A levéltári foglalkozásoktól az érettségiig – Történelemtanárok konferenciája Aszódon

Az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium évről évre szakmai napon látja vendégül az evangélikus iskolák történelemtanárait, akik idén ötödik alkalommal tartották meg tanácskozásukat. A történettudományi- és szakmódszertani előadások ezúttal is a 20. századra koncentráltak.

A jelenlévőket elsőként Majorosné Lasányi Ágnes, az Evangélikus Pedagógiai-szakmai Szolgáltató és Továbbképző Intézet (EPSZTI) igazgatónője köszöntötte, aki azt hangsúlyozta, hogy a korszerű szemlélet szerint a múltbéli eseményeknek nem csak egy olvasata van, és a diákokkal meg kell ismertetni a sokszínű történelmet. Mindez rendkívül komplex felkészültséget igényel a tanároktól, akiknek természetesen folyamatosan reflektálniuk kell a kihívásokra, és a hasonló találkozók segíthetik őket az eredményes munkavégzésben. Veizer Valéria, a vendéglátó iskola igazgatója köszöntőjében szintén a megújulás szükségéről és lehetőségeiről beszélt, példaként pedig az általa vezetett, hagyományokon alapuló iskola sajátos útját hozta.

Péterfi Gábor köszöntője (Forrás: evangelikus.hu)

A köszöntők sorát Péterfi Gábor, az evangélikus iskolák történelem tantárgygondozója zárta, aki hangsúlyozta, hogy szervezőként az volt a fő szempontjuk, hogy a 20. századi történelemre koncentrálva állítsák össze a szaktudományi, a szakmódszertani, illetve a levéltári szekciót. Az elmúlt években is arra törekedtek, hogy a résztvevő tanárok elsőkézből ismerhessenek meg egy-egy, az oktatásban előkerülő témához kapcsolódó friss kutatási eredményt, a történelemtanítást formáló változást, illetve az oktatást színesítő, segítő közintézményt, foglalkozástípust. (A konferencia-sorozat előadásainak egy része nyomtatásban is megjelent a Történelemtanításról a XXI. század elején című kötetben.)

Az előadások sorát Papp István, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze indította. A szakember az ÁBTL-ben megvalósuló rendhagyó történelemórákat ismertette meg a résztvevőkkel, mivel az EPSZTI-vel kötött szerződésük jóvoltából évente négy iskola tanulóinak tartanak interaktív foglalkozást levéltárukban. Papp elmondta, hogy az immáron 20 éves intézményük feladata a magyar politikai rendőrség iratanyagának átvétele, megőrzése, feldolgozása, illetve megismertetése az érdeklődőkkel. Utóbbira az alapoktól kezdve lehetőség van, hiszen a foglalkozások a raktárhelyiségből indulnak, ugyanis a diákok így érthetik meg a dokumentumok tárolásának különleges rendszerét és elveit. Papp szerint a gyerekek számára a kútfők kézbevétele jelenti az egyik legnagyobb élményt, és az iratok nyelve ragadja meg először a diákok fantáziáját.” Ennek bizonyítására a közönségnek egy 1960-ban, a váci börtönben készült ügynökjelentést mutatott be, amelyben többek között a hadnagyúr, az operatív szervek és a fogdaügynök szavak kiemelésével reprezentálta az iratok sajátos nyelvezetét. A foglalkozások részét képezi ezenkívül még a különböző tárgyak – pontosabban az egyes beszervezett személyek azonosítására szolgáló jeltárgyak – bemutatása, illetve kisfilmek megtekintése is. Előadásának zárásaként hangsúlyozta, hogy a foglalkozásoknak mindenképpen fontos célja, hogy a diákok egy hosszabb történelmi szituációról árnyaltabban gondolkodjanak.

Papp István előadása (Fotó: Koncz István)

A következő felszólaló Csapodi Zoltán, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola igazgatója volt, aki a 2017-es érettségi-reformot járta körül. Beszédének első felében a bekövetkezett változásokat vette sorra. Elmondta, hogy új témák jelentek meg, mint például a pénzügyi és munkavállalói ismeretek, de egyes témák, mint például a balkáni konfliktusok okai, eltűntek az érettségi kérdéskörök sorából. Továbbá arra is kitért, hogy az arányok nem változtak (40% egyetemes, 60% magyar), csupán a korszakolásnál figyelhető meg eltolódás (50%-ban az 1849 utáni események). A vizsgaszerkezet is átalakult, ugyanis a reform kidolgozása során a többi vizsgatárgyhoz való igazítására törekedtek. A változtatások bevezetése óta diákoknak kevesebb esszét kell írniuk, mert tudásuk így is megfelelően mérhető, viszont a tesztek valamivel nehezebbek és hosszabbak lettek a komplex, gondolkodtatóbb feladatok által. Felhívta a résztvevők figyelmét arra is, hogy mennyire fontos a javítási útmutató alapos ismerete, ugyanis a hiteles javítás csak ennek segítségével lehetséges.

Előadásának második felében a történelemtanítás aktuális kérdéseit helyezte előtérbe. Hangsúlyozta, hogy mennyire elengedhetetlen a diákok problémamegoldó képességének fejlesztése, amelynek nagyszerű módja az OKPV, vagyis az Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny, amelyen a résztvevőknek különböző történelmi szituációkat kell csoportokban, egymással együttműködve elemezniük akár gazdasági, politikai tudásukat is felhasználva. Előadásának zárásaként kitért még a digitalizáció kérdésére is. Csapodi a közönség figyelmébe ajánlotta a CommonLit oldalt, ugyanis itt nagy mennyiségben akár a legaktuálisabb források is megtalálhatók.

Csapodi Zoltán előadása (Fotó: Koncz István)

A konferencia következő előadását Sziráki György, az Evangélikus Pedagógiai Intézet pedagógiai szakértője tartotta meg az űrkutatás és a hidegháború kapcsolatáról. Már értekezésének kezdetén rámutatott arra, hogy bár a hidegháborúban nem voltak globális fegyveres konfliktusok, azonban a csúcstechnológia eszközeit felhalmozták a szemben álló felek. Ennek mértéke folyamatosan növekedett, így szükség volt valamilyen alternatív küzdőtérre, ezt biztosította az űrkutatás. Kiemelte, hogy mindez megjelenik a tananyagban is, mivel a diákoknak többek között ismerniük kell a nyomásgyakorláshoz használt különböző fegyverrendszereket, a hidegháborús válsággócokat, illetve a két világrendszer felbomlásának folyamatát. A témák feldolgozásához Sziráki például a NASA archívumát ajánlotta, illetve a csillagaszat.hu-t. Ezt követően Newtontól kiindulva lépésenként bemutatta, hogy az űrrepüléshez szükséges három alapelv – a kilövés, a repülés és a rakéta – megvalósulását követően milyen sikereket értek el az amerikai és a szovjet űrkutatók. Így többek között szó volt a különböző rakétatechnikákról, az amerikai űrkabinokról, az első Holdra szállásról, és a legmodernebb űrsiklókról. Előadásának zárásaként rámutatott, hogy ez a terület a történelmen kívül még a fizikával, a földrajzzal, a biológiával, de akár – az űrhajósok különleges táplálkozása révén – a vendéglátói ismeretekkel is kapcsolatba hozható.

A közönség (Fotó: Koncz István)

A következő előadást Rácz Attila, Budapest Főváros Levéltárának főosztályvezetője tartotta meg, aki a levéltárpedagógia lehetőségeit mutatta be. Elsőként az intézményük által biztosított lehetőségeket tekintette át. Elmondta, hogy a levéltár jóval több, mint kutatóhely, hiszen foglalkozásokkal és kiállításokkal várják a látogatókat. Kiemelte, hogy a diákok körében nagyon sikeres, a Pál utcai fiúkkal foglalkozó projek, amelynek feladatai alapvetően a regényben megjelenő helyszínek, szereplők és a hitelesség kérdése köré épülnek. A diákok alaposan megismerhetik a levéltárosok munkáját, a kutatás folyamatát, illetve az oktatás szempontjából is jelentős Hungaricana használatát. Az előadó kiemelte, hogy az ilyen típusú foglalkozásokon az is áttekinthető, hogy életünk során milyen iratok keletkezhetnek, és melyek azok, amelyek a levéltárba kerülnek. Így a diákok születési, iskolai, házassági – mint például Molnár Ferencé és Fedák Sárié – anyakönyveket, házassági szerződéseket ismerhetnek meg, elemezhetnek. Továbbá a rendhagyó órák részét képezi a közös családfakészítés, így a genealógia alapjai is megtanulhatják. Rácz végül a kihívásokról beszélt: a levéltárpedagógusok számára nagy nehézséget jelent a diákok figyelmének fenntartása, az iskolák igényeihez igazított foglalkozások megtervezése, továbbá az anyagi háttér megteremtése, amelyet saját költségvetésből, illetve a fővárosi önkormányzat segítségével valósítanak meg. Beszédét pedig egy, minden történelemórára vonatkozó megállapítással zárta: „akkor jó egy ilyen foglalkozás, ha a diákok számára van egy »hűha« élmény”.

Kárpáti István előadása (Fotó: Koncz István)

Az ebédszünetet követően Kárpáti István, a Váci Szakképzési Centrum Petőfi Sándor Gimnáziuma tanára a pénzügyi ismeretek tanításáról beszélt, amely a történelemtanárokat is érinti a jelenlegi szabályozás miatt. Kifejtette, hogy a diákoknak 12. osztályban kell megismerkedniük az alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmakkal és folyamatokkal. Annak ellenére, hogy az ezzel kapcsolatos alapfogalmak megjelennek etika, életvitel, matematika, esetleg osztályfőnöki órán is, ezek jellemzően nem eredményeznek egységes, koherens tudást. Ezt követően néhány – a pénzügyi ismeretek gyakorlatias elsajátítását segítő – feladatot mutatott be. Az előadó szerint egyértelműen érdemes a munka világa felől közelíteni, például pályázatot, önéletrajzot és motivációs levelet íratni. A rutin megszerzésének első lépéseként a diákokkal először több mintát kell megismertetni, majd egy projekt keretében egy konkrét állásra való jelentkezést szimulálni. A felkészítés eredményeként magas szintre juthatnak a tanulók, például képessé válhatnak befektetési portfólió összeállítására a megtanult alapismeretek – megtakarítás, befektetés, hozam, értékpapír stb. – segítségével. Ebben az esetben a különböző honlapokat felkeresése nélkülözhetetlen, amely által az interneten való tájékozódásuk és kritikus gondolkodásuk is fejlődik. Kárpáti rámutatott arra is, hogy az erkölcsi elvek és a társadalmi igazságosság kérdése is megvitatható a gazdasági kapcsán.

Pelikán István workshopja (Fotó: Koncz István)

A konferencia utolsó programját Pelikán István, a miskolci Kossuth Lajos Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakgimnázium mestertanára tartotta. Pelikán „a legjobb elmélet a gyakorlat” jelmondattal kezdte meg workshopját, amely a történelemtanároknak még mindig nagy kihívást jelentő IKT-ra koncentrált. Az interaktivitással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy cselekedtető szoftvereket, applikációkat kell használni. A különféle lehetőségek közül tesztelésre a Redmentát, gyakorlásra pedig a LearningApps oldalt javasolta, ahol számos magyar nyelvű feladatot is találhatunk.

A konferenciát Varga Márta, a Magyarországi Evangélikus Egyház Nevelési és Oktatási Osztály osztályvezetője zárta, aki köszönetet mondott a színvonalas előadásokért, majd Novotny Dániel, az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium iskolalelkészének áldásával ért véget a délután.

Herczeg Annamária

Ezt olvastad?

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Történelemtanárok Egylete közös kezdeményezést indít a rendszerváltás időszakának, ezen belül is az 1988-as