Magyar királyné a Tiltott Városban

Kína Kelet-Ázsia hagyományos nagyhatalma, amelynek globális szinten is meghatározó szerepe van mind gazdasági, mind politikai tekintetben. Jelentős lakosságszáma, és gazdasági súlya miatt kulcsfontosságú és egyben sürgető feladat a magyar kultúrpolitika, és a magyar múzeumok számára, hogy minél hitelesebb képet alakítsanak ki Magyarországról és történetéről a kínai lakosság körében. Azonban ezen kép kialakításakor fontos, hogy a kínai látogatókat érdeklő témákban közvetítsenek olyan magyar történelmi ismereteket, amelyek köthetők a látogatók egyetemes történelmi tudásanyagához.

Ezen a téren jelentős sikert könyvelhetett el a Magyar Nemzeti Múzeum Sissi és Magyarország – A magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században című vándorkiállítása, amely negyedéves bontásokban négy kínai városban – a Sanghaj Múzeumban, Pekingben a Tiltott Város Múzeumában, a kunmingi Jünnan Tartományi Múzeumban, és Hszianban –  volt megtekinthető 2017 júniusától 2018 augusztusának végéig. A tárlat a tragikus sorsú Erzsébet királynét és az újkori magyar arisztokrácia tárgyi kultúráját mutatta be eredeti tárgyakon, illetve aprólékosan elkészített másolatokon keresztül. A négy helyszínen összesen 2.740.558 fő látogatta a kiállítást, amely kínai viszonylatban is jelentősnek számít.

A Magyar Nemzeti Múzeum kínai vándorkiállítását bemutató szeptember 27-én tartott budapesti sajtótájékoztatón több fontos tárgyat, vagy annak másolatát tette közszemlére az intézmény. Ezek között volt az Erzsébet királyné halálakor viselt selyem ruhaderék másolata, valamint egy Erzsébet királynéhoz, vagy Mária Valéria királyi hercegnőhöz köthető csipkelegyező, és egy csontberakással ékesített 17. századi vadászpuska, valamint egy szintén 17. századi főúri szablya, és végezetül Wilhelm Richter 1876-os festménye, az Erzsébet királyné lóháton.

A sajtótájékoztatón Aczél Eszter, Kollár Csilla, és Kovács S. Tibor kurátorok, valamint Varga Benedek főigazgató mutatták be a kiállítást. Varga Benedek főigazgató elmondta, hogy a kiállítás szervezését két éve kezdték meg, előzményének pedig a Magyar Nemzeti Múzeum és Szöuli Palotamúzeum által közösen rendezett A magyar arisztokrácia tündöklő élete a 17-19. századi Habsburg uralom alatt című korábbi kiállítás tekinthető. Varga emlékeztetett arra is, hogy a kiállítás alatt az érintett kínai múzeumok maximális befogadóképessége megtelt, így időnként a nyitvatartás meghosszabbítására volt szükség.

Aczél Eszter pedig kitért arra, hogy a kiállítás előkészítése másfél éven keresztül tartott, és a munkában 40 munkatárs vett részt. Kollár Csilla kurátor részletezte, hogy a kiállításon több mint 150 tárgyat mutattak be. Érdekes adalékként jegyezte meg, hogy Kínában 1985/1986-ban mutatták be a Romy Scneider főszereplésével készült híres Sissi-filmet, amely népszerűvé tette Kínában az osztrák császárné és egyben magyar királyné személyét. Kollár áttekintette a tárlat Erzsébet királyné személyéhez köthető részeit is. A műtárgyak szállításának részleteit Kovács S. Tibor kurátor mutatta be, akinek egyik feladata a tárgyak kísérete volt. A sajtótájékoztató végén Varga Benedek tudatta, hogy további tíz kínai város érdeklődött a kiállítás iránt.

A Magyar Nemzeti Múzeum kitűnően választotta ki vándorkiállítása témáját, mivel a magyar arisztokrácia élete, és tárgykultúrája, valamint Erzsébet királynő személye nemzetközi szinten is jelentős érdeklődésre tartanak számot, és rajtuk keresztül látványosan, ámde mégis hitelesen mutatható be az újkori magyar történelem több évszázada.

Teleki András

Ezt olvastad?

Tavaszi szakmai fórum az SZTE-n

2024. április 8-án és 10-én került megrendezésre Szegeden – a Báthory István Középiskolai Történelmi Tanulmányi Verseny kísérőrendezvényeként — a „Tavaszi

X