Köszvény, intrika, Szapphó – A kedvenc című filmről

10 kategóriában jelölték Oscar-díjra Georgios Lanthimos görög rendező A kedvenc (The Favorite) című filmjét. Általa Stuart Anna királynő udvarába nyerünk betekintést, ahol egyaránt mindennapos vendég volt a léha úri huncutság, az intrika és az eszközökben nem válogató, törtető hatalomvágy. Mit mutat meg a film Anna királynő tragikus életéből? Milyen események ihlették a történetet? És hogy kapcsolódik mindez a Churchill család históriájához?

Mikor a film megtekintése közben kiderült, hogy a királynőt Annának hívják, bevallom kicsit szégyenkezve kutattam az emlékezetemben, hogy felleljek valami tudásfoszlányt személyéről és tevékenységéről. Később a magyar nyelven hozzáférhető adatbázisokat böngészve kiderült, hogy valóban meglehetősen alulreprezentált személye az angol uralkodók sorában, holott több meghatározó esemény történt uralkodása idején (1702–1714).


A film angol nyelvű plakátja (Forrás: wikipedia.org)

Az első férjezett angol királynő

Stuart Anna II. Jakab (1685–1688) és Hyde Anna másodszülött lányaként 1665. február 6-án látta meg a napvilágot. Protestáns hitben nevelték. Nyelvtudásának és zenei műveltségének pallérozása nagyobb hangsúlyt kapott, mint a politikai és hadtudományi ismeretek elmélyítése. Már egészen fiatal kora óta számos egészségügyi problémával kellett megküzdenie. Annak érdekében, hogy látásának gyors romlását megakadályozzák, több éven keresztül élt rokonainál Franciaországban. A vesebaj, a himlő és egyéb rendellenességek vezettek számtalan vetéléséhez. 1683-ban kötött házasságot György dán herceggel. Férje 1708-ban hunyt el. Összesen 17 gyermeket veszítettek el. Egyedül az 1689-ben született Vilmos élte túl a csecsemőkort, de ő is mindössze 11 évet élt.

Férjével együtt támogatták az 1688-as forradalmat. Miután Orániai Vilmos 1702. március 8-án elhunyt, az akkor 37 esztendős Anna került a trónra.

II. Jakab, Anne Hyde és leányaik, Mária és Anna (Forrás: wikipedia.org)

Vajon csak egy sakkfigura?

A legtöbb fellelhető írás azt hangsúlyozza, hogy a nem briliáns elméjéről híres királynő leginkább csak kegyencei bábja volt. Még fiatal lányként (1681 körül) ismerkedett meg az udvarban Sarah Jennings-szel. Királynőként magánkincstárának vezetőjévé tette meg, és szerelmi viszony bontakozott ki közöttük. Sarah később a Marlborough hercegévé emelt, John Churchillnek lett felesége. Ennek okán a neves hadvezér előmenetelére nem csak kiemelkedő hadi eredményei, hanem felesége közbenjárása is hatással volt. Ő vezette az angol hadsereget a spanyol örökösödési háborúban. Churchill szorgalmazására kapott helyet a szűk tanácsadói körben Sidney Godolphin, aki elnyerte a miniszterelnöki kinevezést. Nagy szerepet játszott az 1707-es egyesülési törvények előkészítésében, amelyek nyomán létrejöhetett Nagy-Britannia Királysága.

Anna királynő és férje, György (Forrás: wikipedia.org)

A film arra az időszakra fókuszál, amikor megjelent az udvarban Sarah Jennings unokahúga, Abigail Hill, akinek feltett szándéka volt, hogy újra visszatérjen az úrihölgyek társaságába, ugyanis 15 éves volt, amikor édesapja elkártyázta, és egy németnek szolgáltatta ki ágyasként. Abigail gyorsan felméri az erőviszonyokat, szövetségeseket és eszközöket talál, amelyek tudatos alkalmazásával eléri, hogy 1710-re Sarah kegyvesztetté váljon és eltávolítsák az udvarból. Ez az időszak egyúttal az 1714-ben elhunyt özvegy királynő életének egyik legletargikusabb szakasza. Nem tud túljutni 17 gyermekének elvesztésén, úgy érzi, hogy mindenki elhagyja vagy meghal, közben pedig köszvényrohamok gyötrik. Szinte mozgásképtelen, nem jól lát, bal oldalára lebénul.

Hogy került ez a történet a filmvászonra?

Nem kevés időbe telt. Több, mint 20 évvel ezelőtt született meg egy forgatókönyv The Balance of Power címmel, az egyébként történész végzettséggel is rendelkező Deborah Davis tollából. Egy cikkben olvasott először Anna királynő és Sarah románcáról, majd kutatásai során feldolgozta a Churchill család iratait, amely tartalmazta John Churchill négy részes önéletrajzát és Sarah naplóját, amelyekből lehetőség nyílt azt a történetet rekonstruálni, amelynek eredményeként Churchillék kikerültek az udvarból.

2013-ban Tony McNamara felfrissítette a forgatókönyvet, és 2017-re Yorgos Lanthimosnak sikerült előteremtenie a megvalósítás körülményeit. A filmet 2018-ban mutatták be a Velencei Filmfesztiválon, ahol a zsűri különdíja mellett, Olivia Colman elnyerte a legjobb női főszereplőnek járó díjat. Utóbbit követte még a Golden Globe és az Oscar-díj is. A BAFTA díjak közül hét kategóriában minősültek a legjobbnak. A kedvenc tehát jónéhány szakmai elismerést mondhat magáénak, ebből fakadóan igen nagy érdeklődés övezi, a kritikák azonban rendkívül sokfélék.

Tekintettel arra, hogy a forgatókönyv alkotói felhasználtak kapcsolódó forrásokat sok apró adalékot beépítettek a történetbe. A felbukkanó alakok valós történelmi személyek, de az, hogy az egyes szereplők miként forgatták a szálakat az ismert végkifejletig az nyilvánvalóan részben fikció. Semmiképp sem egy Jane Austen regényadaptációkból ismerős angol udvari miliőt kell várni ebben az alkotásban. Sokan tartják egyfajta műfajparódiának is a filmet, hiszen az indokolatlannak tűnő vulgáris szleng, a felszalagozott ludak futtatása vagy a gyümölccsel dobált, meztelen férfi testének látványa egyaránt meghökkentik a nézőt. Ugyanakkor az enteriőr, a kimunkált jelmezek, a szertartásos, hierarchizált udvari élet megjelenítése mégiscsak hozzáad valamit a 18. századi Angliáról alkotott képünkhöz.

A film alkotói nem rejtették véka alá Anna királynő hiányos tudását. A bekötözött lábbal ágyában fekvő királynő a kiterített térkép felett azon morfondírozott, hogy kik is azok az osztrákok. Egy háborús beavatkozást olykor csak egy mulatságban való részvétellel párhuzamba állítva tudta elképzelni. Olivia Colman igen meggyőzően alakította a magánéleti tragédiákban és betegségekben megtört királynőt, aki minden eszközzel egy kis szeretetet próbált kicsikarni maga számára. Gyengesége abban rejlett, hogy azt részesítette előnyben, aki leginkább meg tudta győzni arról, hogy nem érdekből van a közelében. Akármilyen kiszolgáltatottá vált, az öntudat, hogy mégiscsak ő a királynő, mindvégig megmaradt. Nekem ezt üzente a zárójelenet.

Egyértelmű, hogy a stratégiai érzékkel inkább megáldott, politikai kérdésekben járatos Sarah Churchill (Rachel Weisz) volt az, aki leginkább irányította az eseményeket, legyen szó az udvari költségvetésről vagy Nagy Britannia külpolitikájáról. Ars poeticája: „A népet vezetni kell. Nem az vezet.” Mikor mérgezése után magához tért, szinte egyik első kérdése volt: „Hogy van a királyság?” Pártolta a háborút, azon fáradozott, hogy a békepárti politikai fordulatot és Robert Harley, valamint a toryk előretörését megakadályozza. Miután a Mansam ezredes feleségévé előlépő, Abigail kitúrta az elsőszámú kegyenc pozícióból, végső elkeseredésében megzsarolta a királynőt, hogy amennyiben nem jelenti be az országgyűlésen az adóemelést és a kabinetváltoztatást, valamint nem szabadul meg Abigailtől, akkor nyilvánosságra hozza a sajtóban azokat a túlfűtött szerelmesleveleket, amelyeket hozzá intézett korábban. Rendkívüli büszkesége, tartása és Anna iránti szeretete végül más döntésre vezeti.


Sarah Jennings (Forrás: wikipedia.org)

Abigail Hill a szemünk előtt válik utolsó cselédből bóbitás dámává. Ennek a felemelkedésnek szemléletes mérföldkövei voltak. Tudta, hogy a podagrafű, kiválóan enyhíti a lábköszvény kellemetlen tüneteit. Jutalomként Sarah Churchill komornájává fogadta. Mikor egyik éjszaka a királynő magához hívatja, hogy fájós lábát dörgölje, végül szeretőkké válnak. Ennek köszönhetően közvetlenül a királyné környezetéhez tartozott, és így Sarah Churchillnek a továbbiakban nem volt hatalma elbocsátania őt. A rivális teájának megfűszerezésével elérte, hogy egy időre egyedül ő maradjon Anna mellett. Ez egy férjet, Marsam ezredest és a határtalan manipuláció lehetőségét eredményezte számára. Churchillék megvádolása a költségvetési hiány okozásával volt a záró momentum.

Az 1710-es esztendő sok tekintetben volt tehát fordulópont: Churchillék kegyvesztetté váltak; Abigail Mansam és Robert Harley aknamunkája nyomán megtörtént a politikai fordulat: a háború párti whigek helyett a békepárti toryk kerültek hatalomra. A spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti béke (1713) nyomán pedig Nagy Britannia az egyik legerősebb tengeri hatalommá vált, megszerezte Franciaország amerikai gyarmatainak egy részét, Gibraltárt és a rabszolgakereskedelem monopóliumát.

A filmben bemutatott Anna királynő-kép leginkább az 1980-as években domináló nézeteket tükrözi. Egy újabb történészgeneráció, köztük David Green azóta több tekintetben árnyalta alakját és pozitívabb irányba terelte megítélését, hangsúlyozva, hogy nem csak politikai, de irodalmi és építészeti szempontból is egy meglehetősen prosperáló időszaknak tekinthető Anna királynő uralkodása.

Stuart Anna királynő (Forrás: wikipedia.org)

Érdekességek Anna királynőről

  1. A 20. születésnapján vesztette el édesapját.
  2. A kortársak feljegyezték, hogy a Kensington-palotában, ahol György felesége kezét fogva halt meg, Annát csak nagyon hosszú idő lehetett elvonszolni férje mellől, mert eszét vesztve csókolgatta annak arcát.
  3. Építészeti– és bútorstílust neveztek el róla.
  4. Sarah Churchillel egymást Mrs. Freemannek és Mrs. Morleynak szólították.
  5. A fájdalmai elől sokszor alkoholba menekülő királynőt Brandy Nagyiként (Brandy Granny) emlegették.
  6. Orvosa, Hans Sloane találta fel tulajdonképpen a kakaó italt, azáltal, hogy a forró csokoládét tejjel hígította.
  7. Uralkodása alatt honosodott meg a teafogyasztás az udvarban.
  8. Elhatalmasodó köszvénye miatt gyakran hordszéket vagy kerekesszéket használt az udvarban
  9. Miután fiát, Vilmost elvesztette, megparancsolta az udvartartásnak, hogy minden évben gyászolják meg halálának évfordulóját.
  10. április 16-án ő ütötte lovaggá Isaac Newtont.
  11. Az egyik orvosa, John Arbuthnot szerint megváltás volt számára a halál: I believe sleep was never more welcome to a weary traveller than death was to her.

Ezt olvastad?

Stróbl Erzsébet a Károli Gáspár Református Egyetem Anglisztika Intézetének docense, kutatási területe az angol reneszánsz kultúrtörténet, I. Erzsébet királynő kultusza,
Támogasson minket