„Hogy helytállóink emléke velünk maradjon.” – a Magyar Hősök című kötet online bemutatójáról

Magyar Hősök – Elfeledett életutak a 20. századból címmel rendezett online könyvbemutatót a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Matthias Corvinus Collegium a Líra Könyv Facebook-oldalán. Takács Bence moderálásában Fölváryné Kiss Réka, a NEB elnöke és Máthé Áron, a NEB elnökhelyettese beszélgetett egy, az 1956-os forradalom évfordulójára időzített ismeretterjesztő kiadványról, mely hatvan ismert vagy éppen elfeledett, hősies életutat mutat be a kommunista diktatúra időszakából.

Kép forrása: NEB.hu

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága az 1945-től kezdve fokozatosan kiépülő, majd teljessé váló kommunista diktatúra történetét kutatja. A most megjelent könyv szorosan illeszkedik ehhez a küldetéshez, hiszen ismeretterjesztő szándékkal kívánja bemutatni az említett időszak áldozatait az eddig feltárt források segítségével. Földváryné Kiss Réka elmondta, hogy történész kutatóműhelyüknek fontos feladatát képezi, hogy az általuk feltárt múlt eljusson a szélesebb olvasóközönséghez. Ezért az egyik legfontosabb céljuk a Magyar Hősök című kötet megalkotásakor az olvasmányosság, a közérthetőség volt. A ma felnövő generációknak nincsen személyes emlékük a diktatúra időszakáról, ezért is fontos, hogy az akkori egyéni élettörténeteket, a sorsok sokféleségét bemutassák nekik.

„Egy diktatúrában olykor élet-halál kérdésről van szó, amikor dönteni kell.” – tette hozzá az elnökasszony, elmondva azt is, hogy természetesen a könyvben szereplő életutak nem „szentek életrajzai”, hiszen mindannyiunk életében vannak olyan döntési helyzetek, amikor nem a legetikusabb vagy legjobb megoldást választjuk. Ennek ellenére a könyvben szereplők életútjában volt olyan pillanat, amelyet az alkotók érdemesnek tartottak kiemelni és bemutatni az olvasóknak. Ennek ellenére a címadásnál tudatosan használták a hősök kifejezést, hiszen a hatvan életrajz mindegyikében volt olyan pillanat, amikor a bennük szereplők hősiesen viselkedtek, s ezért nem  egyszer tragikus vég jutott nekik osztályrészül. Kiss Réka hangsúlyozta, hogy az egyes fejezetekben nem csupán az egyes emberek, hanem a családjuk története, nélkülözése vagy szenvedése is megjelenik.

„A mögöttünk hagyott huszadik század nemcsak egyéni és tömeges traumákat okozott, hanem megfosztott minket nem is egy olyan nemzedéktől, amely ennek az országnak a szervezésére, a továbblendítésére képes lett volna.” – mondta el a beszélgetés során Máthé Áron, aki szerint az emberi lelkekben hagyott mély nyomok, önképek generációkon öröklődtek tovább. A történész hozzátette, éppen azért állították össze a könyvben található hatvan életutat, hogy az olvasó tisztább képet kaphasson ennek a korszaknak a meghatározó, ámde sokszor elfeledett szereplőiről.

A könyvbemutató részvevői: Takács Bence (jobbra fent), Földváryné Kiss Réka (balra lent) és Máthé Áron (jobbra lent)

Kiss Réka hozzátette, hogy az életutak válogatása semmiképpen sem reprezentatív, maradtak ki akár fontos életpályák, de éppen az lehet a kötet egyik előnye, hogy kis közösségek meghatározó tagjainak döntési helyzeteit, egyéni kockázatvállalását is bemutatja határon innen és túl. Nagyon különböző világnézetű, korú, végzettségű, társadalmi helyzetű ember került ebbe a kész munkába, de általuk kirajzolódik egy kép az emberi helytállások különféle megnyilvánulásainak segítségével, még akkor is, ha az egyes életutakban a diktatúrával szembeni kockázatvállalás mértéke eltérő volt. Volt, aki nyílt politikai akciókkal írta bele magát a könyv lapjaiba, mások a falubelieket, szomszédaikat, barátaikat akarták csak menteni.

Kép forrása: NEB.hu

Máthé Áron a könyv kapcsán fontosnak tartja, hogy a kommunista diktatúra működtetőinek kutatása, életútjaik megírása mellett azoknak a történetei is eljussanak az érdeklődő közönséghez, akik megpróbáltak szembeszállni az akkori rendszerrel. A diktatúrának éppen az az egyik fájdalmas hagyatéka, hogy ezeknek az embereknek a története eddig nem vagy csak alig volt feltárva, bemutatva.

A könyvbemutató során a történészek ismertették azokat a módszereket, ahogyan az egyes fejezetek megíródtak. A szerkesztők számára evidens volt, hogy az egyes életutak megalkotására a témák szakértőit, kutatóit kérjék fel, hiszen ők tudták a leghitelesebben elmondani a diktatúra elleni szembehelyezkedés történetének egy-egy szeletét. A könyvbemutató izgalmas részét képezték azok a kiragadott életesemények, melyeket Földváryné vagy épp Máthé elmondtak a hatvan életútból, s az élő videóinak lehetőségük volt kérdezni is, amelyekre a meghívott történészek válaszoltak.

Maróti Zsolt Viktor

A beszélgetés itt tekinthető meg:

 

A bemutatott könyv adatai: Magyar hősök – Elfeledett életutak a 20. századból, szerk. Czókos Gergely – Kiss Réka – Máthé Áron – Szalai Zoltán, Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 2020. 453 p.

Ezt olvastad?

Magyarország Országgyűlése 2000. június 13-án fogadta el azt a határozatot, amely február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nevezte ki. Azért
Támogasson minket