Korok, arisztokraták és módszerek – (Bele)születni és (bele)nevelődni

A főnemesi világ gyermek- és ifjúságnevelési felfogását, módszereit feltáró kötet a neveléstörténet, mentalitás- és vallástörténet metszéspontjában helyezkedik el. A kötetté formált együttműködés tíz évre visszanyúló előzményeit Rébay Magdolna az Előszóban tárja az olvasók elé. A Szerkesztő a Debreceni Egyetemen a Neveléstörténeti szeminárium oktatójaként akkori hallgatóit kutatási témáik további bővítésére buzdította; ők immár jelen kötet szerzői között szerepelnek.

Rébay Magdolna doktori hallgatóként mélyült el az irodalmi művek és memoárok forráselemzésében – mely szempont jelen kötetben szereplő írásaiban is visszaköszön; később a kalksburgi jezsuita kollégium magyar vonatkozásainak feltárására vállalkozott, melynek eredménye az erdélyi arisztokrata ifjúság nevelését bemutató tanulmánya lett. A TÁMOP 4.2.4  Nemzeti Kiválóság Program keretében meghirdetett „Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj a konvergencia régiókban” c. pályázat kapcsán kezdte meg működését egy vonatkozó kutatócsoport. Ennek megalakulásához hozzájárult továbbá a Debreceni Egyetemen zajló arisztokráciatörténeti vizsgálat, melyhez Virág Irén Az arisztokrácia neveltetése Magyarországon című, 2008-ban megvédett doktori disszertációja adta az ihletet: a 2013-14 között zajló kutatómunka eredményei közül több jelen kötetben olvasható.

A kutatócsoport változásvizsgálatot megcélzó, izgalmas kérdésfeltevése sokrétű, adatgazdag gyűjteményes kötet olvasmányélményét vetíti előre:

„Arra voltunk kíváncsiak, hogy a polgárosodás útjára lépett magyar társadalomban a pozícióit sokáig sikeresen őrző hagyományos elit szakított-e gyermekei nevelésében-oktatásában az addig követett szokásokkal. Vajon a modernizálódó gazdaság és a polgári állam által megkövetelt, képzettségekben meghatározott tudás megszerezhető volt-e továbbra is a rég bevált, magánnevelésre alapozott rendszerben?” (a kötet fülszövege)

Losoncziné Munkácsi Edit A magyaros arisztokrata nevelés. A gróf Andrássy, a gróf Apponyi és a gróf Zichy család példája (1848–1867) című írása a címben szereplő családok nevelési szokásainak, elveinek rekonstruálására vállalkozik források alapján: Mary Elizabeth Stevens angol nevelőnő Levelek az Andrássy-házból címmel kiadott levelei, gróf Apponyi Albert Élmények és emlékek, illetve Emlékirataim című munkája, valamint gróf Zichy Géza Emlékeim című memoárja alapján. A tanulóktól elvárt idegennyelvi ismeretek, képességek mellett bemutatásra kerülnek az arisztokrata ifjak nevelői egyaránt. Kiemelt kérdéskörként jelenik meg, hogy a három családban milyen különbségek fedezhetők fel a szülő-gyermek kapcsolatban, hogyan szerepel a nemzeti identitás a nevelésben, továbbá megismerhetjük az ifjak művészetekhez fűződő viszonyát és kedvteléseiket is. A szemléletes példákban gazdag tanulmányból megismerhetjük a reformkori nemzedék és a forradalom után felnövő főúri generáció nevelésének stratégiáit.

Mary Elisabeth Stevens. 11. odal.

Későbbi, meghatározó korszakba kalauzol Ferkó Enikő írása (Arisztokraták neveltetése a XIX–XX. század fordulóján és a Horthy-korszakban): memoárok segítségével (a Károlyi, az Andrássy, az Erba Odescalchi, az Edelsheim Gyulai, a Széchenyi, a Nádasdy és a Nemeskéri Kiss család életébe nyerünk betekintést) tárja fel az kor arisztokráciájára jellemző a szülő-gyermek kapcsolatot, a vallásos nevelést, a magán- és az intézményes oktatás helyszíneit, körülményeit.

Boruzsné Bűdi Katinka és Óváry Zoltán Nevelési elvek, iskoláztatás és vallási értékek főnemesek neveltetésében a XIX–XX. században című munkájukban neveléstudományi megközelítésű dokumentumelemzést végeznek. Vizsgálatuk fókuszpontjai a nevelésben alkalmazott elvek, az iskoláztatás és a vallás megjelenése az oktatásban. A főúri visszaemlékezésekből nyert adatokat táblázatok segítségével hasonlítják össze és elemzik; tanulmányuk végigköveti az arisztokrata gyermeknevelés világában lejátszódó szemléletváltást.

Mucsi László és Rébay Magdolna munkája egyetlen családra összpontosít; A Wenckheim család története és neveltetési szokásai a XIX–XX. században című tanulmányuk az egyes családtagok életpályáján keresztül tárja fel  a család neveltetési hagyományait, melyeket a Wenckheimek későbbi karrierjének tükrében értékelnek.

Wenckheim Mathilde, Béla, Feri, Karl és Jenő. 96. oldal.

A nevelés helyszíneiből indul ki a következő tanulmány Rébay Magdolna tollából: Erdélyi főrangú családok gyermekei a kalksburgi jezsuita kollégiumban és a bécsi Theresianum gim-náziumában (1867–1918). Összehasonlító vizsgálatában az erdélyi főúri nevelési hagyomány a magyart és az idegennyelveket egyaránt preferáló gyakorlata ismerhető meg.

Szintén a kalksburgi kollégium szerepel Támba Renátó írásában (A szabadidő a kalksburgi jezsuita kollégium fényképein). A diákélet szerves részét alkotják a szabadidő kijelölt órái; az erről tanúskodó képanyagot vizsgálva a szerző a nevelők és a gyermekek attitűdjeit, szimbolikus gesztusait, a becses szabadidő rítussá alakított mozzanatait mutatja be.

Újabb helyszínre kalauzol Rébay Magdolna A pozsonyi evangélikus gimnázium a dualizmus korában különös tekintettel az arisztokrata tanulókra című, a kötetet záró tanulmánya. Írásából többek között megtudhatjuk, hogy az iskolaválasztásnál a felekezeti hovatartozás lényeges szempont volt, továbbá a főrangú diákok közt magas volt a vizsgált korszakban a nyilvános tanulók aránya, amelynek oka lehetett az is, hogy sok újabb és idegen eredetű főnemes család sarja tanult az intézményben.

A kötet helyet ad közeli fókuszú vizsgálódásoknak és szélesebb perspektívájú áttekintéseknek egyaránt, így változatos képet kaphatunk az egykori arisztokrácia gyermeknevelési gyakorlatáról. Napjainkban az ismeretterjesztő művek között nagy népszerűségnek örvendenek a “mindennapok története” megközelítésű munkák és forrásközlések; a most bemutatott szaktudományos kötet ezért részletgazdag elemzéseivel és képanyagával a fogékony nagyközönség érdeklődésére egyaránt számot tarthat.

Vukov Anikó Veronika

Az ismertetett kötet adatai: „… Szelíd, de szigorú és egyben nagyon igazságos bánásmódban…” Arisztokraták nevelése-oktatása Magyarországon a XIX–XX. században. Szerkesztette: Rébay Magdolna. Szeged, Belvedere Meridionale, 2017. 216 p.

Ezt olvastad?

Az Eszterházy Károly Egyetemen 2015 és 2020 között működött „A dualizmus kori magyar országgyűlések tagjainak feltárása és társadalomtörténeti elemzése” címet