A Magyar Történelmi Társulat 2019. évi nyári konferenciája

2019. augusztus 14–16. között került sor a Magyar Történelmi Társulat nagy múltra visszatekintő, hagyományos nyári konferencia-táborára. Az idei téma címe a Hatalomváltás és társadalom a Kárpát-medence térségében. A szuverén hatalom változásainak hatásai a társadalomra (16–20. század) volt. A konferenciának ezúttal a Tolna megyei Tengelic község adott otthont, ahová több tucat szakember érkezett az ország minden tájáról. A résztvevők közel húsz tudományos előadáson, valamint kiránduláson, kötetlen történelmi témájú beszélgetéseken vehettek részt. A szervezők a korábbi eseményekhez hasonlóan, ismét mindent megtettek a Társulat nívójához illő szakmai színvonal megteremtéséért.

Az 1867-ben alapított Magyar Történelmi Társulat pecsétje

A rendezvényt Csukovits Enikő, az MTT főtitkára nyitotta meg. Kaposi Zoltán bevezető előadásában a konferencia helyszínét, történeti emlékeit mutatta be. Az első szekció előadásai a 16‒18. századi Magyarországra röpítették vissza a hallgatóságot. Az elemzések középpontjában a török kor, illetve az utána kialakuló „új világban” észlelhető hatalomváltás állt. A szekció levezető elnöke Csukovits Enikő volt. Molnár Antal a török korban, az oszmán-keresztény határvidéken tapasztalható kettős uralom sajátosságairól, jellegzetességeiről tartotta előadását, párhuzamokat vizsgált Montenegrótól egészen Podóliáig. Sudár Balázs Pécs muszlim társadalmát ismertette, illetve a török kornak a városra gyakorolt kulturális, szociális hatásait. Várady Zoltán Tolna vármegye adminisztrációjának újjászervezését vázolta fel az 1698‒1703 közötti időszakban, majd Forgó András a hatalomváltás és elitváltás tárgykörét járta körül, a katolikus főpapság személyi állományát vizsgálva az 1686‒1741 közötti periódusban. Gőzsy Zoltán az egyházigazgatás újra- és újjászervezésének kérdéseit elemezte ‒ a 18. század eleji évtizedekre koncentrálva. Végül Mihalik Béla egy mikro-történeti témát választva, az újjátelepítést és plébániaszervezést mutatta be a Jászkunságban az 1687‒1746 közötti években.

A konferencia előadói és a népes hallgatóság

A rendezvény második napján az előadók az első világháború és a Párizs környéki békék hatásának kérdését járták körül, a két világháború közötti korszak sajátosságait bemutatva. Az első szekció levezető elnöke Kaposi Zoltán volt. Szarka László az előadásában az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának közép-európai következményeit elemezte, majd Nagy Róbert egy dél-erdélyi bányavidéken, a Zsil-völgyében 1918‒1920 között bekövetkezett hatalomváltásról értekezett. Marchut Réka a román nemzetépítésre adott kisebbségi magyar és német válaszokról beszélt az 1920-as évekre vonatkozóan. Lengvári István a kolozsvári és pozsonyi egyetem menekülését, és új helyre költözésének körülményeit mutatta be.

Kirándulás a Tengelic-Benyovszky parkerdőben

A program részét képezte a gyönyörű Tengelic-Benyovszky parkerdőben tett kirándulás. A résztvevők meglátogatták a kastélyparkot, a Gindly-Benyovszky kúriát és a Benyovszky-kápolnát.

A kirándulás után folytatódtak a tudományos előadások Halász Imre levezető elnöksége alatt. Ablonczy Balázs a trianoni menekültek történetéről, társadalmi körülményeiről, szociális helyzetükben bekövetkezett változásokról beszélt, majd Eiler Ferenc a magyarországi német szervezetek etnikai mobilizációs stratégiáit vizsgálta. Hornyák Árpád a Baranyában lejátszódott szerb hatalomátvételt mutatta be, zárásként pedig Bíró László a királyi Jugoszláviához került Vajdaságról tartott előadást.

A nap végén kötetlen beszélgetésre került sor a történetírás szervezeti kereteiről és az iratőrző intézmények helyzetéről. A beszélgetés moderátora Polgár Tamás volt.

Kötetlen szakmai beszélgetés a történetírásról és az iratőrző közgyűjteményekről

A harmadik napon a területi revízió és az 1944‒1945 utáni ellenreakciók hatásai kerültek terítékre. A szekció levezető elnöke Vonyó József volt. Sajti Enikő Várady Imre (1867–1959) bánáti ügyvéd egyedülálló hagyatékáról, a délvidéki magyar kisebbségi társadalom szervezésében játszott szerepéről beszélt; utána Pihurik Judit a délvidéki kisebbség második világháború alatti sorsáról tartott előadást. Fedinec Csilla a kárpátaljai preszovjet időszakot elemezte. Tóth Ágnes a magyarországi németek helyzetét mutatta be az 1944–1953 közötti időben; érintve a gazdasági, társadalmi és a választójogi kérdéseket.

Záróbeszédében Csukovits Enikő megköszönte az előadóknak és a résztvevőknek az aktív tudományos párbeszédet és örömmel konstatálta, hogy előzőleges reményei szerint a tábor inspirálta a jelenlévőket egymás kutatási eredményeinek megismerésére, a kölcsönös ismeretátadásra. A három nap alatt évszázadokat átívelő élénk viták, eszmecserék zajlottak, és számos fontos nézőpont került előtérbe. A nagyobb történelmi összefüggések és újabb tudományos fogalmak elemzése mellett emberi sorsokkal, rendkívüli élethelyzetekkel is megismerkedhettek a táborozók, amelyek átélhetővé tették az előadásokban érintett eseményeket.

Balogh Ádám

Ezt olvastad?

Dél-Afrika újkori történelme szorosan kapcsolódik Európa, de főképp a gyarmatosító nagyhatalmak, így Nagy-Britannia történelméhez. Az európaiak első érintkezése a térséggel