A Könyvfesztivál történészszemmel

26 ország, 160 kiállító, több mint 170 program, 100 külföldi, 400 magyar író, tudós és művész, s természetesen több száz új, frissen megjelent kötet – ez a 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál számokban. Cikkünkben a könyvünnep történettudományi vonatkozású programjairól nyújtunk körképet.

Fotó: Szőts-Rajkó Kinga

Április 19–22-e között a Millenárison várta látogatóit a 25 éves jubileumát ünneplő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amely az utóbbi időben a közép-európai térség egyik legjelentősebb könyves rendezvényévé nőtte ki magát. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) által szervezett esemény díszvendége ezúttal Szerbia volt, az irodalom és a művészetek kedvelői mellett pedig a történelmi témák iránt érdeklődők is számos programból válogathattak.

Fotó: Szőts-Rajkó Kinga

A nívós hazai kiadók mellett több pódiumbeszélgetésen képviseltette magát az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézete (MTA BTK TTI), az Arcanum Adatbázis Kiadó, Magyarország legnagyobb (tudományos) digitális tartalomszolgáltatója, valamint a magyar múzeumi hálózat neves intézményei is. A legismertebb történészek részvételével zajló könyvbemutatók mellett a nagyközönségnek természetesen alkalma nyílt a szakma legújabb eredményeit felvonultató kötetek megvásárlására is. Ezeket a szerzők a kiadók standjainál dedikálták – mindez azért lényeges, mivel így lehetőség kínálkozott a szakma és az érdeklődő olvasók közötti közvetlen interakcióra. Általánosságban elmondható, hogy a három nap folyamán a 20. századi magyar történelem sarokpontjai kapták a leghangsúlyosabb szerepet, azonban a korábbi korszakok kedvelői sem maradtak értékes programok nélkül.

Fotó: Erőssné Tóth Adrienn /Kronosz Kiadó, Facebook

Az MTA BTK Történettudományi Intézetének programjai közül Stark Tamás kötetének bemutatóján a szerző többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország második világháborús embervesztesége döntően a holokauszthoz, illetve a Szovjetunióba hurcolt áldozatokhoz kötődik. A most megjelent forráskötet számos dokumentumot foglal magába egy kismonográfiával felérő bevezető tanulmányt követően. A források betűhív közlésben jelentek meg, hiszen a gyermekeik, rokonaik hazatéréséért kétségbeesetten tollat fogó emberek sorai sok egyéb körülményről is tanúskodhatnak a konkrét eseteken túl. A könyv lapjairól emberi drámák sora bontakozik ki, így a magyar történelem e tragikus eseménye léptékváltással is vizsgálhatóvá válik. Stark Tamás az civilek elhurcolásának dinamikáját térképen megjelenítve, kivetítve is megmutatta az érdeklődőknek, akik így napi bontásban, Budapest esetében pedig utcák szintjéig követhették, honnan, kiket hurcoltak el.

Sudár Balázs és B. Szabó János nem csupán a megjelent őstörténeti kiadványokról ejtett szót, de a modern őstörténeti kutatás valamennyi nehézségeiről is. Világosan kiderült, hogy csak interdiszciplináris módon, a régészet, nyelvészet, genetika, történelem stb. együttes működése révén lehet foglalkozni eredményesen a témával, ugyanakkor a legmodernebb eszközök alkalmazása mellett az alapokig vissza kell menni a történeti forrásokat illetően is, hiszen mai tudásunk mellett már nem feltétlen lehet pl. egy százéves fordítást használni idegen nyelvű dokumentumok esetében. Ezen felül szembe kell nézni azzal, hogy bizonyos kérdésekre (források híján) aligha kaphatunk határozott választ. Végezetül szó esett arról, hogy a témát élénk társadalmi érdeklődés övezi, de az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport is rendre szembesül azzal, hogy a teljességgel tudománytalan legendák mennyire szívósan meggyökereztek széles körben. E kutatásokra tehát annál inkább szükség van, csakúgy, mint az eredmények közzétételére: ezt szolgálják például a most bemutatott kiadványok közül a kifejezetten népszerűsítő jellegűek.

Fotó: Szőts-Rajkó Kinga

Pálffy Géza a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportot 2012 óta vezeti. Ez idő alatt számos kötet és egy DVD látott napvilágot a 1526 és 1916 közötti időszakot illetően, nem csupán magyarul, de németül, angolul, szlovákul, románul és egyéb nyelveken is. Sikerült az elmúlt években meglelni az első fennmaradt koronázási zászlót, amit Fraknóban őriznek, a közelmúltban jelent meg Glant Tibor kötete, amely a Szent Korona amerikai „kalandjáról” szól és nemsokára napvilágot lát az a könyv, amelyben a korona Magyarországról való elviteleinek históriái kapnak helyet. A kutató leszögezte: a Szent Koronát és a koronázások történetét a magyarországi közérdeklődés mellett élénk nemzetközi figyelem is kíséri, nem véletlen a sok idegen nyelvű publikáció. A kutatócsoport vezetője ismét rámutatott: igazolást nyert az elmúlt évek szisztematikus kutatása során, hogy még nagyon sok mindent lehet és kell feltárni mind a koronával, mind a koronázásokkal kapcsolatosan.

A Szent Koronával és koronázási jelvényekkel kapcsolatosan az Országház Kiadó is bemutatta Tóth Endre rendkívül sok illusztrációval ellátott kiadványát. 

Fotó: Szőts-Rajkó Kinga

A Kossuth Kiadói Csoport Történelem a célkeresztben címmel tartott bemutatója során három kiadvány került terítékre. Ormos Mária Hitler című könyvét Romsics Ignác, a BBC History Az Osztrák–Magyar Monarchia című bookzine-ját Bihari Péter, a most induló Világtörténelem nevű folyóirat első számát Papp Gábor ismertette.

A Kossuth Kiadói Csoport nemrég úgy döntött, hogy Ormos Mária műveit életmű-sorozatként újra kiadja. A sorozat első részeként a Hitler című könyv jelent meg, amelynek ez már a negyedik, változatlan kiadása. Romsics Ignác elmondta, hogy a szerző annak a – Ránki György, Berend T. Iván nevével is fémjelzett – történészgenerációnak a tagja, amelyik már a szocializmus időszakában arra törekedett, hogy a két világháború közötti korszakról kiegyensúlyozott képet fessen. Romsics Ignác szerint egy történelmi életrajz írójának több dolgot kell mérlegelnie, mielőtt munkához lát, így azt, hogy mekkora teret ad a köztörténetnek, írjon-e a bemutatott személy magánéletéről vagy értékelje-e „bíróként” a történteket. Ezen felül életrajz esetén nem elég történésznek lenni, íróként is meg kell állni a helyünket. Romsics Ignác szerint Ormos Mária ennek maximálisan megfelelt. A szerző elmondta, hogy hosszasan gondolkozott azon, hogy huszonöt évvel az első kiadás megjelenése után beleegyezzen-e az új kiadásba, mivel a szakkönyvek általában három év alatt elavulnak. Azért járult hozzá mégis a szöveg változatlan kiadásához, mert úgy érezte, a leírtak máig aktuálisak és érdeklődésre tarthatnak számot.

Fotó: Gergely Bea / Kossuth Kiadói Csoport

Bihari Péter szerint a középiskolások körében népszerű az egyetemes történelem, viszont a tanagyagban nagyobb a hangsúly a magyar történelmen. Az Osztrák–Magyar Monarchia esetén például nagyon kevés szó esik a birodalom nyugati feléről, pedig az összkép szempontjából erre is nagy szükség lenne. Az 1867 és 1914 közötti időszak statisztikailag mérhetően sikeres volt, akár gazdasági, akár kulturális értelemben vizsgáljuk. A kettős birodalom emlékezete ugyanakkor sokat szépült az eltelt évek alatt, talán annak a függvényében is, hogy az utána jövő időszak mennyiben különbözött tőle. Bihari Péter Jászi Oszkár példáját hozta fel, aki 1929-es könyvében még igen negatív véleménnyel volt a Monarchiáról, a népek börtönének nevezve azt. Két évtizeddel később már jóval megengedőbb volt, számos pozitívumot megemlített, így például azt is, hogy létezett nemzetiségi törvény. Az új bookzine remélhetőleg segít majd az olvasóknak abban, hogy árnyalt képet kapjanak az 1918-ban összeomló, egykori birodalomról.

Mint Papp Gábortól megtudhattuk, a Világtörténelem című magazin abban különbözik a BBC History-tól, hogy nagyrészt valóban világtörténelemről szól. A BBC History lassan ötven százalékban magyar témájú, vagy magyar szerző tollából született cikkeket közöl, míg az anyalap egyre inkább a brit történelemre összpontosít az egyetemes helyett. A Világtörténetben a legismertebb nemzetközi szerzők, például Anne Applebaum vagy Niall Ferguson írásai olvashatóak, akik mind színesen, közérthetően írnak, ahogy az angolszász szerzőktől általában is elvárt. Az új magazin negyedévente fog megjelenni, a BBC History magyar változatához hasonlóan a Kossuth Kiadói Csoport gondozásában.

Fotó: Gergely Bea / Kossuth Kiadói Csoport

A Zrínyi Kiadó rendhagyó történelemórájának keretein belül az elmúlt közel kétszáz év hadtörténetét tekintették át a résztvevők Isaszegi János vezérőrnagy moderálásával. Az 1848 tavaszán, nyarán megalakult Magyar Honvédség százhetvenedik évére emlékező rendezvényen elsőként Az 1848/49-iki magyar szabadságharcz és a zsidók című reprint kiadást ismertette a moderátor. A kötet szerzője, Bernstein Béla rabbi az eredetileg 1898-ban megjelent könyvben azt vizsgálta meg, hogy 1848 előtt az állam hogyan viselkedett a zsidókkal, milyen elfogadottság vagy elutasítás jellemezte azt, hogy részt kívántak venni a szabadságharcban, a haza védelmében.  Isaszegi János kitért a rabbi és Görgei Artúr ismeretségére, majd bemutatta Hermann Róbert kötetét Görgei Artúr válogatott írásaiból. Többek között szó volt arról is, hogy Görgei egyike volt azoknak, aki interjút adtak abban az időben, amikor ez a műfaj még nem igazán volt elterjedt, s ezzel nem kevés fejfájást okozott néhány kortársának. Katona József főorvos családja történetéről beszélt A Nagy Háború képekben, családi képeslapokon, 1914–1918 című kötet kapcsán. A magyar ejtőernyőzés százéves történetét Boldizsár Gábor előadásából ismerhettük meg. Horváth Miklós a Magyarország hadtörténete sorozat negyedik, az 1919–2017 közötti időszakot feldolgozó részét ismertette, amely majd 16-án jelenik meg. Hidán Csaba a régi magyar fegyverekről szóló könyvéről „teljes harci díszben” mesélt. A szerző a katonai hagyományőrzéssel nemcsak elméletben foglalkozik, minden bemutatott fegyvert kipróbált már a gyakorlatban is. Bors István ezredes azt a kötetet foglalta össze, amelyből megtudhatjuk, hogyan működött a magyar közigazgatási rendszer rendkívüli állapotban. Kis-Benedek József pedig a katonai biztonság kérdését vizsgálta globális, regionális és lokális vonatkozásban is Észak-Afrikától a Közel-Keletig, Marokkótól Iránig. A felsoroltakon kívül a kiadó egyéb újdonságait is megismerhettük.  

Fotó: Szőts-Rajkó Kinga

A meglehetősen erőteljes hazai évfordulókultusz jegyében számos olyan könyvbemutatón és diszkusszión vehettek részt a látogatók, amely a Gulag emlékévhez, valamint az első világháború emlékezetéhez kapcsolódott.

Az Iskolapadból a pokolba: Kókay László naplója a Nagy Háború Blogon és nyomtatásban című előadás keretében a blog két állandó szerzője, Kukkonka Judit és Pintér Tamás tartott előadást a tizennyolc éves szegedi piarista diák frontélményeiről.

A Trianon 100 Kutatócsoport előadásán szóba került Trianon és az olasz diplomácia, Juhász Balázs dokumentumkötete alapján, míg a magyar békeküldöttség naplójáról szóló kötet összeállításáról Zeidler Miklós beszélt. Romsics Gergellyel, illetve Zahorán Csabával együtt a kutatócsoport munkáját is megismerhette az érdeklődő közönség.

Fotó: Szőts-Rajkó Kinga

A Politikatörténeti Alapítvány és Intézet és Napvilág Kiadó szervezésében a szerzők mellett szintén Romsics Gergely, illetve Pók Attila beszélt a Kérdések és válaszok sorozat legújabb, 1918–1919-es magyarországi eseményeket vizsgáló kötetéről, amely az első világháború utáni időszak, az őszirózsás forradalom résztvevőinek és a Tanácsköztársaság népbiztosainak tevékenységét ismerteti.

Réthelyi Miklós mutatta be a Palasik Máriának és Gyarmati Györgynek a pécsi Kronosz Kiadó gondozásában megjelent Honukban otthontalanok című kötetét, amely az 1951-es budapesti kitelepítéseknek állít emléket. Megelevenedtek továbbá az 1968-as év csehszlovákiai és magyar vonatkozású eseményei is, a Szlovák Intézet és a Magvető Kiadó szervezésében a Tankom, tankod, tankunk című program keretében, amely során a ki nem mondott és fel nem dolgozott történelmi traumák problematikájáról is szó esett.

Fotó: Szőts-Rajkó Kinga

A szervezők a diplomácia- és hadtörténelemhez kötődő programok mellett nem feledkeztek meg a képzőművészetek, valamint a sajtó- és társadalomtörténet iránt érdeklődőkről sem. Gyurgyák János közreműködésével mutatták be például az Osiris Kiadó gondozásában közzétett kötetet, amely a magyar képzőművészet 19. századi fejlődésébe, s irányzataiba enged bepillantást. Az Országos Széchényi Könyvtár Kiadó és a Gondolat Kiadó közös Nemzeti téka-sorozatának legújabb darabjával is megismerkedhettek az olvasók, amely Fejezetek a magyarországi könyvtárügy történetéből (1945–1956) címen jelent meg. Gyáni Gábor részvételével sor került továbbá Kádár Judit új könyvének bemutatójára, amelyben társadalomtörténeti, kultúr- és irodalomtörténeti szempontból dolgozza fel a Herczeg Ferenc által szerkesztett Új Idők című folyóirat 1914–1918 között megjelent számait. E mellett Géra Eleonóra és Szécsi Noémi ismeretterjesztő könyvsorozata révén a korszak budapesti úrinőinek budoárjaiba is bepillanthattunk.

Üdvözlendőnek tartjuk, hogy a háromnapos rendezvényfolyam során a történelemtudományt ért 21. századi kihívások – és az ezekre adandó lehetséges válaszok is megfogalmazódtak az Arcanum digitalizálási konferencia keretei között. Ráadásul a könyvünnep szervezői ezúttal sem feledkeztek meg a legifjabb generációról: az ifjúsági irodalomhoz köthető számos program mellett a Magyar Nemzeti Múzeum és a Kiscelli Múzeum „gyerek(b)irodalmá”-ban a kicsik Mátyás király és felesége, Beatrix udvarával ismerkedhettek interaktív módon, szombaton és vasárnap pedig egész napos történelmi kvízjátékon vehettek részt az Enter Stúdió ’98 szervezésében.

Fotó: Szőts-Rajkó Kinga

A könyvfesztiválon résztvevő szerkesztőségi tagok egybehangzó véleménye szerint a hihetetlen mennyiségű és minőségű könyv láttán egy lottóötösnyi összeget könnyedén el lehetett volna költeni a rendezvényen, de a jelentős árengedményeknek köszönhetően számos pénztárcakímélő megoldás kínálkozott a könyvfesztiválon. Nagyon várjuk a következő nagyobb könyves eseményt, a budapesti Vörösmarty téren június 7–11 között megrendezésre kerülő 89. Ünnepi Könyvhetet is, amelyről –reményeink szerint – szintén olvashatnak majd beszámolót az Újkor.hu oldalán.

Czeferner Dóra,

Katona Csaba,

Szőts–Rajkó Kinga,

Szőts Zoltán Oszkár

Ezt olvastad?

Történelmi léptékkel mérve nem tűnik hosszúnak az az alig egy évtized, mire Magyarország a NATO tagjává válhatott, onnantól kezdve, hogy
Támogasson minket