Körkép a történelemtanár-képzésről – Amit tudni érdemes a jelentkezés előtt

A történelemtanár-képzésről érdemes az egyetemi jelentkezés előtt tájékozódni. A leendő történelemtanárok a 2019. szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre és az érettségi vizsgákra február 15-ig jelentkezhet. Ennek apropóján összegyűjtöttünk néhány fontos információt a felvételivel kapcsolatban, amelyekre érdemes odafigyelnie nemcsak a leendő egyetemistáknak és szüleiknek, de a közép- és felsőoktatásban tanítóknak, valamint a történettudomány művelőinek is. A képzést indító felsőoktatási intézmények valamennyi vezetőjét is megkérdeztük a témában. Válaszaikból megtudhatjuk miért érdemes tanárszakra jelentkezni, mit kínálnak az egyes képző intézmények és azt is, hogy hallgatóik visszajelzései alapján milyen kilátásai vannak a pedagógus végzettségűeknek a munkaerőpiacon. Cikkünk végén pedig néhány fontos statisztikát gyűjtöttünk össze.

1. A tanári pálya

Cikkünket kezdjük néhány fontos adattal, amelyek nem szívderítőek ugyan, de tisztában kell lennie vele azoknak, akik történelemtanárnak készülnek.

Elsőként lássuk a pedagógustársadalom korfáját!

Az egyes korcsoportokhoz tartozó pedagógusok százalékaránya a közoktatási intézményekben (2003–2016)
(Forrás: A közoktatás indikátorrendszere 2017, 60. o.)

Mint látható, a tanártársadalom elöregedőben van, hamarosan a pedagógusok közel fele nyugdíjas korú lesz, ezért várhatóan a jövőben felértékelődik az emberi erőforrások szerepe a közoktatásban (a tanulói létszámcsökkenést is figyelembe véve). A Szülői Hang Közösség által (több mint 5000 szülővel) készített online felmérésben a tanárhiányt tapasztalók körében 3. helyen szerepel a történelem a gimnáziumoknál, de az általános iskolákban és a szakképzésben is szükség lenne a tárgyat tanító szaktanárokra. A váratlan tanárváltásoknál hasonló figyelhető meg: a gimnáziumokban volt a legjellemzőbb a fluktuáció.

Nem hallgatható el az, hogy – a pedagógus-életpályamodell bevezetése és a 2014-es béremelés ellenére – a tanárok bére továbbra is elmarad más, hasonló végzettséget igénylő állások fizetésétől. Ezt az alábbi grafikon mutatja.

A szakképzett pedagógusok keresete az azonos végzettségű, egyéb munkakörben dolgozó diplomások keresetének százalékarányában (2000–2016) (Forrás: A közoktatás indikátorrendszere 2017, 88. o.)

A fentieket kiegészíti a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) érzékletes helyzetértékelése, amely szerint a diplomás átlagbérek tekintetében az „EU átlag 87%, nálunk 2012: 56%, 2016: 74%, 2017: 69%, 2018-ra a helyzet egészen biztosan tovább romlott.” A béremelés „elolvadásának” oka, hogy a – a kezdeti kormányzati ígéretekkel szemben – a tanárok bére nem a folyamatosan emelkedő minimálbérhez, hanem az ún. „vetítési alap”-hoz van rögzítve, amely 2014 óta változatlan: 101 500 ft. Bár arról nem található kimutatás, hogy mennyi pedagógusnak van másodállása, de vélhetően magas ez az arány.

(További adatokért érdemes böngészni az OECD Education at a Glance 2018 című kiadványát, valamint az Európai Unió által jegyzett Education and Training MONITOR 2018 című országelemzést.)

Összességében megállapítható, hogy a tanári pályára készülők rengeteg nehézségre számíthatnak: az egyetemi végzettség ellenére a bérezés elmarad a diplomás átlagbértől, a csökkenő tanárlétszám növekvő (bújtatott) terheket ró az amúgy is leterhelt pedagógusokra; a hivatás folyamatos önképzést igényel a jogszabályi változások, a módszertani kultúra megújítása stb. miatt, és még sorolhatnánk. (Nem csoda, hogy a KSH Mikrocenzus jelentése is leszögezi, hogy a rendszerváltoztatás óta eltelt időben a hivatás elvesztette presztízsét.) Az NPK közlése szerint a 2013-ban végzettek kb. 1/3-a elhagyta a pályát 2018-ra.

2. A történelemtanár-képzés a felsőoktatásban

Fontos tudni, hogy a teljes nevén „történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára” képzés az elmúlt másfél évtizedben jelentős strukturális változáson ment keresztül. A bolognai folyamat 2005-ös bevezetésével a tanárképzés osztatlan képzésből osztott képzéssé vált, azaz a 6 szemeszteres (3 éves) alapképzést (BA) követte az öt féléves (2 és fél éves) tanár mesterképzés (TMA), amelynek utolsó féléve a tanítási gyakorlat volt.

Ezt a rendszer 2013-tól ismét az osztatlan tanárképzés (OT vagy OTAK) váltotta: 4+1 év alatt általános iskolai tanárokat, 5+1 év alatt középiskolai tanárokat képeznek, amely mindkét esetben mesterfokozatot jelentenek. (Ezek akár kombinálhatók, azaz van 11 féléves képzés, amely az egyik szaktárgyból általános iskola, a másikból középiskolai tanár szakképzettséget ad.) Hogy ki melyik szakját milyen szinten végzi, arról többnyire a harmadik, alapozó év végén kell dönteni a hallgatóknak. (Ezért a szakpárok többségét 10 féléves képzésben hirdetik az egyetemek a felvételizőknek.)

Az utolsó egy év mindkét esetben az iskolákban töltött szakmai gyakorlatot jelentik. Jelenleg is érvényes az, hogy kétszakos tanárokat képeznek, illetve a felvételi folyamat része a pályaalkalmassági vizsgálat, amelyet az intézmények bonyolítanak le. (Erről részletek a Felvi.hu-n olvashatók.)

Tavalyi összefoglalónk a történelemképzésekről szól: Körkép a történelemképzésekről – Amit tudni érdemes a felvételi jelentkezés előtt. (Az ún. „rövidciklusú képzésekkel” tanári képesítést szerezhetnek azok is, akik eredetileg nem pedagógusként végeztek.)

3. A felsőoktatási felvételi pontszámítás követelményei

Hangsúlyozni kell, hogy a jelenlegi érettségi egyben a felsőoktatási felvételi is. A pontszámításnál az első egységet a tanulmányi pontok adják. Ez két részre bomlik: az első 100 pontot az öt kijelölt tárgyból (a magyar nyelv és irodalom átlaga, a történelem, a matematika, a választott idegen nyelv + egy választott természettudományos tárgy) az utolsó két tanév végén szerzett érdemjegyek összeadott, duplázott összege adja. Ehhez jön az a legfeljebb 100 pont, amit négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, választott idegen nyelv) és az egy szabadon választott érettségi tárgy százalékos eredményének átlaga jelent egész számra kerekítve. További 200 pont szerezhető a két, felvételhez szükséges kijelölt érettségi eredményével. Ez esetben is a százalékos eredményeket kell összeadni. Hangsúlyozni kell tehát, hogy nem az érettségi bizonyítványba kerülő érdemjegyek, hanem a százalékos eredmények a meghatározók a felvételi rendszerben.

A ráadásként megszerezhető 100 többletpontból az emelt szintű érettségi 50 pontot jelent (akár kettő is beszámítható), a nyelvvizsgákért maximum 40 pont szerezhető, a szabályzat szerint egy középfokú bizonyítvány 28-at, egy felsőfokú pedig 40-et ér. (Részletek: itt)

A felvételi vizsgakövetelmények tekintetében egységes elvárásokkal találkozhatunk minden intézménynél: az emelt szintű történelem érettségi sehol nem szükséges, ezen felül a kiválasztott szakpártól függ, hogy milyen szaktárgyat vesznek figyelembe.

4. A képzést meghirdető intézmények

A Felvi.hu szerint az idei évben

  • a Debreceni Egyetem (DE),
  • a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE, a DE-vel közös képzésben),
  • az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE, az ELTE-vel közös képzésben),
  • az egri Eszterházy Károly Egyetem (EKE),
  • az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Budapesten és Szombathelyen egyaránt,
  • a szegedi Gál Ferenc Főiskola (GF, a SZTE-vel közös képzésben),
  • a Győri Hittudományi Főiskola (GYHF, az ELTE Savaria Egyetemi Központtal közös képzésben),
  • a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE),
  • a Miskolci Egyetem (ME),
  • a Nyíregyházi Egyetem (NYE), a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola (PHF, a PTE-vel közös képzésben),
  • a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE),
  • a Pécsi Tudományegyetem (PTE),
  • a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola (SSZHF, az ELTE-vel közös képzésben),
  • a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola (SZAGKH, a NYE-vel közös képzésben), valamint
  • a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) indít történelemtanár-képzéseket.

5. „Történelmet tanulni és tanítani egyaránt érdekes és hasznos.” – A Tanárképző Központok vezetőinek vagy a szakterületi illetékeseinek gondolatai a képzésről

Mivel a hittudományi karok mindegyike közös képzést hirdet valamelyik egyetemmel, ezért az alábbiakban kizárólag a történelemtanár-képzésért felelős intézményeket kerestük meg kérdéseinkkel. (A PPKE és az ME részéről cikkünk megjelenéséig még nem kaptunk választ, amint beérkeznek, frissítjük összeállításunkat.)

5.1. Amiért érdemes történelemtanár végzettséget adó szakra jelentkezni

Vitári Zsolt, a PTE tanszékvezető egyetemi docense és Bánkuti Gábor, egyetemi docens azért ajánlják a szakot, mert

„egyrészt felvértezi a hallgatókat olyan készségekkel (értő olvasás, interpretálási készség, logikus, innovatív és kritikai gondolkodás, szintetizálási képesség, problémaorientált gondolkodás, kooperatív attitűd, verbális és retorika készségek stb.), melyek az élet valamennyi területén hasznosak és a munkaerő piacon is keresett készségeknek számítanak.

Így a történész diploma nemcsak a szűkebb szakmán belüli elhelyezkedést teszi lehetővé. Másrészt a történelem ott van az élet minden rezdülésében, a társadalom, a gazdaság, a politika, a kultúra stb. folyamatainak, viszonyainak jobb megértése történelmi tapasztalatok birtokában lehetséges. Történelem nélkül nincs általános műveltség sem. S nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy modern szemlélettel rendelkező, a nemzeti, európai és emberi identitást a széles társadalom számára közvetíteni tudó tanárokra kiemelt szüksége van az országnak.”

Az SZTE oktatója, Szántó Richárd így foglalta össze: „A történelem nagyon érdekes tudomány, amely iránt szinte mindenki érdeklődik. A fontos történelmi eseményekről mindenkinek van véleménye, ezekhez a vitákhoz jó hozzászólni, és megalapozott véleményt mondani. Ezért érdemes történelmet tanulni. Egy-egy történelmi jelentőségű pillanat az ember életét meghatározza. A nagy történelmi pillanatok átélői egész életükön át mesélik, hogy ott voltak, részesei voltak a nagy eseménynek. A történelemtanár a régi és mai emberek megtörtént élményeit adja át a következő generációnak hiteles, megbízható formában. Történelmet tanulni és tanítani egyaránt érdekes és hasznos.”

Mindezt kiegészíthetjük Várkonyi Péter, az EKE tanársegédje szavaival: „Azoknak javasoljuk a történelemtanári szakot, akik elkötelezettek a történelem iránt, de azt nem elsősorban kutatni szeretnék, hanem arra is elhivatottak, hogy majdani diákjaikkal is megismertessék és megszerettessék a múlt tanulmányozását. A jó tanárjelölt stabil tudással rendelkezik, nyitott a diákok és az új ismeretek, módszerek iránt.

A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy sokszínűsége révén alkalmas arra, hogy széleskörű, használható tudáshoz juttassa a diákokat, s közben a személyiségükre is pozitív hatást gyakoroljon. A cél, hogy tájékozott, tudatos állampolgárok kerüljenek ki az iskolapadból.

Annak, aki elhivatott e cél megvalósítása és a történelemtudomány irányában, jó döntés lehet a történelemtanári szak.”

Herber Attila, a KRE oktatója kiemelte, hogy a „hallgatók diszciplináris és módszertani képzésben is részesülnek, tehát a tanárszak – a pedagógiai és módszertani alapok megszerzése, az iskolalátogatások, valamint a két szakaszos tanítási gyakorlat miatt – jelentős tudás/kompetencia többletet eredményezhet, amiből az álláskereső, friss diplomás csak profitálhat. A szűkebb területre, a történelemoktatásra kitérve megjegyzendő, hogy a kötelező érettségi tárgy presztízse az oktatási környezet folyamatos változásai ellenére sem erodálódott (lásd pl. emelt szintű érettségire jelentkezők, versenyeken indulók száma, a tantárgy felvételiben betöltött jelentősége!), tehát a történelemtanárok munkája kulcsfontosságú a közoktatásban. A közérdeklődés a történelem iránt kimutathatóan erősödik, az információforrások bősége, a tudományos eredmények publicitása feltétlenül szükségessé tesz egy új tanárszerepet, másképpen fogalmazva az értelmező, a történelem tanulásának új, korszerű módszereit adaptálni kívánó, tudó és továbbadni képes tanárgeneráció megjelenését. Figyelemre méltó, hogy az információs forradalom az anyaggyűjtés és a történelmi tanulás új univerzumát nyitotta meg, ezzel egyszerre megkönnyítve és kihívássá téve a történelemtanár munkáját, eddig ismeretlen lehetőségeket nyitva meg egy korszerű, kísérletező személyiség előtt.”

A leggyakoribb tévhitek a képzéssel kapcsolatban

Szántó Richárd, az SZTE intézetvezetője megfogalmazta, hogy „gyakori tévhit, hogy a történelem adatok, évszámok sokaságából áll, amelyeket elég bemagolni, ezért a tárgy unalmas. Napjainkban már egészen más a tanulók, egyetemisták és a társadalom viszonya a történelemhez, az adatok mellett fontos, hogy kinek milyen véleménye van egy-egy jelenségről, eseményről, és a történeti összefüggések, ok-okozati viszonyok feltárása legalább olyan fontos, mint az események története.”

Legfontosabb tanácsok azoknak a diákoknak, akik fontolgatják a felvételit a képzésre

Az ELTE adjunktusa, Lászayné Martos Ida szavaival:

„Történelemtanár szakra kettős elköteleződéssel érdemes jelentkezni, nem pusztán arról van szó, hogy érdeklődünk a történelem iránt, hanem arról is, hogy vonzódunk a tanári mesterséghez. Ez magától értetődően jelenti azt, hogy átfogó ismeretekkel kell rendelkezni a történelem minden korszakáról, nem elégedhetünk meg »kedvenc« témánk, korszakunk tanulmányozásával.”

Azt is kiemelte, hogy az egyetemen megszerzett „ismereteink igen nagy részét a szakirodalomból merítjük, így a vizsgákon való sikeres szereplésnek is (pontosan úgy, mint később a tanári pályán) elengedhetetlen előfeltétele az olvasás.”

Szántó Richárd tanácsa pedig az, hogy a jelentkezők

„a történelem egyes eseményeiről, a történelmi személyiségekről formáljanak saját véleményt, gondolkodjanak el egy-egy korszak problémáin és ne fogadják el a leegyszerűsítő sablonos véleményeket.”

5.2. Mire helyezik a hangsúlyt a képzés során az egyes intézmények, akár témában, akár módszerben?

A DE képzéséről Takács Levente, egyetemi adjunktus azt írta, hogy „egyik súlypontja a nemzetközi kapcsolatok története, a másik a gazdaság- és társadalomtörténet. A tanárképzés során ezek a kronológiailag szervezett órák (Római történelem, Középkori magyar történelem, Jelenkori egyetemes történelem stb.) kapnak helyet a tanrendben. A hallgatók egyéni érdeklődésüknek megfelelő ismereteiket speciális kollégiumok és szabadon választott órák segítségével mélyíthetik el. A tanári pályára felkészítő kurzusokat is tart az intézet az általános pedagógiai és pszichológiai tantárgyakon kívül. A szakmódszertani szemináriumokon tapasztalt középiskolai tanárok segítségével sajátíthatók el a korszerű oktatás fogásai. Ezt segítik informatikai, könyvtárhasználati és kutatásmódszertani óráink. Az intézet gondozza a latin nyelv és irodalom tanári szakot is, amely ideális párosítás a történelem mellé azok számára, akik az ókor színes világához vonzódnak.”

Várkonyi Péter szerint az EKE-n a történelemtanár-képzés „több, egymással szorosan összefüggő »pillérre« épül. Hallgatóink az emberiség történelmének feldolgozásán belül neves professzorok és fiatal oktatók irányításával megismerik a történelemtudomány legújabb eredményeit. Az egri pedagógusképzés jelentős hagyományai adják az alapot a korszerű tanári felkészítés pedagógiai és pszichológiai elemeihez. Hallgatóink tantárgy-pedagógiai képzését a módszertani tárgyak és ezekre épülő gyakorlóiskolai gyakorlatok biztosítják. Országos kiterjedésű kapcsolatrendszerrel rendelkezünk a külső gyakorlati helyszínek terén. Tanárképzésünk gyakorlatorientált, a tanárjelöltektől elvárjuk, hogy óráik szakmailag helytállóak, módszertani szempontból átgondoltak és sokszínűek legyenek, az órák keretében minél nagyobb teret nyerjen a tanulói aktivitás. Alapvető, hogy hallgatóink törekedjenek a történelem tanításában rejlő személyiségformáló erő kiaknázására. A képzés differenciált: a majdani feladatokhoz mérten készítjük fel a leendő általános iskolai és középiskolai történelemtanárokat.”

Lászayné Martos Ida, az ELTE adjunktusa azt emelte ki, hogy „az ELTE Történeti Intézetében a tanárnak készülő hallgatók a történelem minden korszakából széleskörű szakmai képzést kapnak, oktatóink kutatási területei és oktatási témái sokszínűvé, és széles látókörűvé teszik a szakot. A szakmódszertani kurzusokon – kapcsolódva a pedagógiai-pszichológiai képzés során megszerzett ismeretekhez – a történelemtanári mesterséghez kapcsolódó korszerű szakpedagógiai anyagot lehet elsajátítani. A képzést a Szakmódszertani Központ oktatói és oktatástechnikai eszközállománya támogatja.”

A KRE részéről Herber Attila adjunktus elmondta, hogy „Az osztatlan tanárképzés folyamatában a hallgatóknak elméleti és gyakorlati ismereteket kell szerezniük annak érdekében, hogy gyakorló tanárrá válásuk diszciplináris és módszertani alapjai megteremtődjenek. Szemináriumaink célja az, hogy a hallgatók gyakorlati tudást szerezzenek adott oktatási célokhoz kapcsolódóan tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervek készítésében, valamint képesek legyenek meghatározott célok mentén önálló feladatok, tananyagok gyártására. Fontos célkitűzés, hogy a szemináriumi munka során a tervezés mellett a tanítási és tanulási folyamat szakaszainak értékelési lehetőségeit is megismerjék a résztvevők. […] IKT kurzusaink fő célja az, hogy az információs és kommunikációs technológiák történelem tantárgy tanításához kapcsolódó funkcióit megismertesse a hallgatókkal, hogy a hallgatókban tudatosítsa az új médium lehetőségeit, korlátait és problémáit, s így új gondolkodásmódot, tanári készséget fejlesszen ki, melyre a jövőben minden bizonnyal egyre inkább szükség lesz a történelem oktatásában is.” Herber Attila kitért a tanítási gyakorlatokra is, amelyek „célja, hogy a hallgatók óralátogatások, valamint saját órák tartása által gyakorlati tapasztalatot szerezzenek, ill. elmélyítsék meglévő tapasztalataikat a történelem oktatása terén – megalapozva ez által a későbbi önálló tanítási gyakorlatukat. […] A gyakorlatot a szakos szakmódszertan oktató kíséri, mely magába foglalja a rendszeres, csoportos megbeszéléseket, valamint az egyéni, személyre szabott konzultáció lehetőségét is. […] Az összefüggő egyéni iskolai gyakorlatban mentor vezetésével a hallgató a képzésben szerzett elméleti ismeretek és gyakorlati tapasztalatok iskolai gyakorlatban való alkalmazását valósíthatja meg, lehetősége lesz részt vállalni a szaktárgyakkal kapcsolatos tevékenységekben, és az iskolalátogatások, ill. a bemutatóóra/vizsgatanítás folyamán a gyakorlat értékelésébe is bekapcsolódhat. Az egyetem református kötődésű partnerintézményei révén mód van arra, hogy a hallgató református intézményben végezze el gyakorlatát.”

Zsoldos Ildikó intézetigazgató, egyetemi docens szerint az NYE-n „nagyon hangsúlyos a szakmódszertani és a gyakorlati képzés is: a módszertani tárgyak tematikáiban nagy szerepet kap a különböző nem frontális tanulásszervezési módokkal való megismerkedés: kérdés- vagy problémaalapú, projektalapú tanulás, tanítás, »fordított osztályterem«, gamifikáció. Fontosnak tartjuk a különböző digitális eszközöknek, technikáknak a tanításban, az óraszervezésben betöltött szerepének az elsajátítását, ami nem csupán eszközkezelési jártasságot jelent, hanem azt is, hogy ezeket az eszközöket hogyan lehet a módszertani megújulás szolgálatába állítani.” Kiemelték, hogy „bár az osztatlan tanárszakos hallgatók száma lassan, de folyamatosan emelkedik, nem vagyunk tömegszak; ez mind az elméleti tanulmányok, mind a tanítási gyakorlat során lehetővé tesz egyfajta »tutorálást«, azt, hogy a módszertanos kollégák és a gyakorló iskolai szakvezetők egymással is konzultálva szinte személyre szabott irányítást, támogatást tudjanak nyújtani a hallgatóknak a gyakorlatuk, ill. a tanulmányi előmenetelük során. […] A hallgatókat segítő támogató környezet abban is megmutatkozik, hogy az érdeklődő, tehetséges hallgatókat igyekszünk tudományos diákköri tevékenység felé irányítani, ill. egyaránt fontosnak tartjuk a tehetségek támogatását és a hátránykompenzációt. (Ez a két terület a felfogásunk szerint nem két különböző, hanem sokszor egymást kiegészítő vetülete az oktatásnak!) A képzés során, különösen a szemináriumi alkalmak során fontosnak tartjuk a hallgatók szóbeli kifejezőképességének, prezentációs képességének, kompetenciájának fejlesztését; illetve megismertetjük velük a tudományos, értelmiségi munkavégzés alapvető szabályait, etikáját is. A hallgatók ezen felül a különböző közgyűjteményekkel is megismerkedhetnek, továbbá részt vehetnek az egyetem és partnerei (pl. Magyar Történelmi Társulat) által szervezett konferenciákon, szakmai tanácskozásokon. Ezen felül fontos, hogy „a Nyíregyházi Egyetem az ország egyik leghátrányosabb helyzetű régiójában látja el a feladatát, egyfajta esélykiegyenlítő szerepet is betöltve a térség hátrányos helyzetű, de tehetséges diákjai, hallgatói számára.”

A PTE képzéséről Vitári Zsolt és Bánkuti Gábor egyetemi docensek azt hangsúlyozták, hogy „hallgatóközpontú, kooperatív és interaktív képzéseket nyújtunk, nem pedig tömegképzéseket. […] Az osztatlan tanárképzésben az alapvető történeti ismeretek és összefüggések elsajátításán túl és a nagy történeti korszakokat átfogóan és rendszerezően bemutató előadások mellett gyakorlatorientált szemináriumainkon kooperatív munkával ahhoz nyújtunk segítséget, hogy a történelem szakmai ismereteket miként lehet jól és eredményesen közvetíteni a diákok felé. Éppen ezért e kurzusok nélkülözhetetlen eleme a tantervekre, az érettségi követelményekre, tankönyvekre és az iskola világára való folyamatos reflexió. A történelemtanítás folyamatosan változó eszközeit éppen úgy megismerhetik, mint a tanítás legfontosabb gyakorlati kérdéseit. Mindez garantálja, hogy a hallgatók valóban úgy hagyják el az egyetemet, és léphetnek be egy iskolába tanárként, hogy már naprakész információkkal, sőt tapasztalatokkal rendelkeznek az iskolai életről.

A történelemtanári képzésben módszertani innovációk sokaságával nyújtunk korszerű és alkalmazható tudást. A szakmódszertanos kollégák egyetemi munkájukkal párhuzamosan gyakorló közép- és általános iskolai tanárként dolgoznak. Így élő kapcsolatunk van a közoktatással, melynek minden rezdülését, minden változását azonnal nyomon tudjuk követni, s képzésünkben azonnal érvényesíteni tudjuk a szükséges módosulásokat. Így hozzánk akár általános iskolai tanári képzésre, akár középiskolai tanári képzésre jönnek a hallgatók, mindkét esetben megtalálják számításukat. Képzésünkbe további gyakorló tanárokat is bevonunk, hallgatóink a legújabb módszertant alkalmazó iskolákba látogatnak el, és mentorok segítségével bekapcsolódhatnak egy-egy iskolai projekt tervezésébe és megvalósításába is. A pécsi Várostörténeti Múzeummal és a Keret Alkotócsoport drámapedagógusaival együttműködésben részt vehetnek hátrányos helyzetű diákok múzeumpedagógiai és drámapedagógiai foglalkozásain, ezek módszereit kiscsoportos szemináriumokon és tréningeken el is sajátíthatják.

Pécs azon kevés helyek egyike, ahol a Néprajz Tanszékkel együttműködésben hon- és népismeret tanári képzést is biztosítunk. Olyan képzést nyújtunk, melynek birtokában a leendő tanárok felkészülten avathatják be diákjaikat a magyar hagyományok és a helytörténet világába. Bemutathatják, hogy a legfontosabb mindennapi kérdésekre milyen gyakorlati válaszokat adtak elődeink, hogy a haza és a szűkebb lakóhely ismerete és szeretete identitásunk és személyiségünk fontos része. Egyszerre járulhatnak hozzá a tanulók értelmi, érzelmi, etikai és esztétikai neveléséhez. Gyakorlatorientált kurzusainkon a legújabb pedagógiai módszereket és a honismeret teljes tárházát sajátíthatják el hallgatóink, így az óratartások mellett képessé válnak megszervezni iskolai programokat, ünnepségeket, kiállításokat. […] Minden képzésünkre kiterjedő specialitásunk a Kárpát-medence és az itt együtt élő népek történetének oktatása az ókortól napjainkig, a Német Történelem és Kultúra Délkelet-Európában Tanszékünk révén kiemelten kezeljük a térségben élő németeket.

A további szakmai elmélyülést szolgálják szakkollégiumaink (Katus László Szakkollégium, Kerényi Károly Szakkollégium, Grastyán Endre Szakkollégium, a határon túli magyar hallgatóinkat a Márton Áron Szakkollégium gondozza). Kiterjedt külföldi kapcsolatrendszerünk révén, illetve az Erasmus-program keretében számos ország nagyszámú képző helyén kínálunk külföldi részképzési lehetőséget.”

Kitértek arra is, hogy a „hallgatói szervezeteink további szakmai és közösségi lehetőségeket nyújtanak: kirándulásokon, konferenciákon, kutatási projektekben és versenyeken (kiemelten az OTDK-n) vehetnek részt hallgatóink, maguk is szervezhetnek és szerveznek ilyen eseményeket. Részük lehet a szaknapok és szakestek mulatságaiban is, mert nemcsak tanulni hívjuk őket, hanem élni is.”

Szántó Richárd, az SZTE intézetvezetője szerint a „tanárképzésben elsődleges szempont, hogy a hallgatók korszakoknént és témakörönként átfogó, alapos és szerteágazó ismereteket szerezzenek, amelyeket majd tanári pályafutásuk során hasznosítani tudnak. […] Új képzésként indul a rövidciklusú tanárképzés, amelynek keretében már diplomával rendelkező tanárok szerezhetnek újabb, esetünkben történelem szakos tanári diplomát, esetleg a történelem bölcsész végzettségű diplomások tanári felkészítés után történelemtanári diplomát kapnak.”

3. A történelemtanár végzettségű hallgatók esélyei az elhelyezkedésre a szakmájukban, vagy más lehetőségeik a munkaerőpiacon

Történelemtanár csak úgy lehet az ember, ha tanári képesítéssel rendelkezik. Takács Levente, a DE egyetemi docense rámutatott, hogy ez országosan több ezer potenciális, stabilan meglévő munkahelyet jelent, hiszen „a történelmet általános iskolától az érettségiig mindenütt tanítják, így történelemtanárokra mindig és mindenhol szükség van. Sok népszerű egyetemi szakra is ez az egyik felvételi tárgy.”

Minden válaszadó egyértelműen megfogalmazta, hogy a történelemtanári diploma értéket képvisel a piacon, és nemcsak a pedagóguspályára jelent belépőt a mesterképzéses oklevél, hanem más állások felé is utat nyit. A válaszadók az államigazgatást, a közintézményeket, közgyűjteményeket (levéltárak, múzeumok, könyvtárak) a médiát és a kutatóintézeteket említették munkahelyi kilátásként.

Többen megerősítették azt, amit Várkonyi Péter, az EKE tanársegédje kiemelt, tudniillik, hogy sokan már a diplomaszerzés előtt (főként a tanítási gyakorlat során) állásajánlatot kapnak. Ugyanő fogalmazta meg, hogy ha „valaki úgy dönt, hogy nem a tanári pályán kezd el dolgozni, a szakon szerzett tudás és kompetenciák képessé teszik arra, hogy helyt álljon a legváltozatosabb munkakörökben.” A pécsi tapasztalatok is ezt mutatják:

a történelemtanár végzettségűek „készségeik és képességeik révén szakmájukon kívüli munkakörökben is megállják helyüket, így nagyon gyorsan képesek az új ismeretek és követelmények elsajátítására.”

Azt is több válaszadó kiemelte, hogy a történelemtanári diploma utat nyit a doktori (PhD) képzések felé is. Ennek a pedagógus-életpályamodell szempontjából van jelentősége, hiszen utat nyit a kutatótanári pozíciónak is.

A PPKE képzéseiről ezen a linken tájékozódhatnak; a Miskolci Egyetem képzéseiről pedig ezen itt.

6. Elhelyezkedés a DPR alapján

A fent leírtak fényében érdemes egy pillantást vetni a Diplomás Pályakövető Rendszerre (DPR). Sajnos a tanári mesterszakról nem érhető el szakmatérkép, a végzés utáni kilátással kapcsolatos adatokat azonban összegzi a következő infógrafika.

A tanári mesterképzés elvégzése utáni kilátások (Forrás: www.felvi.hu)

7. Statisztikák

Aki történelemtanár szeretne lenni, annak nem kell feltétlenül emelt szinten érettségiznie történelemből, hiszen egyik intézmény sem várja el kötelezően ezt a vizsgaszintet. Éppen ezért érdemes áttekinteni, hogy a közép- és az emelt szintű érettségire vonatkozó adatokat is: hányan választották ezeket, illetve milyen eredményeket értek el. (A táblázatokban a tanulói jogviszonnyal rendelkező, nappali munkarendben tanulók adatait soroltuk fel. Idegen nyelvként az angolt vettük alapul, mivel ezt választják a legtöbben.)

7.1. Az elmúlt évek érettségi statisztikái

7.1.1. A középszintű érettségi mutatói

A nappali rendszerben tanuló, középszinten érettségiző tanulók létszáma és aránya a tantárgy összes vizsgájához képest a kötelező tárgyakból és angol nyelvből  a május–júniusi vizsgaidőszakban 2013 és 2018 között

(Az adatok forrása: https://www.ketszintu.hu/)

 

2018

2017

2016

2015

2014

2013

Magyar nyelv és irodalom

60533 /  98%

59853 / 98%

62909 / 98%

65841 / 98%

68623 / 98%

69417 / 98%

történelem

57176 / 92%

56755 / 93%

59743 / 92%

62581 / 93%

65077 / 93%

66201 / 93%

matematika

56887 / 95%

56067 / 95%

59443 / 95%

62599 / 95%

64719 / 95%

65544 / 95%

angol

44375 / 83%

42733 / 84%

44384 / 84%

45319 / 85%

44930 / 85%

43985 / 86%

 

A kötelező tárgyak és az angol nyelv középszintű érettségi százalékátlaga a nappali rendszerben tanulók körében a május–júniusi vizsgaidőszakban 2013 és 2018 között

(Az adatok forrása: https://www.ketszintu.hu/)

 

2018

2017

2016

2015

2014

2013

Magyar nyelv és irodalom

64,90%

62,84%

62,54%

59,80%

62,68%

59,29%

történelem

58,79%

61,97%

60,87%

58,89%

58,36%

57,17%

matematika

54,60%

54,48%

51,43%

47,41%

48,31%

49,71%

angol

67,66%

65,36%

66,27%

64,07%

63,55%

61,17%

 

Az középszintű történelem vizsgák eredményei százalékos megoszlásban a nappali rendszerben tanulók körében a május–júniusi vizsgaidőszakban 2013 és 2018 között* (db)

(Az adatok forrása: https://www.ketszintu.hu/)

 

2018**

2017**

2016

2015

2014

2013

0-9%

3

3

9

20

18

20

10-19%

176

87

178

303

257

320

20-29%

3337

1761

3129

4445

4446

4708

30-39%

5627

4730

5705

6644

6893

7365

40-49%

10863

9014

9782

10840

11718

12566

50-59%

6849

7779

7022

7142

7956

8302

60-69%

12629

12616

12277

12610

13544

14142

70-79%

6081

7122

6657

6585

6927

7037

80-89%

8842

10306

11111

10263

10151

9176

90-100%

2769

3337

3873

3729

3167

2565

* Középszinten az érdemjegyekhez a következő százaléksávok tartoznak: elégtelet (1): 0–24%, elégséges (2): 25–39%; közepes (3): 40–59%; jó (4): 60–79%; jeles (5): 80–100%.

** Fontos megjegyezni, hogy 2017-től változott az írásbeli és a szóbeli vizsgarész egymáshoz való aránya: az írásbelin 100 pont szerezhető, a szóbelin 50 pont. Ezt megelőzően 90 pont + 60 pont volt az arány. A változtatásokról korábban itt írtunk.

Történelemtanár-képzésről középszintű érettségi eredmények
A nappali rendszerben tanulók középszintű történelem vizsgáinak eredményei százalékos megoszlásban a május–júniusi vizsgaidőszakban 2013 és 2018 között (Az adatok forrása: https://www.ketszintu.hu/)

7.1.2. Az emelt szintű érettségik mutatói

A nappali rendszerben tanuló, emelt szinten érettségiző tanulók létszáma és aránya a tantárgy összes vizsgájához képest a kötelező tárgyakból és angol nyelvből a május–júniusi vizsgaidőszakban 2013 és 2018 között 

(Az adatok forrása: https://www.ketszintu.hu/)

 

2018

2017

2016

2015

2014

2013

Magyar nyelv és irodalom

1302 / 2%

1310 / 2%

1414 / 2%

1470 / 2%

1478 / 2%

1471 / 2%

történelem

4765 / 8%

4549 / 7%

4973 / 8%

4986 / 7%

5098 /  7%

4948 / 7%

matematika

2913 / 5%

3081 / 5%

3220 / 5%

3225 / 5%

3341 / 5%

3581 / 5%

angol

8887 / 17%

8417 / 16%

8289 / 16%

7817 / 15%

7728 / 15%

7260 / 14%

 

A kötelező tárgyak és az angol nyelv emelt szintű érettségi százalékátlaga a érettségiző, nappali rendszerben tanulók körében május–júniusi vizsgaidőszakban 2013 és 2018 között 

(Az adatok forrása: https://www.ketszintu.hu/)

 

2018

2017

2016

2015

2014

2013

Magyar nyelv és irodalom

67,11%

67,48%

61,92%

62,47%

62,59%

63,31%

történelem

65,11%

68,19%

68,31%

67,3%

63,3%

69,23%

matematika

72,78%

68,33%

67,93%

72,27%

71,86%

62,53%

angol

74,88%

74,24%

72,37%

70,08%

64,94%

71,59%

 

Az emelt szintű történelem vizsgák eredményei százalékos megoszlásban a érettségiző, nappali rendszerben tanulók körében  a május–júniusi vizsgaidőszakban 2013 és 2018 között* (db) 

(Az adatok forrása: https://www.ketszintu.hu/)

 

2018**

2017**

2016

2015

2014

2013

0-9%

0

0

1

0

1

0

10-19%

9

3

7

10

25

5

20-29%

69

29

72

68

129

41

30-39%

242

108

159

222

328

177

40-49%

465

371

414

470

636

394

50-59%

859

697

697

730

886

687

60-69%

1081

1057

1061

1052

1059

968

70-79%

1049

1174

1192

1117

1053

1160

80-89%

789

871

992

953

739

1092

90-100%

202

239

378

364

242

424

* Emelt szinten az érdemjegyekhez a következő százaléksávok tartoznak: elégtelet (1): 0–24%, elégséges (2): 25–32%; közepes (3): 33–46%; jó (4): 47–59%; jeles (5): 60–100%.

** Fontos megjegyezni, hogy 2017-től változott az írásbeli és a szóbeli vizsgarész egymáshoz való aránya: az írásbelin 100 pont szerezhető, a szóbelin 50 pont. Ezt megelőzően 90 pont + 60 pont volt az arány. A változtatásokról korábban itt írtunk.

Történelemtanár-képzésről emelt szintű érettségi eredmények
A nappali rendszerben tanulók emelt szintű történelem vizsgáinak eredményei százalékos megoszlásban a május–júniusi vizsgaidőszakban 2013 és 2018 között
(Az adatok forrás: https://www.ketszintu.hu/)

Ahogyan az a fenti adatokból látható, történelem emelt szintű érettségit – a többi tárgyhoz viszonyítva – jelentős számban tesznek évről évre a hazai diákok, amit magyaráz, hogy ez a fajta vizsga rengeteg szakra jelenthet belépőt, például a jogász- és tanárképzésen túl leendő építészmérnököknek és gazdasági szakembereknek is utat nyithat. Az eredményeket illetően megállapítható, hogy a vizsgázók nagy hányada 60%-nál jobban teljesít, azaz jeles érdemjeggyel zárja a vizsgát. Ez azért fontos, mert az emelt szintű érettségiért járó 50 többletpontot a felvételi eljárásban minimum 45%-os eredmény esetén írják jóvá.

7.2. Az elmúlt évek felvételi statisztikái a történelemtanár-képzéseken

Mivel a szakpárosítások rendkívül sok kombinációban fordulnak elő, ezért csak néhány érdekesebb adatot emeltünk ki a 2018-as évből.

(Részletes adatokat a Felvi.hu adatbázisában találhatnak az érdeklődők.)

Pedagógusképzésre jelentkezők és felvettek száma normál felvételi eljárásban, állami finanszírozásban 2014 és 2018 között*

(Az adatok forrása: www.felvi.hu)

 

2018

2017

2016

2015

2014

Összes jelentkező

17800

18183

20286

18810

17823

Első helyen jelentkezők

14221

14572

16041

14818

13730

Összes felvett

9288

9091

10167

9669

9234

* A pedagógusképzés az osztott és az osztatlan tanári mesterképzésen túl magában foglalja a csecsemő- és kisgyermeknevelők, a gyógypedagógusok, a konduktorok, az óvodapedagógusok és a tanítók képzését is.

Történelemtanár-képzésről jelentkezők
Osztatlan történelemtanár-képzésre és osztatlan tanárképzésre jelentkezők adatai 2013 és 2018 között (Az adatok forrása: www.felvi.hu)

Debreceni Egyetem (DE)

A cívisváros egyetemén 290 tanárszakos kezdhette meg a 2018-as tanévet osztatlan tanárképzésben. 373 jelentkező jelölte meg a történelemtanár-képzést, 128-an első helyen, és végül 117-en nyertek felvételt a 14 szakpárosítás valamelyikére, azaz minden harmadik tanárszakos történelmet is tanul. A legtöbben, 26-an testnevelő tanárok is lesznek, de az angol és a magyar is népszerű volt (25, illetve 24 fő választotta).

A legkevesebb pont, 286 a 10 féléves, önköltséges földrajztanár–történelemtanár párosításhoz kellett, a legtöbb, 413 pedig a 11 féléves történelemtanár–latintanár, valamint az informatikatanár–történelemtanár képzéshez. A bejutáshoz átlagosan 348 pontot kellett gyűjteni.

Eszterházy Károly Egyetem (EKE)

Eger kiemelten fontos a hazai közoktatás szempontjából, hiszen itt van a központja az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnek (OFI), amely az egyetemmel szorosan együttműködik.

2018-ban 226-an kezdtek el valamilyen osztatlan pedagógusképzést az egyetem különböző karain, közülük 55-en tanulnak történelmet, 10 féle párosításban. A képzésekre jelentkező 244 főből 67 jelölte meg első helyen valamelyik történelemtanár-képzést. Közülük 25-en levelezőn, 30-an pedig nappali tanrendben kezdhették meg tanulmányaikat.

A nappali tanrendű hallgatók közt a legtöbben a magyartanár, valamint a testnevelő tanár és az angol nyelv és kultúra tanára szak mellé választották a történelmet (6, illetve 5-5 fő).  

A legtöbb pont Egerben az államilag támogatott némettanár–történelemtanár szakpárhoz kellett (399 pont), a legkevesebb az önköltséges magyartanár–történelemtanár szakhoz (292 pont). A bejutáshoz átlagosan 345 pontot kellett gyűjtenie az érettségizőknek.

Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)

Az ELTE történelemtanár-képzéseire összesen 671 jelentkező volt, ebből 226-an első helyen jelölték meg az intézményt, és végül 196 hallgató kezdhette meg tanulmányait: 40-en Szombathelyen (átlagpont: 356), 156-an a fővárosban (átlagpont: 359). Így az osztatlan tanárképzésekre felvett 710 fő kb. 28%-a történelem szakpárral is végez.

A 16 féle szakpárosítás közül a legtöbben az angolt, a magyart (58-58 fő), valamint a földrajzot (29 fő) választották. A legkevesebb, 304 pont az önköltséges, 10 féléves könyvtárostanár szakpárhoz kellett, míg a legtöbb, 446 pont az államilag támogatott, 11 féléves holland nyelv és kultúra tanári szakpárhoz.

Károli Gáspár Református Egyetem (KRE)

A KRE-n 96-an kezdték el valamelyik osztatlan tanárszakot, a 199 jelentkező közül 58-an első helyen próbálkoztak, végül 54-en kezdték meg a történelemtanár-képzést.

Öt szakpár indult, a legtöbben angoltanárok (27 fő) és magyartanárok (19 fő) is lesznek, a bronzérmes a média-, mozgókép- és kommunikációtanár szak volt (4 fő).

Átlagosan 339 ponttal lehetett bekerülni, a legmagasabb pontszám az államilag támogatott hittanár-nevelőtanár–történelemtanár szakpárhoz kellett (402), a legalacsonyabb az önköltséges magyartanár–történelemtanár szakhoz (297).

Miskolci Egyetem (ME)

A Miskolci Egyetem 79 tanárszakosa közül 24-en lesznek történelemtanárok (összesen 88-an jelentkeztek, 23-an első helyen). 19-en nappali tanrendben tanulnak, szakpárjuk angol (6 fő), földrajz (4 fő), magyar (7 fő) vagy etika (2 fő). Átlagosan 336 ponttal lehetett bejutni az öt szakpár valamelyikére, a nappali pedagógusképzéshez 318 pont kellett az angoltanároknak, 347 pont pedig az etikatanároknak.

Nyíregyházi Egyetem (NYE)

Nyíregyházán 98 főt vettek fel osztatlan tanárképzésre, közülük 49-en történelemtanárok lesznek, 20-an levelező, 29-en nappali tanrendben kezdték meg az egyetemet. (200-an jelentkeztek történelemtanárnak, 70-en első helyen.)

Utóbbiak 4 szakpárt választottak: 19-en testnevelő tanárok, 6-an magyartanárok, 3-an angoltanárok, lesznek, de egy földrajzos is akadt. A legtöbb és a legkevesebb pont a nyelvtanároknak kellett: 356 államilag támogatott, 304 önköltséges formában, átlagosan 325 pont kellett a sikeres felvételihez.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE)

A PPKE-n 49 tanárszakos hallgató kezdte meg tanulmányait, és közel kétharmaduk, 31 fő történelemtanár végzettséget is szerezhet. (159 jelentkezésre 33 első helyes jelentkezés jutott.)

A 6 szakpárból a legnépszerűbb a magyar és az angol volt, 13, illetve 11 fő választotta ezeket; de 3 hallgatóval az etikatanár-szak is dobogós.

A bekerüléshez szükséges átlagpontszám magas volt, 385 pont. A magyartanároknak csak 308 pont kellett, de egy médiatanár–történelemtanár szakos 464 ponttal kezdte az egyetemet.

Pécsi Tudományegyetem (PTE)

A mediterrán Pécsen 229 hallgató kezdte meg osztatlan tanárképzését 2018-ban, közülük 66 főből lehet történelemtanár. (254 jelentkezőből 77 elsőhelyes volt.)

A 11 szakpárosítás közül az angol, a magyar és a testnevelés volt a legnépszerűbb (19, 14 és 9 fő választotta ezeket a történelem mellé). A legtöbb ponttal, 426-tal egy olyan hallgató jutott be, aki biológiatanár–történelemtanár lesz, ezzel szemben 282 pont már elegendő volt az önköltséges földrajztanár–történelemtanár párosításhoz. Átlagosan 354 ponttal lehetett bejutni a PTE osztatlan tanárszakjaira.

Szegedi Tudományegyetem (SZTE)

Szegeden 2018-ban 302 osztatlan tanárszakos kezdhette egyetemi tanulmányait. Történelem tanárnak 328-an jelentkeztek, 108-an első helyen, de csak 85 fő nyert felvételt.

A történelemtanár 12 másik szaknak volt a párja, a legnépszerűbb három sorrendje: az angoltanár, a magyartanár és megosztva a földrajztanár és a testnevelő tanár voltak (24, 19 és 13-13 fővel).

A legkevesebb pont is ezekhez a szakokhoz kellett (306–309), míg a legtöbb ponttal egy leendő történelemtanár–latintanár került be az egyetemre, 430 ponttal. Átlagosan 352 pont kellett ahhoz, hogy valaki az SZTE-n kezdje meg a történelemtanár-képzést.

Történelemtanár-képzésről pontok
A osztatlan történelemtanár-képzésre való bekerüléshez szükséges pontok egyetemenként 2018-ban (Az adatok forrása: www.felvi.hu)

A történelemtanár-képzésről szóló cikkünk utolsó diagramja egy összefoglaló a jelentkezők és a felvettek számáról.

Történelemtanár-képzésről felvettek
A osztatlan történelemtanár-képzésre jelentkezők és felvettek száma egyetemenként 2018-ban (Az adatok forrása: www.felvi.hu)

Végezetül sok sikert kívánunk minden érettségizőnek és felvételizőnek!

Szőts-Rajkó KingaFekete Bálint

Ezt olvastad?

2022 február 18-án, immáron kilencedik alkalommal rendezték meg az Evangélikus Iskolák Történelemtanárainak Konferenciáját, amelynek a hagyományokhoz híven a helyszínt az
Támogasson minket