Konstanz 600
A 2014-es évben elsősorban az I. világháborúról megemlékező konferenciák, kiállítások, rendezvények kerültek a figyelem központjába. Ennek ellenére egy másik jelentős európai esemény 600. évfordulójáról is meg kell emlékeznünk. 1414. november 5-én ült össze a konstanzi zsinat, amely leginkább arról ismert, hogy véget vetett az 1378 óta húzódó nagy nyugati egyházszakadásnak, valamint eretnekként elítélte Husz János cseh vallásreformert.
Václav Brožík: Husz János a konstanzi zsinaton c. festménye (1883)
A zsinati évforduló programkínálata kevésbé széles, mint az I. világháborús rendezvényeké, viszont rendkívül színvonalas. A zsinat egykori helyszínéül szolgáló németországi Konstanzban ötéves programsorozatot szentelnek a város történetében nagy szerepet játszó eseménynek. Az egyházak, a város felsőoktatási, turisztikai és kulturális intézményei fogtak össze, hogy Konstanz testvérvárosaival (Fontainebleau, Tabor, Lodi és Richmond) az évenként változó tematika köré megszervezzék a kiállításokat, tudományos konferenciákat. 2014 Zsigmond király éve, 2015 Husz János kivégzésének 600. évfordulója. 2016-ot Imperia, a város szimbolikus jelentőségű szobra kapta: az 1990-es években elkészült nőalak a zsinat idején a városban működő örömhölgyeket jelképezi, egyik tenyerében a pápát, másikban pedig a császárt tartja. Az Imperia-év elsősorban a 15. század hétköznapi életébe nyújt majd betekintést. 2017-ben a 600 évvel korábban megválasztott V. Márton pápa kerül a középpontba, végül zárásként 2018 a kultúra éve, Oswald von Wolkenstein minnesänger főszereplésével. A konstanzi programokról bővebben a rendezvény honlapján olvashatunk.
A magyar középkorászok sem feledkezhettek meg a konstanzi zsinat évfordulójának jelentőségéről: 2014. november 5-e és 7-e között a debreceni Kölcsey Központban a „Konferencia a konstanzi zsinat 600. évfordulója alkalmából” (Causa unionis, causa fidei, causa reformationis in capite et membris) című rendezvény ad lehetőséget a témával kapcsolatos eszmecserére.
Ezt olvastad?
További cikkek
Magyarország útja a NATO-csatlakozásig
Történelmi léptékkel mérve nem tűnik hosszúnak az az alig egy évtized, mire Magyarország a NATO tagjává válhatott, onnantól kezdve, hogy felmerült a csatlakozás igénye a rendszerváltás után. Hiszen talán alig […]
A Sorbonne tegnap és ma
A Sorbonne az 1170-ben létrehozott legrégebbi francia felsőoktatási intézmény, a Párizsi Egyetem egyik kollégiuma volt, amely alapítójáról, Robert de Sorbon teológusról kapta a nevét. Szegény családban született 1201-ben, Ardennes megye […]
A modern Párizs megálmodója − Haussmann báró
1749-ben Párizs megszépítéséről című írásában Voltaire már sürgette Párizs megújítását: nyilvános piacokat, kutakat, szabályos utcákat, színházakat kell létesíteni, a keskeny, bűzös utcákat ki kell szélesíteni, a műemlékeket fel kell tárni. […]
Előző cikk
Mit mondanak a mának Mátyás corvinái? – interjú Zsupán Edinával
Mátyás király könyvtáráról mindannyian hallottunk, de nem mindannyiunknak adatott meg a lehetőség, hogy naponta láthassuk köteteit. Zsupán Edina corvinakutatóval, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos titkárával a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek […]