Levéltári források a 20. század történetéhez – ArchívNet

Lapozó rovatunk indulásakor célul tűztük ki, hogy nem teszünk különbséget a nyomtatott és az online folyóiratok között, hiszen a történelem megismeréséhez mindkét forma hozzásegíti társadalmunkat. Ezúttal együttműködő partnerünk, a Magyar Nemzeti Levéltár online megjelenő folyóiratát, az ArchívNet legújabb számát ajánljuk olvasóink figyelmébe, különösen akkor, ha az első világháborút követő nemzetiségi kérdések, vagy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása iránt érdeklődnek.

Válogatás az ArhívNet 2019/1. számában közölt képekből

“A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.”

A 19. évfolyam első számának szerzői Gyarmati Enikő, Jeszenszky Géza, Kazareczki Noémi, Meruk József, Péterffy Gergely, Ungváry Krisztián és Wencz Balázs. 

A szerkesztői előszóban a következő ajánlót olvashatjuk:

A kettős monarchia és ezzel együtt a történeti Magyarország 1918. őszi felbomlása, az utódállamok létrejötte bonyolult, többtényezős folyamat eredménye volt. A központi hatalmak elveszítették az első világháborút, a soknemzetiségű birodalomban felerősödtek az elszakadási törekvések, a szomszédos kisállamok mértéktelen területi követeléseket fogalmaztak meg, a győztes nagyhatalmak pedig 1918 tavaszán-nyarán hosszas bizonytalankodás után véglegesen eldöntötték, hogy az Osztrák‒Magyar Monarchiának nincs helye az általuk elképzelt új Európa térképén. Gyarmati Enikő dokumentumközlése a szétesés „pillanatfelvételeit” nyújtja svájci követjelentések tükrében, hozzájárulva ezzel a felbomlásról alkotott külső kép rekonstruálásához.

Az összeállítás többi írása Budapest hídjainak 1945-ös felrobbantásával, a MÁV 1946-os helyzetével, Hruscsov 1958. évi tatabányai látogatásával, végül pedig a legendás huszárkapitány, Zubovits Fedor afrikai kalandozásaival foglalkozik.

Az új szám írásai még nem kerültek fel a folyóirat idővonalára, de az kifejezetten látványosan, és kreatívan mutatja meg a folyóirat cikkeinek tartalmát, ezzel kedvet csinál az online hasábok közötti szörfözéshez:

Ezt olvastad?

A COURAGE nemzetközi kutatóprogram az MTA BTK koordinálásával, tíz ország kutatóinak együttműködésével a kelet-európai ellenkultúra rejtett örökségét, magán- és közgyűjteményeit