Kutatócsoportban fiatal bölcsészként – kerekasztal

Az alap- és mesterszakos bölcsészhallgatókban egyetemi tanulmányaik során gyakran felmerül a kérdés: hogyan tudok hallgatóként felkészülni a kutatócsoporti munkára, ha már tanulmányaim alatt érdeklődöm a kutatómunka iránt? Milyen aktív kutatási projektekbe tudok bekapcsolódni fiatal kutatóként? Hogyan tudok azok segítségével szakmailag fejlődni?

Az Open History április 10-i kerekasztalán ezekről a kérdésekről beszélgetett Bayer Árpád (Open History) három, különböző kutatócsoport(ok)ban tevékenykedő fiatal kutatóval a budapesti Fahéj Kávézóban.

A közvetlen, közel kétórás beszélgetés a bölcsészhallgatók kutatási projektekbe való bekapcsolódási lehetőségei körül bontakozott ki. A kerekasztal beszélgetőpartnerei és a moderátor saját kutatási területükkel összefüggésben kutatócsoporti munkáikról és tapasztalataikról beszélgetett, kitérve arra, hogy saját tapasztalataik alapján milyennek találják a bölcsész kutatócsoportok csoportdinamikáját. A különböző kutatási területekről érkező beszélgetőtársak más-más aspektusból világították meg a moderátor, illetve a résztvevő hallgatóság által feltett kérdéseket, így a beszélgetés során egyre több személyes mozgatórugóval, tapasztalattal és tanáccsal ismerkedhettek meg a jelenlévő fiatal bölcsészhallgatók.

A történettudományi kutatások iránt érdeklődő hallgatóságot Koloh Gábor történész, a Mezőgazdasági Múzeum muzeológusa, valamint Kriston Dorottya olasz-történelem szakos tanárjelölt meglátásai és tanácsai fogták meg. Gábor öt éven keresztül vett részt az MTA-ELTE Válságtörténeti Kutatócsoport munkájában, egyetemi évei alatt és óta több formális-informális kutatócsoport tagjaként társadalomtörténeti kérdéseket vizsgált, ennek köszönhetően a társadalomtörténeti kutatások kapcsán tudta megosztani gondolatait és tapasztalatait a kutatócsoporti munkáról. Dorottya a Vestigia Kutatócsoport fiatal tagjaként kiemelte, hogy mennyire fontos számára egy összetartó csapat tagjaként dolgozni és tapasztalatokat gyűjteni, illetve saját érdeklődési területén belül maradva az őt érintő kérdésekkel foglalkozni.

A régészeti kutatások közegéről, lehetőségeiről a kerekasztal harmadik beszélgetőpartnere, Pető Zsuzsa Eszter régész-szakmuzeológus (Magyar Nemzeti Múzeum) beszélt, aki Magyarországon és az országhatáron túl is számos régészeti projektben vett részt az elmúlt években, jelenleg pedig a pálos kolostorok kutatásával, tájrégészeti felmérésekkel és a regéci vár ásatásával foglalkozik múzeumi teendői mellett. Eddigi és jelenlegi munkái során szerzett tapasztalatai révén rengeteg személyes élményt, tapasztalatot és történetet tudott megosztani a hallgatósággal, melyekből kiderült, hogy a régészeti projektekbe való bekapcsolódás esetében is a személyes motiváció, továbbá a szakmai kapcsolatok kialakítása a legfontosabb.

Mindhárman kiemelték korábbi vagy jelenlegi oktatóik, témavezetőik útmutatásának, tanácsainak fontosságát, akik utat tudtak mutatni számukra a kutatócsoporti munkához, és segítették őket a kutatási folyamatokba való bekapcsolódásban. Arra is fény derült, hogy milyen meghatározók tudnak lenni egyes egyetemi szemináriumok, amelyek szorosan kapcsolódnak érdeklődési területünkhöz, vagy amelyeken módszertani szempontból kiváló tudást tudunk megszerezni későbbi kutatásainkhoz. A beszélgetőpartnerek vagy ismerőseik közül többen szakmai gyakorlatuk vagy épp külföldi, rövidebb vagy hosszabb mobilitásuk során tudtak egyre mélyebb tapasztalatot szerezni mind általában az életben, mind a szakmai közegben való boldogulásban. Szóba került a tudományos diákköri munka során szerzett tudás és gyakorlat fontossága is, amellyel a későbbiekben, például a Tudományos Diákköri Konferenciákon (TDK), vagy Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon (OTDK) való szerepléssel jó szakmai kapcsolatokat építhetünk ki, illetve gyakorolhatjuk a tudományos szövegírást, valamint a szóbeli szereplést is.

A bölcsészhallgatók kutatási projektekbe való bekapcsolódási lehetőségeiről szóló kerekasztal-beszélgetéssel az Open History 2018-ban indult Mindennapok bölcsész diplomával című kerekasztal-sorozata folytatódott, amely a fiatal bölcsészhallgatókat érintő és leginkább érdeklő témákat járja körbe. Az első sorozat kerekasztalai 2018 folyamán a bölcsészhallgatók szűkebb és tágabb szakmai elhelyezkedési lehetőségeit (Mindennapok bölcsész diplomával), illetve egyetemi éveik alatti munkavállalási és szakmai gyakorlati lehetőségeit (Főállásban diploma előtt) járták körbe.

Schvéd Brigitta

Ezt olvastad?

Mit tehetek hallgatóként, hogy szakmában maradjak? Hogyan épülhet karrier már az egyetem alatt? Merre érdemes orientálódni annak érdekében, hogy minél