Körkép a történelemképzésekről – Amit tudni érdemes a felvételi jelentkezés előtt

A 2018. szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre és az érettségi vizsgákra február 15-ig lehet jelentkezni. Ennek apropóján összegyűjtöttünk néhány fontos információt a történelem szakos felvételivel kapcsolatban, amelyekre érdemes odafigyelnie nemcsak a leendő egyetemistáknak és szüleiknek, de a közép- és felsőoktatásban tanítóknak, valamint a történettudomány művelőinek is. Megkérdeztük a történelem alapképzést indító felsőoktatási intézmények történeti intézeteinek valamennyi vezetőjét, illetékesét a témában. Megtudhatjuk tőlük, hogy miért érdemes történelem szakra jelentkezni, mit kínálnak az egyes képző intézmények és azt is, hogy hallgatóik visszajelzései alapján hogyan lehet történészként érvényesülni a munkaerőpiacon. Cikkünk végén pedig néhány fontos statisztikát gyűjtöttünk össze az érettségiről, a ponthatárokról és a jelentkezők számáról.

A történettudományi képzések a felsőoktatásban

Jelen írás a történelem alapképzésekre koncentrál, de a teljesebb kép kedvéért összefoglaljuk, hogyan néz ki a teljes  egyetemi képzés. Fontos megjegyezni, hogy a régészeket külön alap- és mesterképzésben avatják be a tudományág rejtelmeibe.  A történelem szakos hallgatók a 6 szemeszteres (hároméves) alapképzésben (BA) és az erre épülő 4 szemeszteres (kétéves) mesterképzésen (MA) tanulhatnak. Az alapképzés során hangsúlyosak a bölcsészettudományok műveléséhez szükséges bevezető tárgyak (pl. filozófiatörténet, közgyűjteményi ismeretek stb.), illetve az alapozó ismeretekre koncentráló elméleti és gyakorlati kurzusok.

A jóval specializáltabb mesterképzést a végzett BA-s hallgatók aszerint választják, hogy melyik történeti korszak, téma, probléma, módszer vagy megközelítés foglalkoztatja őket. A tanárképzés 2013 előtt az alapszakra épült, azóta azonban osztatlan mesterképzést jelent. Aki doktori fokozatot (PhD) szerezne, annak a nemrégiben megváltozott szabályozás értelmében további 4+4 félévet kell eltöltenie posztgraduális képzésen. A doktori időszak első része a képzési és alapkutatási szakaszokat lezáró komplex vizsgával zárul, amelyet a további kutatómunkával járó disszertációírás és a fokozatszerzési eljárás követ.

Szakirány, specializáció, minor

Az összesen 180 kredites alapképzésben a hallgatóknak lehetőségük van arra, hogy a szakterületi ismereteken felül 50 kredit értékben szakirányt (pl. levéltár, történeti muzeológia), specializációt (pl. Debrecenben a „Társadalom, politika, nemzetközi kapcsolatok” vagy Pécsett az „Európa és Magyarország a 18-20. században” specializáció) vagy második szakot, úgynevezett minort válasszanak. Utóbbi praktikusan azt jelenti, hogy alacsonyabb kreditértékben, kevesebb kurzuson ismerkedhetnek meg egy-egy szakterülettel, nyelvvel, de ez jó kiegészítést, alapot jelenthet a továbbfejlődéshez. (Korábban így kezdték elsajátítani a tanárjelöltek a második szakjukat is.)

A felsőoktatási felvételi pontszámítás követelményei

Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenlegi érettségi egyben a felsőoktatási felvételi is. A pontszámításnál az első egységet a tanulmányi pontok adják. Ez két részre bomlik: az első 100 pontot az öt kijelölt tárgyból (a magyar nyelv és irodalom átlaga, a történelem, a matematika, a választott idegen nyelv + egy választott természettudományos tárgy) az utolsó két tanév végén szerzett érdemjegyek összeadott, duplázott összege adja. Ehhez jön az a legfeljebb 100 pont, amit négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, választott idegen nyelv) és az egy szabadon választott érettségi tárgy százalékos eredményének átlaga jelent egész számra kerekítve. További 200 pont szerezhető a két, felvételhez szükséges kijelölt érettségi eredményével. Ez esetben is a százalékos eredményeket kell összeadni. Hangsúlyozni kell tehát, hogy nem az érettségi bizonyítványba kerülő érdemjegyek, hanem a százalékos eredmények a meghatározók a felvételi rendszerben.

A ráadásként megszerezhető 100 többletpontból az emelt szintű érettségi 50 pontot jelent (akár kettő is beszámítható), a nyelvvizsgákért maximum 40 pont szerezhető, a szabályzat szerint egy középfokú bizonyítvány 28-at, egy felsőfokú pedig 40-et ér. (Részletek: itt)

A felvételi vizsgakövetelmények tekintetében egységes elvárásokkal találkozhatunk minden intézménynél: az emelt szintű történelem érettségi mindenhol szükséges, ezen felül a földrajz vagy a latin vagy a magyar nyelv és irodalom vagy az angol/francia/spanyol/olasz/orosz/spanyol idegen nyelv érettségit veszik figyelembe a pontszámításnál.

A képzést meghirdető intézmények

A Felvi.hu szerint az idei évben a Debreceni Egyetem (DE), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), az egri Eszterházy Károly Egyetem (EKE), a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE), a Kodolányi János Főiskola (KJF), a Miskolci Egyetem (ME), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) indít alapképzéseket. A fenti intézmények mindegyike hirdetett mesterképzést a Kodolányi János Főiskola kivételével, továbbá az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem (ANNYE) német, a Közép-európai Egyetem (KEE) pedig angol nyelven kínálja a szakot. Az intézmények kurzusválasztéka olykor markánsan eltér, ezért már jelentkezés előtt érdemes megnézni az intézmények tanegységlistáit/tanterveit, amelyek felsorolják az összes kötelező/kötelezően választható/szabadon választható tárgyat.

A történeti intézetek vezetői, illetékesei a képzésekről (az intézmények ABC sorrendjében)

Debreceni Egyetem

Kérdéseinkre a DE BTK Történelmi Intézetének igazgatója,  Barta Róbert  válaszolt.

Barta Róbert (Kép: puspokladanyanno.hu)

Miért érdemes történelem szakra jelentkezni? Miért Debrecen?
„A DE BTK Történelmi Intézetében szerzett ezirányú tapasztalataink azt mutatják, hogy a középiskolák végzős diákjainak nagy hányada humán érdeklődésű, és a történelem szak kiválasztásánál preferálják a nagyobb, jó hírű egyetemek ilyen irányú kínálatát. Intézményünknél a történelem szak oktatása teljes spektrumban zajlik, tehát diszciplináris szakként (BA, DMA), osztott tanárszakként (ez már kifutóban) és osztatlan  kétszakos tanárszakként (OMA, itt a létszám folyamatosan növekszik). Akik a diszciplináris irányt választják, azoknak jó része tudományos pályára készül, ami szintén lehetséges nálunk, mert több alprogrammal rendelkező, akkreditált doktori iskolánk működik (Történelem és néprajzi doktori iskola). Az itt meghirdetett doktoranduszi helyekre évek óta túljelentkezés van. Nyilván növeli a szak vonzerejét az is, hogy a képzésben lévő, vagy már végzett hallgatóink pozitív információkkal látják el a jelentkezőket az általunk nyújtott képzés minőségéről.”

DE BTK (Kép: btk.unideb.hu)

Mire helyezik a hangsúlyt a képzés során, akár témában, akár módszerben?
„A DE BTK Történelmi Intézetében 26 oktató dolgozik, kutatási területeik szinte hiánytalanul lefedik a magyar és egyetemes történelem főbb korszakait. A különböző típusú órarendek összeállításánál arra törekszünk, hogy hallgatóink megfelelő elméleti, módszertani alapozó ismeretekhez jussanak. A diszciplináris képzés terén pedig a specializációkkal (gazdaság-, társadalomtörténet, politikai rendszerek története, nemzetközi kapcsolatok története) nyújtunk lehetőséget arra, hogy hallgatóink egy adott kutatási területen mélyebb ismeretekre tegyenek szert. A történelemtanár MA esetében  fő célunk az, hogy a középiskolai tananyaghoz lehetőleg igazodva minden nagyobb történeti korszakról modern szemléletű és használható tudást közvetítsünk. Fontosnak tartjuk tanárszakosaink történelem szakmódszertani óráit, mint ahogyan azt is, hogy előttük is nyitva legyen a tudományos pályára lépés (PhD képzés) lehetősége.”

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Kérdéseinkre az ELTE BTK Történeti Intézetének igazgatója,  Borsodi Csaba válaszolt.

Borsodi Csaba (Kép: elte.hu)

Miért érdemes történelem szakra jelentkezni? Miért az ELTE?
„A történelem alapképzést általában azért választják a felvételizők, mert érdeklődnek a történelem iránt, az volt a kedvenc tantárgyuk a középiskolában. De már a beiratkozás után, még az első félév során érdemes áttekinteniük, hogy az alapképzés mellett mit kínál a képző intézmény. Célszerű tájékozódniuk arról, hogyan lehet egyéb ismeretekkel bővíteni a tudásukat és hogy mik a lehetőségek a továbbiakban, mert főleg ebben van a különbség az egyes egyetemek között. Az ELTE a legnagyobb felsőoktatási intézmény, a magyarországi történelem szakos hallgatók nagyjából konstans létszámának mintegy 35-38%-a tanul nálunk. Általában magas ponthatárok elérésével lehet bekerülni egyetemünkre, amelyet a jelentkezők létszáma és felkészültsége mellett a minisztérium által limitált férőhelyek száma határoz meg. Alapszakos képzésben muzeológia és levéltár specializációt választhatnak a hallgatók, a történelem mesterképzésben pedig tizenkétféle specializációt hirdet meg az intézmény. Történelem alapszakos diplomával még levéltáros, történeti muzeológia, Közép-Európa tanulmányok, történeti ruszisztika, hungarológia és kulturális örökség tanulmányok mesterszakokon lehet továbbtanulni Intézetünkben. Az interdiszciplináris és diszciplináris képzést is kínáló doktori iskolánkkal együtt a történelem képzés teljes spektrumát lefedjük. Az ELTE mellett szól az is, hogy Budapesten működik. A főváros kulturális téren a legtöbb lehetőséget biztosítja, amit a kötetlenebb egyetemi évek alatt jól hasznosíthatnak a hallgatók. A Történeti Intézet 140 000 kötetes könyvtára mellett a város más könyvtárai is közel vannak, és széleskörű együttműködést folytatunk levéltárakkal, múzeumokkal is. Elmondhatjuk, hogy szinte minden évben a HVG felsőoktatási rangsor első helyén szerepel intézményünk, kiváló hallgatóink vannak, akik kiemelkedő eredményeket érnek el az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon. Emellett az intézménynek több mint 380 éves hagyományt ápol. A felsoroltak alapján azt szokták mondani a nem nálunk tanulók vagy dolgozók, hogy az ELTE “uralja” vagy “letarolja” a mezőnyt, de szeretném hangsúlyozni, hogy nem ez a célunk. Minden képző intézménynek megvan a maga erőssége és profilja. Félünk attól, hogy ha csökken a bölcsészettudományok támogatottsága, akkor megszűnik egy-egy szak vagy doktori iskola. Ez akármelyik intézménnyel történik meg az egész magyarországi történettudománynak és mindannyiunknak veszteség.”

ELTE BTK (Kép: elte.hu)

Mire helyezik a hangsúlyt a képzés során, akár témában, akár módszerben?
„Az ELTE Történeti Intézete a legnagyobb az országban, 2017 februárjától a Savaria Történelem Tanszékkel együtt immár tizenkét tanszéken 69 teljes és 5 félállású oktatónk kutatási területei és oktatási témái teszik sokszínűvé és széles látókörűvé a történelem szakot. A Karunk 15 másik Intézetéből jónéhány segíti, teszi még gazdagabbá képzésünket. Csak párat emelek ki a teljesség igénye nélkül: Régészettudományi, Ókortudományi, Néprajzi, Távol-Keleti stb. A Történeti Intézetben olyan képzéseket is kínálunk, amelyek csak itt találhatóak meg. Rendelkezünk az ún. kronologikus tanszékek mellett Gazdaság- és Társadalomtörténeti-, Művelődéstörténeti-, Kelet-Európa Története-, Történeti Ruszisztikai- és Történelem Segédtudományai Tanszékkel, valamint az Atelier  Európai Társadalomtudományi és Historiográfiai Tanszékkel. Az ókortól a modern korig kiváló oktatókkal rendelkezünk, mind a politika-, a gazdaság-, a művelődés- és a társadalomtörténet széles területén. Képzéseink között újdonság, hogy a levéltár mesterszakon belül a közép-európai térségben elsőként indul iratmenedzser specializáció, a Magyar Nemzeti Levéltárral és Budapest Főváros Levéltárával együttműködve. A kulturális örökség tanulmányok keretein belül múzeumi kurátori ismereteket oktatunk, több budapesti múzeum közreműködésével. Kollégáink és hallgatóink szervezésében Hadtörténeti Műhely is indult, számos előadással és filmvetítéssel. Összességében kijelenthetjük, hogy az ELTE történelem szakon mindenki megtalálhatja azt, ami az érdeklődési körének megfelel, de ha mégsem, akkor széleskörű együttműködéseink révén biztosítjuk a megfelelő képzést, akár külső oktatók bevonásával is.”

Eszterházy Károly Egyetem

Kérdéseinkre az EKE Történelemtudományi Intézetének igazgatója, Pap József válaszolt.

Pap József (Kép: tortenelem.uni-eger.hu)

Miért érdemes történelem szakra jelentkezni? Miért az EKE?
„Az Eszterházy Károly Egyetem Történelemtudományi Intézetben minden feltétel adott ahhoz, hogy a hallgató színvonalas képzésben részesüljön, és emellett életre szóló élményeket szerezzen az egyetemi évei során. Intézetünk viszonylag kis mérete ellenére oktatóink között olyan országosan is ismert és elismert nevek találhatók, mint Romsics Ignác, Rainer M. János, Valuch Tibor, Monok István. Nem tömegképzést folytatunk, ebből fakadóan lehetőség kínálkozik a hallgatóinkkal való közvetlenebb viszony kiépítésére, a személyre szabott tutorálásra. És természetesen Eger városa, a maga történelmi múltjával, számos kulturális programjával és kikapcsolódási lehetőségével szintén kínálja magát ahhoz, hogy hallgatóink tartalmas és hasznos módon egészítsék ki a nálunk folytatott tanulmányaikat.”

EKE BTK (Kép: Facebook)

Mire helyezik a hangsúlyt a képzés során, akár témában, akár módszerben?
„Az Eszterházy Károly Egyetem Történelemtudományi Intézetének képzéseit alapvetően két irányvonalra lehet felfűzni: egyrészt tanárképzést folytatunk a közoktatási rendszer teljes vertikumát átfogóan (4+1 és 5+1 éves osztatlan tanárképzés, illetve választható műveltségterület a tanítóképzésben), másrészt pedig diszciplináris vonalon (BA, MA) találkozhatnak velünk a hallgatók. Ez a két képzési vonal végül a Történelemtudományi Doktori Iskolában egyesül, ahová mindkét irányból várjuk a jelentkezőket.
A tanár- és tanítóképzésben elsősorban a közoktatás igényei határozzák meg a tananyag és a gyakorlati képzés tematikáját, módszertanát. Az első hat szemeszter során – a pedagógiai és pszichológiai gyakorlatok mellett – a korszakos tárgyakra helyezzük a hangsúlyt, míg a képzés további részében a mélyebb ismereteket nyújtó, tematikus speciálkollégiumok kerülnek előtérbe. A BA képzésünk egy, az általános műveltségen túlmutató, stabil történelmi ismeretet ad a jelentkezőknek, amelyet kiegészíthetnek a speciálisabb tudást jelentő történeti muzeológia szakiránnyal. Az MA szakunkra pedig olyan hallgatókat várunk, akik hajlandók és képesek az önálló kutatómunkára, és érdeklődési körük beilleszthető a képzés időkörébe: a magyar történelem 1526-tól napjainkig terjedő időszakába.
A Romsics Ignác által vezetett Történelemtudományi Doktori Iskolában két programot kínálunk a jelentkezőknek. A Gebei Sándor vezetése alatt álló kora újkori program a Magyar Királyság, illetve a Kárpát-medence 1526 és 1790 közötti történetében, a Rainer M. János irányításával működő program pedig Magyarország történetének a reformkor végétől napjainkig terjedő korszakában képez történész szakembereket.”

Károli Gáspár Református Egyetem

Kérdéseinkre a KRE Történettudományi Intézetének vezetője Kurucz György válaszolt.

Kurucz György (Kép: doktori.hu)

Miért érdemes történelem szakra jelentkezni? Miért a KRE?
„A KRE BTK Történettudományi Intézete alap-, mester-, doktori szintű, továbbá osztatlan tanári képzést kínál a történelem iránt érdeklődők számára. Az alap és tanári képzésben elsősorban nappali munkarendben tanuló hallgatókat várunk, de van lehetőség levelező képzésre is, csakúgy mint a posztgraduális doktori tanulmányok után érdeklődők esetében. A mesterszintű tanulmányokat azonban kizárólag nappali munkarendben végezhetik el a hallgatók.
A történelem szak a múlt megismerésén keresztül készít fel a jelen folyamatainak tárgyszerű értelmezésére, s így a jövőbeni cselekvéshez  szükséges racionális, elemző, a társadalmi, egyéni, kulturális adottságokat figyelembe vevő gondolkodásra. Az alapképzés során az egyes korszakok történeti tér és idő relációival szembesülnek a hallgatók, illetve alapvető módszertani ismeretekre és gyakorlatra tesznek szert.
A mesterszintű képzés az előbbiek jegyében a kutatói, valamint a kreatív, szellemi alkotómunkához szükséges ismereteket és gyakorlatokat mélyíti el. A posztgraduális tanulmányok, s így a tudományos minősítés elérésének lehetőségét biztosító doktori képzés nemcsak a kutatói életpályára való alkalmasságot, elköteleződést erősíti meg, hanem az össztársadalmi gondolkodást pozitívan befolyásoló kulturális, közéleti alkotó tevékenységre is felkészít.”

KRE BTK (Kép: kre.hu)

Mire helyezik a hangsúlyt a képzés során, akár témában, akár módszerben?

„Miközben átfogó képet kívánunk adni a hallgatóknak az egyes történelmi korszakokról a KRE BTK történelem szakán folytatott képzés keretei között,  a történeti múltban az egyént, a társadalmi, kulturális, gazdasági folyamatokat mindig szervesen, a történettudomány módszertani szabályainak megfelelően rekonstruált kontextusban kívánjuk láttatni. Ez a szempont a tanári képzésben és az egyéb képzési kínálatunkban egyaránt érzékelhető, miközben külön hangsúlyt kap az európai és a történelmi Magyarországhoz kapcsolódó társadalmi, katonai konfliktusok története. Ez utóbbi témakörben az alapfokú tanulmányoktól a doktori képzés szintjéig specializációs lehetőséget is biztosítunk a hozzánk jelentkezőknek.”

Kodolányi János Főiskola

Kérdéseinkre a  KJF Nemzetközi Tanulmányok és Történelem Tanszékének szakfelelőse Simándi Irén válaszolt.

Simándi Irén (Kép: kodolanyi.hu)

Miért érdemes történelem szakra jelentkezni? Miért a KJF?
„Akit szenvedélyesen érdekelnek a múlt eseményei, vagy akár csak saját családjának, szűkebb pátriájának történetei, akkor jó eséllyel kap megfelelő felkészítést és muníciót a történelem alapszakon. Emellett a szakon a hallgatók az általános bölcsészképzéshez igazodva komoly módszertani és didaktikai ismeretekre is szert tesznek, mely elhelyezkedésüket segítheti.
Igazodva a magyarországi felsőoktatásba anyagi gondok miatt bekapcsolódni nem tudók igényeihez, első ízben a Kodolányi János Főiskola kínál történelem BA képzést távoktatási formában, ami munka mellett is végezhető. A hagyományos történelmi diszciplínán túl a főiskolán a tehetséges fiatalok továbbképzését segítjük a helytörténetírás, a történeti életrajzok, a katonai hagyományőrzés vagy a kultúrpolitika témaköreiben, felkészítjük őket a hazai megmérettetésre a TDK keretében. A Főiskola kiterjedt nemzetközi kapcsolatai révén a diákok külföldi felsőoktatási intézményekben is eltölthetnek egy szemesztert az Erasmus-ösztöndíjak segítségével.”

KJF Budapest (Kép: kodolanyi.hu)

Mire helyezik a hangsúlyt a képzés során, akár témában, akár módszerben?
„A KJF történelem BA szakán gyakorlatorientált képzésünkkel az első évtől kezdődően megismertetjük a hallgatókat a magyarországi közgyűjtemények, levéltárak (pl. MNL Fejér Megyei Levéltára, MNL Országos Levéltára, Székesfehérvári Városi Levéltár és Kutatóintézet), múzeumok (pl. Magyar Nemzeti Múzeum, Hadtörténeti Intézet és Múzeum) működésével, és gyűjteményeik használhatóságával. A hallgatóink az első félévtől hazai és nemzetközi tudományos műhelyek rendezvényeivel is megismerkedhetnek, lehetőséget kapnak a korai szakmai kapcsolatépítésre. A mentori program keretében a gyakorlati ismeretek, módszerek, technikák elsajátítása kiscsoportos foglalkozások keretében sokkal könnyebbé válik.”

Miskolci Egyetem

Kérdéseinkre a ME BTK Történettudományi Intézetének igazgatója, Viskolcz Noémi válaszolt.


Viskolcz Noémi (Kép: obeliscus.hu)

Miért érdemes történelem szakra jelentkezni? Miért a ME?
„A múlt megismerése, úgy gondoljuk, elengedhetetlen kulcs a jelen problémáinak megértéséhez is. A ME BTK Történettudományi Intézet olyan széles látókörű értelmiséget képez, amely az élet számos területén kamatoztathatja magas szintű rendszerező képességét, tudását. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a felvételizők főleg osztatlan képzésre jelentkeznek, vagyis a napjainkban egyre inkább hiányszakmát jelentő, ennek megfelelően jó elhelyezkedési esélyeket ígérő pedagógusi végzettség megszerzése motiválja őket a történelem magas szintű tanulmányozása mellett.”

ME BTK (Kép: bolcsesz.uni-miskolc.hu)

Mire helyezik a hangsúlyt a képzés során, akár témában, akár módszerben?
„A képzés egyik erénye éppen abban rejlik, hogy a hallgatók eltérő szemléletmódot képviselő oktatókkal találkoznak képzésük során, ami hozzájárul ahhoz, hogy valóban széles látókörű értelmiségivé váljanak. A tantárgyak egyfelől az őskortól napjainkig lefedik az emberiség múltjának századait – az eseménytörténet mellett hangsúlyt fektetve a gazdaság-, társadalom- vagy éppen eszmetörténetre is –, másfelől a hallgatók a történettudomány egyes irányzataiba és a történészi munka gyakorlatába is bepillantást nyernek.
A hallgatók maguk választhatnak, hogy mely területeken szeretnének jobban elmélyedni: a Miskolci Egyetemen alapképzésén a muzeológia vagy a levéltár, a mesterképzésen pedig a hadtörténet, a kora újkori és újkori magyar történelem vagy a társadalomtörténet specializációt kínáljuk. A hallgatók egyéni igényekre szabott fejlődését is támogathatja, hogy Miskolcon alacsonyabb létszámú csoportokkal foglalkoznak az oktatók egy-egy kurzus keretében.”

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Kérdéseinkre a PPKE BTK Történettudományi Intézetének igazgatója, Őze Sándor válaszolt.

Őze Sándor (Kép: btk.ppke.hu)

Miért érdemes történelem szakra jelentkezni? Miért a PPKE?
„A történelem szakos képzés, a jelenleg divatosnak számító társadalomtudományi szakokkal szemben átfogó ismeretek, problémamegoldási gondolkodás elsajátítását teszi lehetővé. A legnagyobb előnye, hogy mind a politika tudományos, mind a  nemzetközi kapcsolatok terén alapos és elmélyült ismereteket sajátíthat el a hallgató, amelyek szaktudományos ismeretekkel egészülnek ki (levéltári, könyvtári elektronikus adatbázis-kezelés).”

Mire helyezik a hangsúlyt a képzés során, akár témában, akár módszerben?
„Egyetemünkön, hogy olyan művelt, a hazai és nemzetközi politikai, gazdasági és kulturális viszonyokban jártas szakembereket képezzünk, akik a keresztény értékek ismerete és elfogadása segítségével képesek elemezni a múlt történéseit. A szak egyre szélesedő nemzetközi kapcsolatrendszere azt is lehetővé teszi, hogy a kellően nyitott hallgatók számos külföldi partnerintézményben végezzenek részképzésen kurzusokat. Általában egy eszme- és művelődéstörténeti módszertanhoz kapcsolódik az intézet kutatási és oktatási profilja.
Az Ókori- és a Medievisztika Tanszék
kutatásának középpontjában az antik és középkori európai civilizáció vizsgálata áll. A kutatás az elsődleges forrásanyag összegyűjtésén, kiadásán és értelmezésén alapul a latin és görög filológiai módszerek alkalmazásával. A jelenlegi kutatási projektek a középkori oklevelek digitális adatbázisával, közép-latin szótár készítésével, egyháztörténettel, vatikáni források kutatásával, család- és településtörténettel foglalkoznak. A tanszékhez egy akadémiai kutatócsoport csatlakozik. Az Újkori Történeti Tanszéken a nemzetállamok és az európai felekezetek, valamint a hozzájuk kötődő identitás áll a vizsgálódás középpontjában. Ezen belül azokat a magatartásformákat, kulturális modelleket vizsgálja, melyek a művelődésben, az oktatásban az egyházi intézmények alakulásával párhuzamosan kísérőjelenségei voltak az újkor történetének. Fokozott érdeklődéssel fordul Közép-Európa a katolikus egyház és a szerzetesrendek kultúrateremtő és lelkiségtörténeti hatása és a politikában való megjelentetése érdekérvényesítő képessége felé. A munkát a nyelvi tanszékekkel együttműködve végezzük. Kötődve ezzel a Jelenkortörténeti Tanszéknek a globalizáció és nemzettudat kutatási irányához.
Másik fő kutatási irány a keleti keresztég megismerése. A biblia földjének, az ókori Szent földnek bemutatása szolgálja ezt valamint az első keresztény állam kutatásával egy Armenológiai tanszék kapcsolódik ide a modern időkig feltárva a történelem során kialakult a térséget etnikai és vallási-kulturális szempontból összekötő diaszpórahálóval.  
A tanszéket két kutatócsoport munkája segíti. A Legújabbkori Történeti Tanszék a Történettudományi Intézet keretein belül a „határvidék-tudat” kutatási területéhez kapcsolódik. A kutatást ki szeretnénk terjeszteni a nacionalizmus és a globalizáció viszonyrendszerére is. A Történelemelméleti, Módszertani és Didaktikai Tanszék címében is jelölt munkája mellett a történeti földrajz diszciplínája, ezzel összefüggésében az új- és legújabbkori hazai régiótörténeti kutatás tartozik. Az egyes kultúrtájak kutatása során – a hallgatókat is bevonva – együtt vizsgálja az adott táj földrajzi, ökológiai adottságait, település- és demográfiai szerkezetének sajátosságait, valamint a földrajzi, a politikai és az egyházi közigazgatási határainak összefüggéseit. Egy adott népcsoport, kiváltságolt kerület és a régióban élő felekezet történetét az adott tájban helyezi el. Újkori és jelenkori történetüket, benne kulturális életüket és identitásukat nemcsak kronológiai rendben vizsgáljuk, hanem a tér meghatározta dimenziókon keresztül. Ehhez iskola- és művelődéstörténeti kutatásokat kapcsolunk, melynek során az egyes XVII–XX. századi közép- és felsőoktatási intézmények vonzáskörzetét térképezzük fel, és megállapítjuk a kulturális intézmények (iskola, nyomda, könyvtár, színház) régióközpont-kialakító szerepét. Az országon belüli centrum–periféria-viszony vizsgálata során e munkát nemcsak a kulturális intézmények, hanem a dualizmus kor egyes nagyvállalatinak szemszögéből is elvégezzük.

PPKE Anselmianum (Kép: btk.ppke.hu)

A neveléstörténet tárgykörében a közép-európai keresztény, XI–XIX. századi iskolakultúrának azokat a szegmenseit, zene-, színház- és képzőművészeti összefüggéseit vizsgáljuk és tanítjuk, amelyeket a hallgatók a történelem tanári pályájukon tudnak alkalmazni. Korunkban a vizuális kultúra és oktatási módszer egyre nagyobb szerepet kap. Ennek jelentős terepe az iskolai ünnepségek sorozata. Mindezek méltó, későbbi megüléséhez írott, fényképes, kottás és hangzó anyagát biztosít tanár szakos hallgatói számára. Alkalmazza a XVI–XVIII. századi gimnáziumoknak a tananyagot elmélyítő és egyben memóriafejlesztő, jól bevált oktatási és egyben nevelési eszközét: históriás énekeken és a történeti tárgyú iskolai színdarabokon keresztül nemcsak elemzi az adott eseményt, hanem a hallgatók egy részével, az idén 16 esztendős Boldog Özséb Színtársulat tagjaival meg is jeleníti azt. Ezáltal a hallgatóknak nemcsak a tudományos kutatómunkába való bevezetés során biztosít pályájukhoz indulási lehetőségeket, hanem a későbbi tanári munkában alkalmazható sokszínű, élményszerű, értékelvű és összművészeti tehetséggondozást is elvégzi. A doktori iskola műhelyei a fenti tanszékekhez kapcsolódnak. Eszme, Egyháztörténeti, Politika gazdaság és régiótörténeti, Hadtörténeti és Életmódtörténeti műhely.”

Pécsi Tudományegyetem

Kérdéseinkre a PTE Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék vezetője, Sashalmi Endre válaszolt.

Sashalmi Endre (Kép: btk.pte.hu)

Miért érdemes történelem szakra jelentkezni? Miért a PTE?
„Mert átfogó képet nyújt az emberiség történelméről a kezdetektől a jelenkorig, ugyanakkor felkészült oktatók előadásában ismerhetik meg a hallgatók a múlt izgalmas részleteit: fontos, hogy a történelem szórakoztasson is. Miért éppen Pécsett? Mert a Dunántúlon egyedül itt lehet eljutni az alapképzéstől egészen a doktori védésig, ráadásul Magyarország legrégebben alapított egyetemén, egy olyan városban, amely több történelmi korszak műemlékeiben bővelkedik.”

PTE BTK (Kép: pte.hu)

Mire helyezik a hangsúlyt a képzés során, akár témában, akár módszerben?
„A magyarországi történész felsőoktatásban egyedülálló, a pécsi képzés sajátossága, hogy nem válik szét szervezetileg az egyetemes és a magyar történelem oktatása és kutatása külön magyar és egyetemes történeti tanszékekre, ezáltal pedig integráltan valósul meg a magyar és az európai, illetve a világfolyamatok bemutatása. Az egyes tanszékek oktatói, korszakos bontásban, többségükben mindkét területet tanítják és  kutatják. Nagy hangsúly kap a Kárpát-medence és a Kárpát-medence népeinek története a kezdetektől a modern korig, az egyes specializációk révén pedig mindenki kiválaszthatja a számára legizgalmasabb korszakot. Sőt, akár kuriózumnak számító ókori keleti nyelveket is lehet tanulni.
A tanszékek mellett a Történettudományi Intézetben más egységek is működnek (központként, kutatócsoportként), melyek szintén orientálják a kutatás iránt érdeklődő hallgatókat. (Késő Antik–Kora Középkori Krisztianizáció Kutatócsoport, Ókori Gazdaságtörténeti Kutatócsoport, Ibero-Amerika Központ, Kelet-Európa és a Balkán Története és Kultúrája Kutatási Központ, Modernkori Oroszország és Szovjetunió Történeti Kutatócsoport, Egyháztörténeti Kutatócsoport stb.).”

Szegedi Tudományegyetem

Kérdéseinkre a SZTE BTK Történeti Intézetének vezetője, Szántó Richárd válaszolt.

Miért érdemes történelem szakra jelentkezni? Miért az SZTE?
„Azért, mert tudatlanul élni nem jó. A történelem szakon nemcsak neveket és évszámokat tanítunk, hanem elsősorban fölismerni a folyamatokat és összefüggéseket, olyasmiket, aminek később bármilyen területen hasznát veheti, aki nálunk végez. A történelem szakos alapképzésben a hallgatók teljes óraszámban tanulják az emberiség történetét a kezdetektől a jelenkorig, minden területet az adott korszak legjobb szakemberei oktatják. Ez már önmagában is széles általános műveltséget ad, de az alapképzésben a történelem szak mellett az érdeklődők választhatnak minor szakot, amely lehet magyar nyelv és irodalom, francia, német, angol, latin és más szak is, de a tanulmányok folytathatók a specializációinkon.  Továbblépve, a történelem mesterképzésben a hallgatók négy lehetőség közül választhatnak: a középkortudomány, a magyar történelem, a jelenkortörténet és az Európa története szakirányra lehet szakosodni.
A Bölcsészettudományi Karnak számos külföldi egyetemmel van kapcsolata, ennek révén  a történész hallgatók külföldi egyetemeken folytathatnak tanulmányokat. Az alap és mesterszakos hallgatók a tudományos diákkör révén a tudományos munkába kapcsolódhatnak, egy-egy tudományterület kutatására is lehetőséget kapnak megfelelő szakember vezetésével.
A tudományos munka iránt elkötelezettek a doktori programokban folytathatják tanulmányaikat, önálló kutatói tevékenységüket is elkezdhetik.  A kiváló szegedi történész doktori iskolában ókor, középkor, újkor és jelenkor  doktori alprogram is működik. A jelentkezők magyar és egyetemes történeti témakörökben is folytathatnak tanulmányokat és tudományos tevékenységet.
Aki inkább tanár szeretne lenni – ez is fontos, hiszen a tudást átadni nemcsak felelősség, de öröm is –, azokat az SZTE osztatlan tanárképzésére várjuk, történelem szakra. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára jelentkezők az osztatlan tanár szakon a történelem szak mellé számos más szak közül választhatnak szakpárt. Ebben a tekintetben gazdag a kínálat, a történelem párosítható magyar, angol, német, francia, latin, olasz, orosz, román, spanyol, szerb, szlovák, média-, mozgókép- és kommunikációtanár, etika, filozófia, földrajz, testnevelő, ének-zene, könyvtáros tanár, rajz- és vizuális kultúra tanára, természetismeret-környezettan tanár szakkal. A szakos kínálatban megtalálható az általános iskolai és középiskolai tanárképzés.”

SZTE BTK (Kép: arts.u-szeged.hu)

Mire helyezik a hangsúlyt a képzés során, akár témában, akár módszerben?
„Mind az alap-, mind a mesterképzésben jelentős hangsúlyt kap a források megismerése, kritikája, értékelése. Kiemelt figyelmet kap a problémafelismerő képesség és elemzőképesség fejlesztése, a tudományos munkához és a hétköznapi életben való eligazodáshoz egyaránt szükséges nélkülözhetetlen kritikai látásmód kialakítása. Ezért tudnak hallgatóink a tudományos és a tanári pálya mellett számos más területen is elhelyezkdeni.”

Hova tovább? Elhelyezkedési lehetőségek

A képzések ismertetése után nézzük meg, milyen előnyök és lehetőségek vannak történész végzettséggel a munkaerőpiacon. A történeti intézetek vezetői kiemelték a végzett hallgatók kompetenciáit és a szakmán belüli és kívüli elhelyezkedési lehetőségeket is.

Sashalmi Endre (PTE) szerint a képzés „a szűken vett szakmában történő elhelyezkedés (iskolák, levéltárak, múzeumok, kutatóintézetek, örökségvédelem) mellett olyan tudást, készségeket ad, amelyek számos felsőfokú végzettséget igénylő munkakör betöltésére alkalmassá teszik a végzett hallgatót. A munkaadók számára hasznos, a képzés során megszerezhető készségek: kritikus gondolkodás, kooperációra való hajlam, szövegek gyors értelmezése, megfelelő lexikális háttér az összefüggések átlátásához, a szemináriumok révén jó prezentációs- és vitakészség, a megszerzett tudás szintetizálása és átadása.”

Szántó Richárd (SZTE) leszögezte, hogy „a történelem szakos tanári diploma értékét nem kell magyarázni: történelmet minden iskolatípusban oktatnak, érettségi tárgy is, történelemtanárra minden iskolában szükség van. A történelem alapképzésben szerzett ismeretekkel közgyűjteményekben, könyvtárakban, levéltárakban helyezkednek el a végzett hallgatók. De az alapképzésben végzettek természetesen több területen is folytathatják tanulmányaikat mester szinten, és nyitva áll előttük lehetőség a tudományos munka felé a doktori képzésekhez. Aki pedig később úgy dönt, hogy tanár szeretne lenni, annak az alap- és mester szakos képzés során teljesített tantárgyait az osztatlan tanárképzésben elismerjük, nem kell újra teljesítenie. A kritikus gondolkodás, a forráselemzői képességek kialakítása azonban azt is lehetővé teszi, hogy történelem diplománkkal cégeknél, vállalatoknál, elemző és stratégiai pozíciókban találjanak munkát hallgatóink.”

Simándi Irén (KJF) elmondta, hogy „a hagyományos bölcsészképzés mind mai napig rendkívül fontos utánpótlásbázisa az e területhez kapcsolódó intézményrendszernek, így a közoktatás, kutatás, közszolgáltatási kulturális intézmények számára kívánatosak a szak képzésében elsajátítható hagyományos szakismeretek és módszertani jártasság. Hallgatóink a BA-szakos diplomával is számos intézményben el tudnak majd helyezkedni (közgyűjtemények, önkormányzatok, oktatási és kulturális intézmények, média stb.), magas szintű BA képzésük pedig lehetővé teszi a mesterszakon történő továbbtanulásukat.”

Pap József (EKE) úgy fogalmazott: „természetesen itt is különbséget kell tenni abban a tekintetben, hogy a hallgató a tanári vagy a diszciplináris vonalon szerezte-e meg az oklevelét. A tanári pálya, s mint kötelező érettségi tárgy, a történelem, jó elhelyezkedési lehetőségeket biztosít a közoktatási intézményekben. A diszciplináris vonalon sajnos már nem ilyen egyértelmű a helyzet, ugyanakkor egyáltalán nem reménytelen a dolog. El kell azonban szakadnunk attól az elképzeléstől, hogy egy történelem szakos diploma csak és kizárólag a történészi pályára teszi alkalmassá a hallgatót. A differenciáltan gondolkodó, kreatív, önálló munkavégzésre és a másokkal való együttműködésre is képes szakemberek ugyanis a szakképzettségüknek nem megfelelő területen is megtalálják a helyüket a munkaerőpiacon. Az említett kompetenciák kialakítására való törekvés mellett a képzési rendszerünket is igyekszünk a munkaerőpiaci igényekhez alakítani. A Történelemtudományi Intézetben folyó kutatásokra alapozva egyre inkább nyitni kívánunk a digitalizáció irányába, hogy olyan »történész-informatikusokat« képezzünk, akik a szakmai ismeretek elsajátítása mellett képesek adatokkal dolgozni, hálózatokban gondolkodni, térinformatikai problémákat megoldani.”

Barta Róbert (DE) kiemelte, hogy a Debreceni Egyetem alumni pályakövető rendszert működtet. „Ennek adatai, valamint végzett hallgatóink információi alapján kijelenthető, hogy a történelem szakos diplomával rendelkező hallgatóink döntő része a végzést követő két éven belül munkahelyet talál. Nyilvánvalóan nem mindegyikük szorosan a végzettségükhöz kapcsolódó területen helyezkedik el, de a különféle állami és magáncégek, intézményi munkáltatók visszajelzése az, hogy szívesen fogadják a történelem szakos diplomával rendelkezőket, mert általános műveltségük széles körű, rugalmas szemléletűek és nagyon hatékonyak az új ismeretek elsajátításában, ami egy esetleges átképzés esetén a cégeknek nyilvánvaló versenyelőny. A végzős történelem tanár szakosaink a kialakuló tanárhiány és a szakma elöregedése miatt szinte kivétel nélkül számíthatnak állásra (ez különösen érvényes a történelem-nyelvszakos tanárok esetében). Külföldön munkát vállaló, történelem szakon végzett hallgatóink információi szerint itthon megszerzett tudásuk jelentős mértékben segítette/segíti munkahelyi karrierjüket.”

Kurucz György (KRE) is beszélt a külföldi lehetőségekről. „Munkaerő piaci szempontból önmagáért beszél az a tény, hogy ma már a történelem szakos végzettség a nyugat-európai gyakorlathoz hasonlóan egyre inkább elengedhetetlen feltétel a közéleti, adminisztratív pályán érvényesülni kívánók számára.  További értéket jelent, hogy a gazdasági, illetve egyéb vezetői pozíciókat betölteni kívánók számára is nagyon fontos kiindulási alapot képez a megfelelő speciális tanulmányok folytatásához. Aligha lehet véletlen, hogy az Egyesült Királyságban a történelem alapszakos végzettségű fiatalok az üzleti életben érvényesülnek leginkább, a vállalatok a történelem szakos végzősök iránt komoly érdeklődést mutatnak.
Az utóbbi időkben meghirdetett életpálya modell programnak megfelelően a történelem szak angol, német, magyar szakkal párosítva az osztatlan tanárképzés tekintetében is népszerű választási lehetőségnek számít.”

Viskolcz Noémi (ME) kitért arra, hogy „a diplomások végzettségük szerint oktatási intézményekben, levéltárakban, múzeumokban és egyéb közgyűjteményekben egyaránt elhelyezkedhetnek, de a kultúra és a média világa, illetve az állami-kormányzati és a gazdasági szféra is várja a jól képzett, művelt diplomásokat. Valamennyi itt feltüntetett területen megtalálhatjuk a Miskolci Egyetem BTK egykori történelem szakos hallgatóit.”

Őze Sándor (PPKE) a képzés összetettségét hangsúlyozta: „Pontosan a képzés komplexitásából adódóan a történelem szakon végzettek jóval több helyen képesek hasznosítani ismereteiket, mint azok a diplomások, akik egy-egy szűk ismeretcsoportot sajátítottak el. Így a médiától a hagyományos történészi szakterületig, a politika-közeli tudományos műhelyektől a bevett levéltári/könyvtári területekig bárhol megtalálhatják jövőjüket. A komplexitás azt is lehetővé teszi, hogy a későbbiekben könnyedén tudnak munkahelyet váltani is.”

Borsodi Csaba (ELTE) a történészek és általánosságban a bölcsészek elhelyezkedéséről is beszélt. „A jól képzett történész- és bölcsészhallgatóknak van felvevőpiaca. Véleményem szerint a »pályaelhagyó bölcsész« mint fogalom elég nehezen értelmezhető, mert aki értelmiségi szintű munkát végez, nem számít pályaelhagyónak. Természetesen az összegyetemi szinten évente nagyjából négy-ötszáz történész végzettségű hallgatóból nem lesz mindenki szaktörténész, mert a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények dolgozóinak száma nem nő ilyen ütemben. Azt viszont elmondhatjuk, hogy a karunk hallgatóinak 70-80%-a talál munkát az egyetemi tanulmányaik befejezése utáni első három hónapban. Igyekszünk követni a nálunk végzettek későbbi szakmai pályáját. Alumni visszajelzések alapján megállapítható, hogy a történészek számos más területen is kamatoztathatják a tudásukat. Van olyan egykori PhD-hallgatónk, aki most fejvadászcégnél dolgozik, számos volt diákunk helyezkedett el a médiában, de a politikusok és a közéleti személyiségek, államtitkárok közül is sokak rendelkeznek történész diplomával.
Milyen a jó bölcsész és miért előnyös ez a végzettség a munkaerőpiacon? Egyrészt, a jó bölcsész kommunikatív. Hallgatóinkat igyekszünk a beszédkészségük fejlesztésére ösztönözni, ezért ragaszkodunk az írásbeli mellett a szóbeli vizsgákhoz, még ilyen nagy hallgatói létszám mellett is. Másrészt a jó bölcsész tud kreatívan és innovatívan gondolkodni, ráadásul minimum egy idegen nyelven beszél. Egyetemünkön a különlegesnek számító nyelvek elsajátítására is van lehetőség, amire nagy a kereslet. A bölcsész szakon végzettek könnyen és gyorsan tanulnak.  Mivel a magyar munkaerőpiac hajlamos beskatulyázni a munkavállalókat, ezért fontos felhívni a figyelmet arra, hogy aki történelemből jó diplomát szerez, az nemcsak a múltat ismeri, hanem a jelent is, rálátása van az országok történetére, társadalmára és kultúrájára egyaránt. Hogy egy példát említsék, ha egy magyar üzletember külföldön szeretné működtetni a vállalkozását, érdemes alkalmaznia olyan speciális tudással rendelkező történészeket, vagy például assziriológusokat, egyiptológusokat, iranistákat és még sorolhatnék sok bölcsész szakot. Ők tisztában vannak az adott ország kultúrájával, történetével, szokásaival, viszonyaival, sőt a nyelvével is, ezzel nagyban hozzájárulnak egy vállalkozás sikerességéhez. Összegezve az elmondottakat, a bölcsészek tudása nem egy behatárolt, zsákutcás tudás, így a célja és az alkalmazhatósága sem behatárolható.”

A vezetők által elmondottakat támasztják alá a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) önkéntes bevallású, kérdőívvel gyűjtött adatai, amelyeket az alábbi két infografika összegez. Ezekből jól látható, hogy a történelem alapszakon végzettek túlnyomú többsége el tudott helyezkedni, illetve többségben vannak, akik diplomás munkát végeznek. A foglalkozási térkép pedig azt is jelzi, hogy a BA-s diplomával rendelkezők főként az oktatás és az adminisztráció terén találtak munkát.

Ugyanakkor a végzettek több, mint fele mesterképzésen (de nem feltétlenül történelem mesterképzésen) folytatta tanulmányait. Azok, akik történészként szereztek MA-s oklevelet, leginkább a tudományos műhelyekben, a közgyűjteményekben vagy a (felső)oktatásban helyezkedtek el.

A történelem alapképzés elvégzése utáni kilátások. (Forrás: www.felvi.hu)
A történelem alapszak szakmatérképe. (Forrás: www.felvi.hu)
A történelem mesterszak elvégzése utáni kilátások. (Forrás: www.felvi.hu)
A történelem mesterképzés szakmatérképe. (Forrás: www.felvi.hu)

 

Statisztikák

Az elmúlt évek érettségi statisztikái

Mielőtt rátérnénk a felvételi statisztikákra, érdemes áttekinteni, hogy mennyien választották az emelt szintű történelmet az elmúlt években, illetve milyen eredményeket értek el. (A táblázatokban a tanulói jogviszonnyal rendelkező, nappali munkarendben tanulók adatait soroltuk fel. Idegen nyelvként az angolt vettük alapul, mivel ezt választják a legtöbben.)

A kötelező tárgyakból és angol nyelvből emelt szinten érettségizők létszáma és aránya a tantárgy összes vizsgájához képest a május–júniusi vizsgaidőszakban 2013 és 2017 között (Forrás: www.ketszintu.hu/)

 

2017

2016

2015

2014

2013

Magyar nyelv és irodalom

1310 / 2%

1414 / 2%

1470 / 2%

1478 / 2%

1471 / 2%

Történelem

4549 / 7%

4973 / 8%

4986 / 7%

5098 /  7%

4948 / 7%

Matematika

3081 / 5%

3220 / 5%

3225 / 5%

3341 / 5%

3581 / 5%

Angol

8417 / 16%

8289 / 16%

7817 / 15%

7728 / 15%

7260 / 14%

A kötelező tárgyak és az angol nyelv emelt szintű érettségi százalékátlaga a május–júniusi vizsgaidőszakban 2013 és 2017 között (Forrás: www.ketszintu.hu/)

 

2017

2016

2015

2014

2013

Magyar nyelv és irodalom

67,48%

61,92%

62,47%

62,59%

63,31%

Történelem

68,19%

68,31%

67,3%

63,3%

69,23%

Matematika

68,33%

67,93%

72,27%

71,86%

62,53%

Angol

74,24%

72,37%

70,08%

64,94%

71,59%

Az emelt szintű történelem vizsgák eredményei százalékos megoszlásban a május–júniusi vizsgaidőszakban 2013 és 2017 között* (Forrás: www.ketszintu.hu/)

 

2017**

2016

2015

2014

2013

0-9%

0

1

0

1

0

10-19%

3

7

10

25

5

20-29%

29

72

68

129

41

30-39%

108

159

222

328

177

40-49%

371

414

470

636

394

50-59%

697

697

730

886

687

60-69%

1057

1061

1052

1059

968

70-79%

1174

1192

1117

1053

1160

80-89%

871

992

953

739

1092

90-100%

239

378

364

242

424

* Emelt szinten az érdemjegyekhez a következő százaléksávok tartoznak: elégtelet (1): 0–24%, elégséges (2): 25–32%; közepes (3): 33–46%; jó (4): 47–59%; jeles (5): 60–100%.

** Fontos megjegyezni, hogy 2017-től változott az írásbeli és a szóbeli vizsgarész egymáshoz való aránya: az írásbelin 100 pont szerezhető, a szóbelin 50 pont. Korábban ez 90 pont + 60 pont volt. A változtatásokról korábban itt írtunk.

Ahogyan az a fenti adatokból látható, történelem emelt szintű érettségit – a többi tárgyhoz viszonyítva – jelentős számban tesznek évről évre a hazai diákok, amit magyaráz, hogy ez a fajta vizsga rengeteg szakra jelenthet belépőt, például a jogász- és tanárképzésen túl leendő építészmérnököknek és gazdasági szakembereknek is utat nyithat. Az eredményeket illetően megállapítható, hogy a vizsgázók nagy hányada 60%-nál jobban teljesít, azaz jeles érdemjeggyel zárja a vizsgát. Ez azért fontos, mert az emelt szintű érettségiért járó 50 többletpontot a felvételi eljárásban minimum 45%-os eredmény esetén írják jóvá.

Az elmúlt évek felvételi statisztikái

Az alábbi táblázatok azt mutatják be, hogyan alakultak az egyes képzések mutatói az elmúlt öt évben. Ez alapján megállapítható, hogy a történelem alapszakot a legtöbben Budapesten, ezen belül pedig az ELTE bölcsészkarán kezdhették meg. Az is látható, hogy folyamatosan növekedtek a sikeres felvételihez szükséges pontok az államilag támogatott képzésekre, valamint hogy a legmagasabb pontszám szintén az ELTE-re való bejutáshoz kellett.

Átlag

331/297

327/330

313/307

276/274

275/262

A felvételi ponthatárok alakulása a szeptemberben induló, nappali munkarendű történelem alapképzésekre államilag támogatott és költségtérítéses finanszírozási formában, 2013 és 2017 között (Forrás: www.felvi.hu)*

 

2017

2016

2015

2014

2013

DE BTK

322/312

326/407

313/308

265/265

266/260

ELTE BTK

358/286

345/402

326/371

340/340

300/316

EKE BTK

n. i./n. i.

328/n. i.

310/n. i.

260/260

240/240

KRE BTK

320/284

320/284

310/280

290/290

250/240

KJF

n. i./n. i.

n. i./n. i.

n. i./349; 281

n. i./260

n. i./284; 292

ME BTK

349/n. i.

n. i./n. i.

n. i./n. i.

260/260

266/240

PPKE BTK

320/296

326/314

312/306

270/270

322/266

PTE BTK

322/n. i.

322/280

315/282

260/260

300/240

SZTE BTK

324/306

320/292

310/282

260/260

255/240

* A minimum ponthatár 2013-ban 240 pont volt, 2014-ben a 260 pont, 2015-től 280 pont a maximálisan gyűjthető 500 pontból. Fontos megjegyezni, hogy nem vettük figyelembe a nem nappali tanrendű (levelező- vagy táv)képzéseket.

A felvettek hallgatók száma a szeptemberben induló, nappali munkarendű történelem alapképzésekre államilag támogatott és költségtérítéses finanszírozási formában, 2013 és 2017 között (Forrás: www.felvi.hu)

 

2017

2016

2015

2014

2013

DE BTK

20/3

23/1

34/1

40/0

43/3

ELTE BTK

133/12

135/8

137/7

166/8

160/12

EKE BTK

0/0

6/0

12/0

11/0

12/1

KRE BTK

33/3

37/6

39/5

29/1

27/3

KJF

0/0

0/0

0/1

0/3

0/5

ME BTK

4/0

0/0

0/0

7/0

6/0

PPKE BTK

10/5

20/3

22/4

26/1

33/3

PTE BTK

26/0

17/4

14/3

29/2

28/2

SZTE BTK

44/5

39/3

46/7

46/1

47/5

Összesen

270/28

277/25

304/28

354/16

356/32

Az alapszakra épülő mesterképzések statisztikáit az alábbi két táblázat mutatja be.

A felvételi ponthatárok alakulása a szeptemberben induló, nappali munkarendű történelem mesterképzésre államilag támogatott és költségtérítéses finanszírozási formában, 2013 és 2017 között* (Forrás: www.felvi.hu)

 

2017

2016

2015

2014

2013

DE BTK

77/76

69/n. i.

74/n. i.

65/64

77/n. i.

ELTE BTK

75/60

75/68

68/80

57/85

65/59

EKE BTK

82/n. i.

80/n. i.

n. i./80

50/60

76/n. i.

KRE BTK

72/n. i.

67/72

75/79

65/n. i.

65/50

KEE (angol)

n. i./95

n. i./n. i.

n. i./n. i.

n. i./80

n. i./n. i.

ME BTK

97/n. i.

90/n. i.

97/n. i.

50/50

97/n. i.

PPKE BTK

81/80

76/100

72/63

81/93

67/n. i.

PTE BTK

72/62

67/n. i.

n. i./n. i.

68/n. i.

71/n. i.

SZTE BTK

82/n. i.

82/n. i.

74/n. i.

81/50

66/n. i.

Átlag

80/75

76/80

77/76

65/69

73/55

* A mesterképzések esetén 100 pont a maximum, és legalább 50-et kell elérnie a jelentkezőknek. A pontszámítási módszer azonban nem egységes, ezt az intézmények határozhatják meg. Fontos megjegyezni, hogy nem vettük figyelembe a nem nappali tanrendű (levelező- vagy táv)képzéseket.

A felvettek hallgatók száma a szeptemberben induló, nappali munkarendű történelem mesterképzésre államilag támogatott és költségtérítéses finanszírozási formában, 2013 és 2017 között (Forrás: www.felvi.hu)

 

2017

2016

2015

2014

2013

DE BTK

10/1

15/0

8/0

7/2

14/0

ELTE BTK

36/2

31/4

35/5

57/5

66/4

EKE BTK

3/0

6/0

0/2

4/0

3/0

KRE BTK

9/0

7/1

14/1

17/0

8/1

KEE (angol)

0/2

0/0

0/0

0/4

0/0

ME BTK

4/0

5/0

1/0

3/0

9/0

PPKE BTK

6/1

21/2

31/2

14/1

22/0

PTE BTK

3/1

11/0

0/0

5/0

9/0

SZTE BTK

10/0

17/0

17/0

19/0

28/0

Összesen

81/7

113/7

106/10

126/12

159/5

Ezeket összevetve az előző adatokkal látható, hogy a 2013-ban felvett 356 fő és a 2014-ben felvett 354 fő állami ösztöndíjas BA-s hallgatókhoz képest 2016-ban mindössze 113 fő kezdhette meg a történettudományi mesterképzését, 2017-ben pedig csak 81 fő. Ez 32%-os, illetve 23%-os arányt jelent. Ennek számos oka lehet a „lemorzsolódástól” kezdve az elhelyezkedésen át a szakváltásig.

Végezetül sok sikert kívánunk minden érettségizőnek és felvételizőnek!

Szőts-Rajkó Kinga – Fekete Bálint

Ezt olvastad?

Itt a szeptember, elkezdődött az iskola, ébredezik a tudományos élet is, ami azt jelenti, hogy újra jelentkezünk Heti Ajánló rovatunkkal.