Közszabadok szolgálathoz és területhez kötve – konferenciabeszámoló

2018. augusztus 3-án a hajdúnánási polgármesteri hivatal dísztermében rendezték meg a Hajdúk Világtalálkozójával már hagyományosan összefonódó szakmai konferenciát, mely az ideivel együtt már az ötödik volt. Hajdúnánás városa évek óta helyszíne olyan történész-szakmai rendezvényeknek, melyek nem csak a város történetével foglalkoznak, de regionális, s akár országos vonatkozásban is érdemlegesek.

A közönség (Kép forrása: a Járom Kulturális Egyesület Facebook-oldala)

Kerepeszki Róbert egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének igazgató-helyettesének elnökletével elhangzott nyolc előadást nehéz tematikailag, kronológiailag csoportosítani. A megnyitón maga a levezető elnök is „színesként” jellemezte a tematikai palettát. A közelgő centenáriumi év kapcsán megfigyelhető, hogy négy előadás dolgozza fel hazánk 1919-20-as román megszállásának interakcióját, míg a fennmaradók az említett hajdúterület történetének egy-egy szeletét tárgyalják.

Kerepeszki Róbert (Kép forrása: a Járom Kulturális Egyesület Facebook-oldala)

A rendezvény plenáris előadásában Buczkó József, a Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti gyűjtemény igazgatója a román megszállás és Hajdúnánás kapcsolatát vázolta fel. Előadása nyitányaként a centenáriumi év emlékezetének fontosságát hangsúlyozta. Idén száz éve annak, hogy véget ért az első világháború, s a román betöréstől az otthonaikból 1916-ban elmenekült székelyek hazatérhettek. 1919 hasonlóan fontos év, hiszen – mint mondta – a románok végigfosztogatták az egész országot, így Hajdúnánást is. Előadása a hiteles visszaemlékezések bemutatásával tett mély benyomást a hallgatóságra. Végezetül ifjabb Buczkó József történész egyetemi hallgató szakdolgozatáról ejtettek szót, melyben feltárja az 1919–1920. évi román katonai megszállás hajdúnánási vonatkozásait.

Ifj. Buczkó József előadása (Kép forrása: a Járom Kulturális Egyesület Facebook-oldala)

A diskurzusnak helyt adó hajdúváros után Debrecen helyzetét ismerhettük meg, szintén a román megszállás idején. Bödők Gergely a Clio Intézet ügyvezetője előadása kezdetén az esemény csekély feldolgozottságát hangsúlyozta. Rövid történeti áttekintést követően az előadó a román csapatok „megszabadító” szerepéből „megszálló” szerepébe történő átmenetének okait tárta a hallgatóság elé. Bödők több lehetséges okot is felsorol, mint a városi vezetőségből összeszedett túszok, különféle rekvirálások, katonai túlkapások, valamint kijárási és gyülekezési tilalmak. Előadása tartalmát a levéltári források, visszaemlékezések bemutatása mellett a korabeli sajtóanyaggal támasztotta alá.

Bödők Gergely (Kép forrása: a Járom Kulturális Egyesület Facebook-oldala)

Perczel Olivér, a Clio Intézet munkatársa Román megszállás a Hajdúságban (1919-1920) címmel tartotta meg előadását. Perczel a megszállás diplomáciai megalapozottságát fejtette ki legelőször. Az 1918. november 13-án kötött, s később belgrádi fegyverszünetként emlegetett megállapodás volt az, mely legitimizálta a szerbek délvidéki tartózkodását, valamint a románok betörését az országba. Az előadó a román hadsereg előrenyomulását tárta a hallgatóság elé, kiemelve a fontosabb állomáspontokat, így a Tisza vonaláig történő nyomulásukat is. Ezt követően bemutatta, hogy miként bánt a beérkező román királyi hadsereg a helyi lakossággal, kiemelve a rablásokat, a Hortobágy teljes állatállományának elhajtását. A különböző atrocitásokat követően a 1920. március 11-én a románok elhagyták a nevezett térséget.

Végh Loretta Vivien, a DE Történelmi Intézetének történelem-magyar szakos tanárjelöltje előadásának nyitányaként a Tiszántúlt emelte ki, mint az egyre zsugorodó ország legtöbb kárt szenvedő régióját. Az előadó hangsúlyozta, hogy a vörösterror s az azt felváltó román megszállás itt szedte legtöbb áldozatát. Ezen események mérlege az óriási anyagi és emberi veszteség; a lakosságra nehezedő lelki terror akkora hatást fejtett ki, hogy évtizedek távlatából is „a nagy magyar történelmi tragédiákhoz” hasonlították a korszakot – emelte ki Végh. Előadásának szüzséje a román megszállás és a Friedrich-kormány közötti érintkezések vizsgálata volt. A miniszterelnök igen nehéz helyzetben került pozíciójába, azonban ezen rövid időszakban igyekezett stabilizálni az ország bel- és külpolitikai helyzetét, hiszen ekkor zajlottak a béketárgyalások az antanttal is. Friedrich bukását végül közvetett módon a román megszállás is előidézte, hiszen új kabinetet hoztak létre, mely „tárgyalóképes lesz a románokkal”- idézte Végh a parlamenti ülés beszédét. Az előadó minisztertanácsi, valamint parlamentülési jegyzőkönyvek szövegrészleteit idézve tette érdekesebbé előadását.

Végh Loretta Vivien (Kép forrása: a Járom Kulturális Egyesület Facebook-oldala)

A román megszállásból kitekintve Nyakas Miklós, a Hajdúsági Múzeum nyugalmazott igazgatója a báródsági nemesi kerület történetéből tartotta meg előadását. A tér- és időbeli elhelyezést követően az előadó felhívta a figyelmet a terület prioritására mondván, hogy „a Váradról Kolozsvárra vezető hadiút a Báródság területén húzódott, s ezért a magyar államalapítás korában is fontos lehetett”. Nyakas kiemelte, hogy a nevezett nemesi kerület 1790-es átszervezését követően struktúrájában hasonlított egy nemesi vármegyére. A terület érdekessége, hogy adófizető jobbágyok csak szórványosan, kisebbségben éltek itt.

Nyakas Miklós (Kép forrása: a Járom Kulturális Egyesület Facebook-oldala)

Szikla Gergő, a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának főlevéltáros-igazgatóhelyettese Hajdú vármegye kialakulásának történetét tárta a hallgatóság elé. Előadása nyitányaként felvázolta a Hajdúkerület vármegyévé szervezésének körülményeit, indokoltságát. Eszerint a Hajdúkerület kicsinysége, valamint tagoltsága vezetett 1876-ban vármegyévé szervezéséhez. A létrehozott közigazgatási egység egészen 1945-ig nem módosult, míg néhány Szabolcs vármegyei településsel, s Csonka-Bihar vármegyével kiegészülve elnyerte mai formáját.

Szikla Gergő (Kép forrása: a Járom Kulturális Egyesület Facebook-oldala)

Brigovácz László, a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának levéltárosa Közegészségügyi ellátás és házi gyógyszolgáltatások a dualizmuskori Hajdú vármegyében címmel tartotta meg előadását. Az általános közegészségügyi viszonyok bemutatása után Brigovácz górcső alá vette a Hajdú vármegyei körülményeket. Eszerint az említett vármegyében jóval kedvezőbb volt az élve születés aránya, melyek magyarázhatók az egészségügyi személyzet számának növekedésével, valamint különféle szociális-jóléti ellátóhelyek gyarapodásával. A pozitív képet azonban árnyalja a különböző fertőzésekkel változó sikerességgel felvett küzdelem, mely elsősorban a gyermekeket sújtotta. Az előadó tudatosan építette be előadásába a paraszti társadalomban oly sokáig élő népi hiedelmeket, melyek nagyban meghatározták életmódjukat.

A vidéki települések kulturális életében az értelmiségek fontos szerepét hangsúlyozva kezdte meg előadását Husvéth András, a Magyar Nemzeti Levéltár, Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának, Hajdúböszörményi Fióklevéltárának főlevéltárosa. Ilyen személy volt Hajdúnánáson Apostol Elek református lelkész, aki 1924-ben vallástanító segédlelkészként kezdte meg szolgálatát. Az előadó azonban nem az említett lelkész egyházi karrierjét kívánta bemutatni, sokkal inkább kutatói tevékenységét. Apostol Elek kutatásai a város történetére irányultak. Fő érdeklődési köre a ’48-as nánási honvédek, s családok története, de elsősorban a hajdúnánási református egyház múltja. Munkáját – mely a hajdúnánási református egyház történetét tárgyalja – 1971-ben fejezte meg. Az előadó kiemelte, hogy Apostol művei publikálatlanok maradtak, így sajnos szélesebb közönséget sosem nyerhettek maguknak, azonban felhívta a figyelmet a lelkész tudományos és kulturális tevékenységére a település életében.

Brigovácz László (Kép forrása: a Járom Kulturális Egyesület Facebook-oldala)

A konferencia zárásaként – a színvonalas előadások végett a korábbi évek gyakorlatát megtartva – Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere bejelentette, hogy Hajdúnánás Városi Önkormányzat és a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézetének együttműködéséből publikációs lehetőséget hirdet az előadóknak a DE Történelmi Intézetének Történeti Tanulmányok című folyóiratába.

Szólláth Tibor

Ónadi Sándor

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósított történelmi konferencia az idei évben is szép számú előadó részvételével járult hozzá a térségben a több éves hagyománnyal rendelkező tematikus hajdúnánási konferencia szakmai színvonalához.

A konferencia további támogatói: Hajdúnánás Városi Önkormányzat, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézete, Járom Kulturális Egyesület.

 

 

 

 

Ezt olvastad?

Az oroszországi magyar vonatkozású levéltári iratfeltárás történetének eddigi legnagyobb mennyiségű adatátadását jelentette be az Országházban Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke,