálisan, akkor már eléggé őrült vagy.”

 

Április 27-én mindezt elfelejtik egy napra, és a legnagyobb tavaszköszöntő parádét csapják Európában. A Koningsdag mindenképp kivételes alkalom a holland nemzet számára, rengeteg szórakozási lehetőséggel és családi programmal, melyek a turisták számára is egyedi élményt tudnak nyújtani. A hollandok önmagukat is ünneplik ilyenkor, saját maguknak legellentmondóbb módon, mégis teljes összetartásban.

Sóti Boglárka

Külső hivatkozások:

https://stuffdutchpeoplelike.com/2010/11/26/no-56-normalcy-doe-normaal/

http://www.iamsterdam.com/en/visiting/whats-on/kings-day/whats-on/kings-day-street-markets

http://www.iamsterdam.com/en/visiting/whats-on/kings-day/all-about-kings-day-in-amsterdam

http://www.iamsterdam.com/en/visiting/whats-on/kings-day/10-fun-kings-day-facts

http://linkbot.eu/cultuur-en-maatschappij/koningsdag-lang-leve-koning/

http://www.holland.com/global/tourism/holland-information/the-dutch-royal-family/the-origins-of-kings-day.htm

http://www.24kitchen.nl/news/nieuws/food/de-beste-gerechten-voor-koningsdag

http://www.omroepgelderland.nl/nieuws/2057343/Dit-zijn-volgens-u-de-leukste-tradities-op-Koningsdag

http://www.dutchamsterdam.nl/321-why-the-dutch-wear-orange

Rovatok: