Kormányzóné a filmhíradókban

A Magyar Film Iroda Részvénytársaság (MFI) első heti filmhíradója 1924. február 27-én jelent meg a mozikban, s ezt követően folyamatos megjelenéssel 1944 végéig 1084 kiadást élt meg. Horthy Miklósné a híradók közel 15%-ban megjelent. Milyen kép tükröződött vissza a kormányzói családról?


Kép forrása: Wikipedia

A Főméltóságú Asszony

Jószáshelyi Purgly Magdolna az Arad vármegyei Sofronyán született, 1881. június 10-én. Szigorú katolikus nevelésben részesült, s mint tehetős, nemesi családból származó lány az aradi középiskolában németül és franciául tanult, továbbá alapfokú zenei- és háztartási ismereteket szerzett. Horthy Miklós tengerésztiszttel 1900-ban, egy családi összejövetelen ismerkedett meg. Házasságot egy évvel később, 1901. július 22-én kötöttek Aradon, nászútjukat az ausztriai Semmeringen töltötték. Mind a négy gyermekük Pólában, az osztrák-magyar hadiflotta fő támaszpontján született – Magdolna 1902-ben, Paula 1903-ban, István 1904-ben, majd végül Miklós 1907-ben. Legkisebb fiuk születése után Horthy először Isztambulban, majd Bécsben teljesített szolgálatot, családja mindkét helyre követte, Horthyné csak a háború alatt tért vissza Pólába gyermekeivel együtt.

A háború után Horthy mint magas rendfokozatú tiszt nyugállományba került. Úgy tűnt, a továbbiakban Kenderesen, a családi gazdaságban folytatják életüket, immár mindannyian együtt. Károlyi Gyula gróf 1919 júliusában azonban Szegedre hívta az ellenforradalmi kormány hadügyminiszteri tisztségének betöltésére, s így Horthy útja Szegedre, majd innen Siófokra, végül novemberben Budapestre vezetett. A nemzetgyűlés ideiglenes államfőként 1920. március 1-jén az ország kormányzójává választotta, s innentől Horthy Miklósnénak, született Purgly Magdolnának a Főméltóságú Asszony megszólítás járt.  

A következő huszonöt évben élete arról szólt, hogy férjének megfelelő hátteret biztosítson hivatali teendői ellátásához, mind megjelenésében, mind magatartásában kiszolgálja a kormányzóság presztízsét. Ezzel együtt azonban életvitelük szerénynek volt mondható, a budai Vár nyolcszáztizennégy szobájából mindössze kilencet használtak, de a kormányzóné egyéni ízlése így sem érvényesülhetett a merev és mozdíthatatlan berendezés közepette. A Várban egyébként is inkább csak a késő őszt és a telet töltötték, s mindössze egyetlen kerti partit adtak évente; igazi otthonuknak a kenderesi kúriát tekintették.  

Horthy Miklósné, a közszereplő

A hétköznapokban gyakorta, hetente legalább egy, de akár két-három ízben is színházba látogattak, a nagy premiermozik pedig különvetítést rendeztek az újdonságokból, kifejezetten a kormányzói pár kedvéért; a képzőművészeti kiállításokat nemkülönben kedvelték. Közismerten jótékonykodó természetének köszönhetően a kormányzóné egyre inkább vállalt nyilvános szerepléseket, 1920-tól évente szervezett nyomorenyhítő akciókat, amelyek keretében karácsonykor adományokat osztottak szét. Az 1930-as évektől közszereplései egyre gyakoribbá váltak, célja férje, a kormányzó pozíciójának közvetett módon történő erősítése volt, s elmondható, az évtized híradófilmjeinek mintegy 10%-a a kormányzót és hitvesét népszerűsítette. 


Kép forrása: Wikipedia

Filmhíradók a Horthy-korszakban

A Magyar Film Iroda Részvénytársaság (MFI) első heti filmhíradója 1924. február 27-én jelent meg a mozikban, s ezt követően folyamatos megjelenéssel 1944 végéig 1084 kiadást élt meg. Azt MFI elnöke Kozma Miklós – Horthy régi bizalmasa – már 1919-ben is az ellenforradalmi kormány propagandájával foglalkozott, a harmincas évekre pedig az MTI-konszern, a monopolhelyzetben lévő sajtónagyhatalom irányítójává nőtte ki magát. A kisebb-nagyobb független filmhíradók próbálkozásait különböző módszerekkel sorvasztották el, példának okáért bevezették az MFI-híradók kötelező vetítését (1926) – ez gazdasági tekintetben is megerősítette az MFI-t és nagyban hozzájárult a harmincas évekbeli felfutásához.

1931-től, a kontinensen harmadikként nálunk is bevezették a hangos filmhíradót, az MTI-konszern innentől kezdve teljes egészében az állam tájékoztatáspolitikájának megvalósítójává, kizárólagos propagandagépezetévé vált. A hatalom ugyan antikommunista, nacionalista híradókat gyártott – kiszolgálva ezzel a konzervatív, nemzeti, jobboldali politikát követő kormányt –, de sosem hirdetett fasiszta nézeteket, mindvégig elhatárolták magukat a nyilasoktól.

A gazdasági témák jórészt avatásokhoz, ünnepségekhez kötődtek, nem volt igazi aktualitásuk, hírértékük, a cenzúra elkerülése végett pedig egyfajta öncenzúra kezdett körvonalazódni. Ellentétben azonban a szovjet, vagy a későbbi, magyar kommunista híradófilmekkel, az MFI-híradók nem szítottak gyűlöletet és nem kreáltak ellenségeket. Bár a patetikus nemzeti stílus elfogadott volt és a revíziós igényeket sem hallgatták el, mégsem tapasztalható mesterséges feszültségkeltés. Az ország hadba lépésével (1941) együtt a konszolidált hangvétel is megváltozott. A nemzeti érzések visszafogottságát és a semleges revízió gondolatát Horthy kormányzóvá választásának 20. évfordulóján készült híradó kísérőszövege meglehetősen jól érzékeltette:

„1919. november 16. Horthy Miklós fővezér bevonulása Budapestre. 1920. március 1-én a nemzetgyűlés a fővezért kormányzóvá választotta. A nemzetgyűlés feloszlatása után 1926-ban történelmi pompával nyitotta meg az országgyűlést. Országlása alatt őrködött a gazdasági élet újjászervezésén, támogatott minden hazafias, szociális, művészeti és társadalmi mozgalmat, valamint részt vett a sportélet fejlesztésében… A kormányzót és feleségét ünnepélyesen fogadta az olasz uralkodópár Rómában. A következő évben III. Viktor Emánuel és felesége viszonozta a kormányzói pár látogatását Budapesten. A Német Birodalomban Hitler vezér és kancellár fogadta a kormányzót és feleségét 1938-ban. 1938 őszén felvidéki területek és 1939 tavaszán az Erdőskárpátok visszacsatolásával Szent István koronájának értékes részei kerültek vissza a Csonka-országhoz. Az egész nemzet hálával és bizalommal követi a legelső magyar embert a feltámadás útján.”

A híradó a harmincas évek során több fontos tartalmi és szerkezeti változáson esett át. Egyfelől a műsoridő duplájára növelése biztosította a hazai hírek mellett a külföld híreinek megjelenését, másfelől az MFI rendszeres hírcserét folytatott a világ jelentős nagyvárosaival (London, Bécs, Róma, Berlin, Tokió), amellett kapcsolatban állt a legnagyobb filmes mamutcégekkel is (Paramount, Fox, Gaumont, Pathé). Mindezek következtében nemcsak a Magyar Híradó (mely ezekben az években vált Magyar Világhíradóvá) gazdagodott a külföld híreivel, hanem ezzel párhuzamosan a magyar hírek is megjelentek a külföldi tudósításokban.

Az MFI-híradók jól tükrözik a külpolitikai irányváltás lassú lépéseit is – míg 1931-ig jobbára csak olaszországi hírek jelentek meg, 1939 után megszaporodtak a német híradások, a müncheni egyezményt és a bécsi döntést követően pedig Benito Mussolini, Olaszország első embere mellett már Adolf Hitler, vezér és kancellár is jelentős szerepet kapott a tudósításokban.


Kép forrása: Wikipedia

A kormányzóné megjelenése a filmhíradókban

A Filmhíradók Online adattárában Horthy Miklósné, összesítve a különböző keresési címszavak eredményeit, legkevesebb 140-150 ízben tűnt föl különféle híradásokban. Avatásokon, kiállításokon vett részt, számos sporteseményre kísérte el férjét és látta el azokat a feladatokat, melyeket a protokoll megkívánt tőle. Jótékonysági akciói, beleértve a rádiószózatokat, ruhagyűjtéseket, gyermekotthon-avatásokat, közszerepléseinek majdnem 20%-át tették ki, azaz huszonöt-harminc alkalommal tűnt föl az MFI-híradók filmkockáin valamely, a társadalom szegény rétegeit segítő megmozdulás képviselőjeként, fővédnökeként.    

Kerti partik

A társasági események közül a már említett kerti partikról elsőként 1928-ban számolt be a filmhíradó egy, a kornak megfelelően még néma, anilinnel színezett felvételen. A következő évben a színezés elmaradt és az anyag is valamelyest hosszabbra sikerült, az inzertszöveg segítségével pontosan azonosíthatóak a megjelentek – Albrecht királyi herceg és József királyi herceg, a miniszterelnök, gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és felesége, a Képviselőház elnöke, a főpolgármester és a kor számos egyéb meghatározó közszereplője; a kormányzó családjával fogadta az érkezőket. A film egy-egy kocka erejéig felvillantja a Várkert impozáns szobrait, befejezésként pedig stílusosan az Országház panorámáját csodálhatták meg az MFI-híradó nézői.

Az 1933-as és az 1937-es felvételek már hangosfilmek, érdekességük, hogy a készítők – a kísérőzene kivételével – jórészt a korábbi felvételeket emelték át a négy évvel későbbi filmbe, így Horthy Miklósné ugyanazt a prémet viseli, a kormányzó pedig ugyanarra a cigarettára gyújt rá. Ennél is meghökkentőbb azonban az 1936. október 6-án elhunyt miniszterelnök, Gömbös Gyula feltűnése a Várkertben, egy kerti partin 1937-ben.

Rádiószózatok és nyomorenyhítés

„Mint minden évben, az idén is kértem és kérem ehhez a küzdelemhez a megértő lelkek támogatását. Tudom, a magyar társadalom meghallja ezt a szót, eljut ez a gazdagok palotáiba, a jómódúak szép, tágas lakásaiba éppen úgy, mint az egyszerűbb hajlékokba is.”

 A kormányzóné rádiószózataiban a mindenkori gazdasági-politikai helyzetet figyelembe véve kérte a magyar társadalom szolidaritását honfitársaival szemben. Az 1932-es híradóban még meglehetősen általánosan fogalmazott, a gazdasági válsághoz igazította szavait, „szenvedő embertársak” megsegítését kérte, s bízott a közönség „megértésében, felebaráti szeretetében”. Pénzt, ruhát, élelmet, tüzelőanyagot egyaránt szeretettel fogadott, s mindenki maga dönthette el, viszonyaihoz mérten mennyiben tudott, mennyiben akart hozzájárulni a társadalmi összefogáshoz. 1941-ben már egyértelműen és kizárólag a háborús szükségletek domináltak – „két arcvonal” és a „magyar hadviselés hősei” számára kért segítséget, 1942-ben pedig „a zord orosz tél elé néző katonatestvéreinknek” meleg ruhát. Horthy Miklósné azonban nemcsak rádión keresztül tett a nyomor enyhítése érdekében – megjelent a Budafoki-úti szükséglakások átadásán, s e lakásoknak köszönhetően negyven család kerülhetett ki a Jeruzsálem-nyomortelepről, továbbá felhívására a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt „Csak egy darab fát…” címmel indított mozgalmat iskolások körében a rászorulók megsegítésére. 


Kép forrása: Wikipedia

Családi vonatkozások

A kormányzói párt és Horthy családi körét érintő személyes vonatkozások is megjelentek az MFI-híradóiban. Az 1940-es év kiemelkedő e tekintetben – a híradásokba került Horthy Istvánnak, a kormányzó fiának esküvője, majd hazatérése a nászútról, a kormányzó születésnapja, s végül Paula, a lányuk halála. Két évvel később Horthy István kormányzóhelyettes repülőszerencsétlenségét a híradó bő tizennyolc percben tárgyalta, 1943-ban pedig kisfia, ifj. Horthy István második születésnapja is hírnek számított. Az édesapjára – magasságától eltekintve – gesztusaiban, testtartásában is rendkívüli módon hasonlító István temetésén, akárcsak lánya, Paula gyászszertartásán a kormányzóné a kor és a protokoll szabályainak megfelelően teljes arcát elfedő fekete fátyolban jelent meg. Ám a protokoll és a százezres, gyászoló tömeg ellenére is érzékelhető volt a szülők fájdalma, amiről maga Horthy így írt:

„…Ribbentropp úr személyesen jelent meg…talán jó is volt, hogy nagy megrendültségemben akkor nem voltam képes az ördögien szörnyű és hazug részvétmegnyilatkozás igazi mivoltának teljes mértékű felismerésére.”

Horthy István nászútjával a híradó csak röviden foglalkozott, a film nem említi, hol töltötték a mézesheteket, de tudjuk, hogy István Arado 79-es típusú, német sportgépén összesen 8000 kilométert tettek meg – először Velencébe repültek, majd onnan Dél-Olaszországba, Afrika partjait érintve Törökországba, végül pedig Bulgárián és Jugoszlávián keresztül haza. A kormányzói pár a közforgalmi repülőtéren szűk körben várakozott a gép leszállására, a filmen jól látható, ahogy Horthy és felesége izgatottan figyelték a landolást. A kifutópályán a kormányzó a fiát segítette ki a gépből és üdvözölte öleléssel, atyai csókkal, a kormányzóné pedig gróf Edelsheim-Gyulai Ilonának, Horthy István feleségének segédkezett a kiszállásban.

Horthy Miklós 72. születésnapja hasonlóképp meghitt képekkel szolgált. Az alig egy perces híradásban először a kenderesi kúria homlokzatát és a vadregényes kerti tavat mutatták be, majd a család a lépcsőről figyelte a „magyar légierők tisztelgését a legfelsőbb hadúr születésnapján”. A családias hangulatot erősítette a kormányzói pár protokollt mellőző viselete; Horthy Miklós civilben, s a kormányzóné is csak egy, az évszaknak megfelelő könnyű, nyári ruhát viselt. A társaságból ezúttal talán ő tűnt a legizgatottabbnak.


Kép forrása: Wikipedia

Valamelyest szomorúbb, ezzel együtt örömteli is ifj. Horthy István második születésnapja. A „hősi halált halt kormányzóhelyettes urunk árvája” a kenderesi birtokon szánkózott és épített hóembert, s a kétévesek tökéletes elégedettségével ragadta magához az ajándékokat. A híradósok is tisztában voltak vele, egy kisgyermek, ráadásul a kormányzóhelyettes árvájának bemutatása a közönség számára sosem lesz népszerűtlen. A film végén csak pár másodpercre látható a kormányzó és neje; Horthy Miklós ekkor hetvenöt éves volt, felesége, a hófehér hajú Purgly Magdolna pedig hatvankettő. Ifj. Horthy István már felnőttként így emlékezett vissza nagyszüleire:

„Mikor sok évvel később nagyanyám elhunyt, néhány iskolatársam elmesélte, milyen hatást gyakorolt rájuk a személyisége. Úgy hiszem nem csak rájuk, rám is. Leginkább nagyapámmal való, bensőséges és szeretetteljes kapcsolata. Mikor Németországba érkeztünk, már 43 éve voltak házasok, de nyilvánvalóan nagyon szerették egymást, és élvezték a másik társaságát. Sokat viccelődtek és csipkelődtek egymással, de soha, míg velük éltem, nem hallottam őket veszekedni. Gyerekként úgy gondoltam, minden házaspár élete ilyen.”

Főméltóságú Asszony, vagy feleség és anya?

„Van-e egy asszonynak, ki mindenekelőtt feleség és anya egyáltalán életrajza, amely egyéb, mint férje és gyermekei életének visszatükröződése?” Gróf Zichy Rafaelné szavai ezek, s valóban elgondolkodtató, Purgly Magdolna vajon elsősorban átlagos feleség és családanya volt-e, avagy Magyarország kormányzójának korántsem átlagos felesége? A filmhíradók kétségtelenül azt sugározták, hogy mindkét szerepében kifogástalanul, neveltetésének megfelelően állta meg a helyét, bár egyik feladat sem lehetett könnyű. Horthy Miklósné négy gyermekéből hármat veszített el, mindhármukat fiatal felnőtt korukban. Az 1944-től Bajorországban töltött kényszerű „vendégeskedés” őt magát fizikailag és mentálisan is megviselte; megmaradt családja férfitagjaitól elszakítva csak menye és unokája társaságát élvezhette. Naplót ezt megelőzően sosem írt, itt lejegyzett sorai pedig tehetetlenségéről és a családtagokért érzett elviselhetetlen aggodalmáról árulkodtak, szándékosan mellőzve minden politikai és közéleti tartalmat. Az 1945. október 14-i, kormányzónak címzett naplóbejegyzés alábbi részlete választ adhat fenti kérdésünkre, s a pillanatnyi lelkiállapoton túl pontosan láttatja önmagáról alkotott képét, ám az árnyaltabb válasz további kutatásokat igényel.

 „Csak még egyszer egyesülhetne csonka kis családunk, csak még egyszer együtt élhetnénk! Több mint öt hónapja, hogy tőled is elszakított a sors könyörtelenül. Lelkileg olyan szoros kapcsolatban élek veled továbbra is, hogy nem is tűnik nekem ez az idő olyan hosszúnak! Milyen kár minden napért, minden óráért, mit nem tölthetünk együtt, senki nem pótolja nekünk ezeket a kárba veszett időket! Elviselhetetlen és kétségbeejtő nekem az a gondolat, hogy nehéz napjaidban nem lehetek melletted, mikor egész életemen keresztül csak neked és csak érted éltem. Te voltál sója és értelme létemnek.”

Polgári Szilvia

Források

Magyar Világhíradó

Magyar Híradó, 223. 1928. május

Magyar Híradó, 275. 1929. május

Magyar Világhíradó, 455. 1932. november

Magyar Világhíradó, 458. 1932. november

Magyar Világhíradó, 483. 1933. május

Magyar Világhíradó, 513. 1933. december

Magyar Világhíradó, 686. 1937. április

Magyar Világhíradó, 720. 1937. december

Magyar Világhíradó, 836. 1940. február

Magyar Világhíradó, 845. 1940. május

Magyar Világhíradó, 847. 1940. május

Magyar Világhíradó, 852. 1940. június

Magyar Világhíradó, 854. 1940. július

Magyar Világhíradó, 919. 1941. október

Magyar Világhíradó, 964. 1941. augusztus

Magyar Világhíradó, 966. 1942. augusztus

Magyar Világhíradó, 988. 1943. január

Felhasznált Irodalom

Gy. Fekete István: Felelősség és lelkiismeret.

Horthy Miklós: Emlékirataim. Bp. 1990.

Horthy Miklósné: Napló. 1944 – 45  Bp. 2015.

Pertik András: A filmhíradók története Magyarországon 1948-ig.

Sipos Péter: A kormányzó hitvese. Purgly Magdolna, 1881-1959. In: História, 2000/2. 20-24.

Szécsényi András: A kormányzó hitvese. Múlt-kor online

Kapcsolódó cikkek:

Önképének fogságában – Horthy Miklós kultuszáról

Magyar kormányzóhelyettes-választás London szemével

Horthy-kutatás az objektivitásra törekedve – interjú Turbucz Dáviddal

Miért szállt gépbe Horthy István 1942. augusztus 20-án?

Horthy, Szabadka és az Új Kenyér Ünnepe 1941-ben

 

Ezt olvastad?

Írásunkban a népi íróként számon tartott Szabó Zoltán (1912–1984) írásain keresztül vizsgáljuk meg a revízió kérdését, tágabb értelemben pedig azt,