Állásfoglalás a Magyar Tudományos Akadémiát érintő hírek kapcsán

Oszd meg másokkal is:

Aktuális

Történelmi ismeretterjesztő portálként az Újkor.hu nagyon ritkán szólal meg aktuális tudománypolitikai kérdésekben. A világnézeti semlegesség jegyében kiegyenlített, szakmai eredményeket bemutató tájékoztatásra törekszik, amióta létezik. Szándékunk az, hogy hidat képezzünk a tágan értelmezett történészi szakma és a történelem iránt érdeklődők között. A kezdetektől együttműködésre törekedtünk mind a történészszakma képviselőivel, mind az őket foglalkoztató intézményekkel. Több szervezettel és intézménnyel ápolunk jó kapcsolatot, körüket folyamatosan bővíteni szeretnénk hivatalos formában is, amennyire időnk engedi, hiszen szabadidőnkben szerkesztjük a lapot. Egyik legfontosabb partnerünket illetően azonban olyan helyzet alakult ki, amely kapcsán nem maradhatunk némák. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének (TTI) fontosságát aligha vonja kétségbe bárki is, aki kicsit is ismeri a szakma hazai működését. A portál indulása óta támogattuk az ott folyó munkát, ami 2017 őszén együttműködési megállapodás aláírásában formalizálódott is. Hitvallásunkból, az Intézet és a portál közti partneri viszony miatt, továbbá néhányunk személyes érintettsége okán mélységes szomorúsággal töltenek el bennünket az elmúlt időszak eseményei, amelyek a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának esetleges átalakítását irányozták elő. Nem szeretnénk az eddigi történéseket és a jelenlegi lehetőségeket most bemutatni, sem senkit kárhoztatni, illetve a bölcsészettudományok és azon belül is a történettudomány jelentőségét hangsúlyozni. Olvasóinknak az előbbiekről bizonyára megvan a saját véleménye, az utóbbi pedig nyilvánvaló.

Részünkről szeretnénk kiemelni, hogy alapvetően minden olyan kezdeményezést üdvözlünk, amely új történettudományi kutatóhelyek létesítését irányozza elő, hiszen fontosnak tartjuk a szakma sokszínűségét – de nem kiváló teljesítményt nyújtó intézmények ellenében vagy helyett. Úgy gondoljuk, hogy minél többen, minél több forrásból végeznek tudományos munkát, annál jobb lesz a szakma számára. Arról nem is szólva, hogy minél több a szakmai lehetőség, annál valószínűbb, hogy a tehetséges hallgatók végzésük után Magyarországon maradnak, itt kamatoztatják tudásukat, és nem hagyják el a pályát. Nem tartjuk tehát ördögtől valónak, ha a döntéshozók reformokat készítenek elő, több egyeztetést szeretnének kezdeményezni a tudósokkal, azt meg végképp nem, ha segíteni kívánják a működést, és többletforrásokat biztosítanak, főleg, ha ezt a szakmabeliek tanácsait is kikérve teszik. Bár nem tudhatjuk, mi történik még, az egyértelmű, hogy kevesebb pénzből nem lehet többet és hatékonyabban dolgozni, s amennyiben a kutató egzisztenciájában veszélyeztetetté válik, az nem tesz jót teljesítményének és a szakmai szempontokat mindennél előrébb helyező tudományos munkájának.

Cikkünkben tehát szolidaritásunkat szeretnénk kifejezni. Bízunk abban, hogy a küszöbön álló változásoknak a bölcsészettudományi területek nem lesznek kárvallottjai, hiszen ezzel a magyar társadalom egésze veszítene. Számos cikket közöltünk már arról, hogy a 2017-ben átadott Humán Tudományok Kutatóházában milyen sokrétű munka zajlik, ezekből adunk ízelítőt az alábbiakban, időrendben visszafelé haladva. A válogatás nem teljes, kizárólag az interjúkat és kiadványokról szóló írásokat szemlézi. A TTI-ben szervezett rendezvényekről szóló beszámolókat vagy az ott dolgozók cikkeit nem gyűjtöttük össze, mert a mostanihoz képest többszörös terjedelmű írás született volna. A cikkek a címekre kattintva olvashatók.

Interjúk az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársaival

„Nincs külön amerikai, nyugat- és kelet-európai tudomány” – interjú Pók Attilával

Pók Attila diplomázása után, 1973-ban helyezkedett el a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében (mai neve MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, a továbbiakban Intézet), ahonnan 2018 végén ment nyugdíjba. Negyvenöt, egybefüggő évet töltött ott, emellett több szemesztert tanított az Egyesült Államokban és Bécsben. 1988-tól 2018 végéig részt vett az Intézet vezetésében, kezdetben tudományos titkárként, majd igazgatóhelyettesként. Pók Attila gazdag életpályájáról, az 1968-ban induló egyetemi diákönkormányzatiságról, amerikai tapasztalatairól, kutatásairól, a magyar tudomány helyzetéről, a magyarországi radikális demokrata ideológiáról, a huszadik századi bűnbakkeresésről és a historiográfiáról az Újkor.hu főszerkesztőjével, Szőts Zoltán Oszkárral beszélgetett.

A 19. századi nemességtől a digitális bölcsészetig – interjú Szilágyi Adriennel

Szilágyi Adrienn 2010-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem földrajz–történelem tanári szakpárján, majd 2016-ban az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájában megvédte Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18–19. században című értekezését, amely nemrég Az uradalom elvesztése. Nemesi családok a 19. századi Békés megyében címmel könyv formájában is megjelent. 2013 óta a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete (a továbbiakban MTA BTK TTI) munkatársa, ahol tagja volt a Gyáni Gábor és Dávidházi Péter vezette Művészetek és tudomány a nemzetépítés szolgálatában a 19. századi Magyarországon nevű OTKA-kutatócsoportnak, jelenleg pedig az Erdélyi Gabriella vezette MTA Lendület Családtörténeti Kutatócsoportban dolgozik, továbbá Kapcsolati hálózatok és informális szerkezetek a 19. századi nagybirtokokon témában posztdoktori kutatásokat folytat 2017 szeptemberétől. Rendszeresen vezet várostörténeti sétákat, és történelmi mobiltelefonos alkalmazások fejlesztésében is részt vett. A 2018-ban Benda Gyula-díjjal jutalmazott Szilágyi Adriennel az Újkor.hu főszerkesztője, Szőts Zoltán Oszkár beszélgetett.

„Ez a diszciplína nem működik olvasóközönség nélkül” – interjú Borhi Lászlóval

Borhi László a bloomingtoni Indiana Egyetem professzora, valamint az MTA Történettudományi Intézet Jelenkortörténet témacsoportjának tudományos tanácsadója. Szakterülete a hidegháború, hamarosan megjelenik új könyve, amely többek között a nyilas terror és a sztálinista diktatúra tapasztalattörténetét tárja az olvasók elé. A közelmúltban megjelent Nagyhatalmi érdekek hálójában című kötetének második kiadása. Borhi Lászlóval kutatói pályájáról, az egyesült államokbeli, illetve a magyarországi tudományos közeg közötti hasonlóságokról és különbségekről Czeferner Dóra beszélgetett.

„Engem az ember érdekel, meghatározottságai, lehetőségei és válaszai” – interjú Tóth Ágnessel

Tóth Ágnes történész, egyetemi oktató, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa, a Pécsi Tudományegyetem Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában Alapítványi Tanszékének vezetője. Szakterülete többek között a magyarországi németek legújabb kori története. E témában írt kötetei (Telepítések Magyarországon 1945–1948 között; Pártállam és nemzetiségek; Hazatértek) fordulópontjai a téma kutatásának. Tóth Ágnessel Ritter György beszélgetett.

“Amit egyháztörténet címszó alatt csinálunk, az zsákutca” – Interjú Varga Szabolccsal

Varga Szabolcs kutatásainak homlokterében a kora újkori egyház és Szlavónia történelme mellett a Dél-Dunántúl 16–17. századi története áll. 2018 kezdetétől az MTA BTK TTI-ben futó, a mohácsi csata előzményeivel, következményeivel kapcsolatos kutatásban vesz részt. Pályájáról, oktatói és kutatói tevékenységéről Sterner Dániel beszélgetett vele.

„A történész nem tehet mást, mint hogy érvényesíti a megismerési étoszt” ‒ interjú Gyáni Gáborral

Gyáni Gábor történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete kutatóprofesszora, Újkori témacsoport-vezetője. A 19. és 20. századra vonatkozó város-, társadalom- és mentalitástörténeti, valamint a történetírás elméletéről szóló kutatásai és művei megkerülhetetlennek számítanak. Gyáni Gáborral a Debreceni Egyetem Történeti Intézetében tartott előadása után Végh Loretta Vivien beszélgetett.

A fiatal diplomáciatörténészek doyenje – interjú Hornyák Árpáddal

Hornyák Árpád a Pécsi Tudományegyetem Modernkori Történeti Tanszékének docense, az MTA BTK Történettudományi Intézet  tudományos főmunkatársa. Több monográfia, forráskiadvány fűződik a nevéhez. Fő kutatási területe a 20. századi magyar–jugoszláv kapcsolatok története, de foglalkozik a délvidéki magyarsággal is. Hamerli Petra készített vele interjút.

Egy ügynök mindennapjai – Interjú Horváth Sándorral

Horváth Sándor történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Jelenkortörténet témacsoportjának vezetője. Legújabb kötete néhány hete jelent meg Feljelentés – Egy ügynök mindennapjai címmel. Könyvéről, annak főszereplőjéről, s a kutatással kapcsolatos kihívásokról Czeferner Dóra készített vele interjút.

Lendületet vesznek a családtörténeti kutatások

Erdélyi Gabriella történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, 2017-től a Magyar családtörténet a modernitás előtt: Gyermekkor és családintegrációk a 16–19. században Lendület kutatócsoport vezetője. A projektről, az eddigi kutatásairól és pályájáról Gyimesi Réka beszélgetett vele.

„Egy kicsit 19. századot kutató politológusnak gondolom magam…” – interjú Cieger Andrással

Cieger András a 19. századi Magyarország politika- és társadalomtörténetét tanulmányozza, amelyhez történelemből szerzett tudományos fokozata mellett politológusi végzettsége is segítségére van. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával pályájáról és kutatásairól Vér Eszter Virág beszélgetett.

A középkori hadtörténeti kutatás aktualitásáról – interjú B. Szabó Jánossal

B. Szabó János nevét hadtörténeti munkái kapcsán sokan ismerhetik: a Magyar Tudományos Művek Tára szerint tizenkét szakkönyv elkészítésében vett részt szerzőként, vagy társszerzőként. Idén doktori értekezését is megvédte A középkori magyar könnyűlovasság történetének vitatott kérdései címmel. A Budapesti Történeti Múzeum tudományos kutatójával Berkes Márton beszélgetett.

Két diszciplína határán – interjú Landgraf Ildikóval

Milyen történeti kérdések kutatásában vethet fel újfajta szempontokat a folklorisztika? Miként őrizte meg a néphagyomány Ferenc József emlékét, s hogyan vált az uralkodó a „véreskezű megtorlóból” „jó királlyá” a folklórban? Milyen mondák, anekdoták kötődnek a Habsburg-ház tagjaihoz? E kérdésekről Landgraf Ildikóval, az MTA BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársával Bereznay István beszélgetett.

Párhuzamos ellenállások – az ellenzékiség kultúrája a szocializmus idején

A kultúra 1989 előtt sem csupán a szocialista realizmust vagy a lapos propagandát jelentette a kelet-európaiak számára. A szocialista diktatúrák hivatalos kultúráján túl változatos, alternatív kulturális szféra virágzott ki, amely a legkülönfélébb mozgalmakból és műfajokból állt. Kutatásukra az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont koordinálásában nemzetközi projekt indult, amelyet az Európai Bizottság Horizont 2020 programja finanszíroz. A Courage – Connecting Collections névre keresztelt kutatócsoportnál jártunk vendégségben.

„Meggyőződésem, hogy nincs kétféle történetírás” – interjú Fodor Pállal

Történész, turkológus, a török hódoltság korának nemzetközileg elismert kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a tudományos közélet aktív szereplője. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatójaként, valamint a Történettudományi Intézet igazgatójaként 2016. január 1-én második ciklusát kezdő Fodor Pállal pályájáról, első igazgatói ciklusáról, további terveiről és a Szigetvár-Turbék kutatási projektről Szőts Zoltán Oszkár beszélgetett.

Lendületet vesz a Trianon-kutatás – interjú Ablonczy Balázzsal

Ablonczy Balázs történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék habilitált egyetemi docense, a Párizsi Magyar Intézet volt igazgatója, a Pro Minoritate és a Kommentár folyóiratok volt főszerkesztője. 2016-tól az MTA Trianon Lendület kutatócsoport vezetője. Pályájáról, kutatásairól és a Lendület kutatócsoport terveiről Szőts Zoltán Oszkár beszélgetett vele.

Külpolitika és közgondolkozás – interjú Zeidler Miklóssal

Horthy-korszak, trianoni békeszerződés, revízió – néhány címszó Zeidler Miklós kutatásai kapcsán. Az ELTE BTK habilitált egyetemi docensével, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával kutatásairól és pályájáról Vér Eszter Virág beszélgetett.

A vad, durva barbároktól Európa védőbástyájáig – interjú Csukovits Enikővel

Történész, középkorkutató, az MTA doktora, az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, a Magyar–Szlovák Történész Vegyes Bizottság elnöke, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára. 2015 végén jelent meg Magyarországról és a magyarokról – Nyugat-Európa magyar-képe a középkorban című könyve. Csukovits Enikővel erről a kötetről, pályájáról, kutatásairól és terveiről Szőts Zoltán Oszkár beszélgetett.

„Az összeesküvés-elméleteknek megvan az az előnyük, hogy általuk érthetőnek tűnik a világ” – interjú Paksa Rudolffal

Történész, szakkönyv- és tankönyvíró, az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, a XX. századi magyar történelem elismert szakértője. Paksa Rudolffal pályafutásáról, a magyar szélsőjobboldalról, a rózsadombi paktum mítoszáról és az utolsó papíralapú történelemkönyvekről Maróti Zsolt Viktor beszélgetett.

„Lendületes” középkori gazdaságtörténeti kutatások – interjú Weisz Boglárkával

Weisz Boglárka történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. A 2006-ban elnyert Kristó Gyula-díj és korábbi sikeres ösztöndíjak után talán nem meglepő, hogy tavaly átvehette a Kubinyi András-díjat „A király ketteje és az ispán harmada” című munkájáért, illetve a középkortudomány terén nyújtott tudományos teljesítményéért. Idén pedig sikeres pályázatot nyújtott be a Lendület programra.

„A mi lett volna, ha kérdése fabulázás, nem több” – interjú Szabó Dániellel

Galántai József mellett kezdett az első világháborúval foglalkozni, amelynek társadalomtörténeti aspektusait máig vizsgálja, míg a dualizmuskori politikatörténet kérdésében is megkerülhetetlenek írásai. Szabó Dániellel, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet nyugalmazott tudományos főmunkatársával Szőts Zoltán Oszkár beszélgetett.

„Medievistának lenni hatalmas befektetést igényel” – interjú E. Kovács Péterrel

E. Kovács Péter történész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Római Magyar Akadémia egykori igazgatója. Nemrég mutatták be nagysikerű Zsigmond király Sienában című munkáját, amely a Corvina Kiadó jóvoltából kerülhetett a nagyközönség elé. E kötet kapcsán kerestük meg, kérdeztük életútjáról, a mai magyar történetírásról, oktatásról, és későbbi terveiről.

„Lengyel, magyar, két jó barát…” – interjú Mitrovits Miklóssal

Műszaki tanulmányokat folytatott, majd elkezdett történelemmel foglalkozni, 2014 végén pedig már fiatal kora ellenére a legrangosabb civileknek adható lengyel állami kitüntetést vehette át Lengyelországgal kapcsolatos kutatómunkájáért. Mitrovits Miklóssal, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársával, a Kelet-Közép Európa Története a XX. században blog vezetőjével Szőts Zoltán Oszkár beszélgetett.

„A régi iratok tükröt tarthatnak a mai viszonyok elé” – interjú ifj. Bertényi Ivánnal

Ifj. Bertényi Iván figyelme a rendszerváltás felpezsdülő szellemi élete hatására fordult a politikatörténet felé. Mára a századforduló elismert kutatójának számít. Az ELTE BTK egyetemi adjunktusával, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával pályájáról, a XX. század első két évtizedének politikai életéről, az első világháborúról és Tisza Istvánról beszélgettünk.

A kassai hadszertártól a pozsonyi koronázásokig – interjú Pálffy Gézával

Ha a Habsburg Birodalommal, a 16–18. századi Magyarországgal, a királykoronázásokkal vagy a Szent Koronával foglalkozó szakértőt keresünk, neve biztosan az elsők között jut eszünkbe. Pálffy Gézával, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos tanácsadójával, a Lendület Szent Korona Kutatócsoport vezetőjével Katona Csaba beszélgetett.

Legendák és mindennapok – interjú Katona Csabával

Ugyan munkahelyi feladatai miatt kevesebb ideje marad kutatásra, mégis a rendszeresen publikáló történészek közé tartozik, a 19. századi társadalom- és művelődéstörténet különösen közel áll hozzá. Katona Csabával, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referensével, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársával beszélgettünk történészi pályájáról, Balatonfüredről, Deák Ferencről, Slachta Etelkáról és jelenlegi kutatásairól.

„A történelem nemcsak királyokról, hercegekről, vagy csatákról szól.” – Interjú Mihalik Béla Vilmossal

Elkötelezetten kutatja a Magyarország oszmán megszállás utáni újjáépítését hozó XVII-XVIII. század történetét, rendszeresen megfordul a Vatikáni Titkos Levéltárban, és világi létére kiváló kapcsolatot ápol a jezsuita renddel. A ma harmincadik születésnapját ünneplő Mihalik Béla Vilmossal, a Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár vezetőjével, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének fiatal kutatójával beszélgettünk.

Horthy-kutatás az objektivitásra törekedve – interjú Turbucz Dáviddal

Turbucz Dávid kutatási területe Horthy Miklós 1919 és 1944 közötti vezérkultusza, Horthy megítélésének változásai az első világháborútól kezdődően napjainkig és Horthy Miklós élete. Összegezve: minden, ami Horthy. A 2011-ben megjelent Horthy Miklós című könyv szerzőjének kutatási témája megosztja a mai magyar közvéleményt. Érdemes volt ekkora fába vágni a fejszéjét? Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének fiatal kutatójával a kezdetekről, a tanulmányairól, könyvének fogadtatásáról és a további terveiről beszélgettünk.

Írások az MTA BTK kiadványairól

„Versenyzett a pusztai széllel lóháton ő, Dzsingisz kán!” A steppe feletti hatalomgyakorlás kérdései

Az ember a sztyeppére gondolva akaratlanul is elvágyódást érezhet a szívében. Az itteni táj füves pusztáinak hatalmas mérete, jó levegője és viszonylagos szabadsága többeknek mint egy földi paradicsom jelenhet meg. A magyar ember számára ez a származást, egy régi múlt visszaköszönését jelentheti, amit többen a történelemkönyvekből vagy más fórumokból hallhattak. Ugyanakkor a mongol vagy tatár szó említése többekben felidézhette a rémes tatárjárás emlékét, ami egészen a 18. századig valós problémaként nehezedett az ország lakosai számára. Európa más részein a mongolok, különösen Dzsingisz kán neve pedig inkább tűnt egy német pop együttes felejthetetlennek tűnő slágerének, mintsem egy steppei uralkodónak, aki az egyik legnagyobb birodalmat igazgatta Eurázsia keleti felén, egyszerre fenyegetve Európát és Kínát.

Jobbágyköltözés és orosz forradalmak – Történelmi Szemle ajánló

Az MTA BTK Történettudományi Intézetének negyedéves folyóiratát legutóbb 2017-ben szemléztük, akkor a 2017. évi 3. számot ajánlottuk olvasóink figyelmébe. Most van szerencsénk egy újabb lapszámot ajánlani, mely az 1917-es oroszországi forradalmakhoz kapcsolódó írásokat és egy középkori magyar jogtörténeti vizsgálatot tartalmaz.

Emlékezés Ferenc Józsefre – Egy frissen megjelent kötet ismertetője

Magyarországon a Ferenc József iránti érdeklődés halálának centenáriumán, a 2016-os emlékév során is valamelyest ambivalens jelleget mutatott, nemzetközi összehasonlításban késve kezdődtek a kapcsolódó rendezvények szervezési, előkészítési munkálatai, s döntően az őszi szemeszterben tartott konferenciák anyagából tervezett, az uralkodóhoz köthető írások megjelentetése még várat magára. Többségük előreláthatóan 2018/19-ban lát napvilágot. Emellett csupán a 2014 őszén Szegeden rendezett „Királyhűség jól bevált útján…” konferencia anyagából szerkesztett „ünnepi” tanulmánykötet látott napvilágot, tematikájában Ferenc József mellett IV. Károly alakja is megjelenik s mely e tekintetben a kettős évforduló mementójaként is értelmezhető. A Levéltári Közlemények 2016-os 1867-es témakört is felölelő „füzetének” többségében olyan írások publikálását eredményezte, amely szorosan az uralkodóhoz köthető.

A pártnak higgyetek!” – Csehszlovák dokumentumok 1956-ról

A sors furcsa fintoraként a csehszlovák események 50. évfordulójára jelent meg jelen tanulmánykötet, és a kedves olvasóban a címet olvasva rögtön felmerülhet két kérdés: Mi zajlott Csehszlovákiában az 1956-os események előtt és alatt? Hogyan viszonyult az ország vezető rétege a változékony és ellentmondásos magyar helyzethez? Ezekre a kérdésekre próbál meg válaszolni Bencsik Péter és Mitrovits Miklós dokumentumkötete. A szerkesztői előszóban a szerzők rávilágítanak az 56-os kutatások a szovjet beavatkozás külföldi olvasataira. A rendszerváltástól kezdődően az ezredfordulóig már dokumentumkötetek születtek a szovjet, a jugoszláv, a román, a kínai, a lengyel és az osztrák forrásokról, az utóbbi években pedig egyes kutatók a francia, brit, amerikai, ENSZ-szel kapcsolatos, sőt az indiai vonatkozásokat is feldolgozták. Időszerű volt északi szomszédaink ’56-os dokumentumai is tudományos szempontok alapján feldolgozásra kerüljenek.

Az oszmán (el)hódítás művészete. Recenzió Sz. Simon Éva könyvéről

A történelmi fogalmak béklyója sokszor a történész egyik legnagyobb ellensége. Hiába a módszeres, szisztematikus forráskutatás, sok esetben az elődeink által hátrahagyott, szinte zárványként működő definíciók akadályozzák a kutatás folytatását. Sz. Simon Éva könyve e tekintetben újdonságot hoz a 16–17. századdal foglalkozó szakértők, helytörténészek és családtörténettel foglalkozók számára egyaránt.

Felvidék visszacsatolása dokumentumok tükrében – Egy forráskiadvány ismertetése

A 80. évfordulójához közeledő első bécsi döntés (1938. november 2.), amely a Felvidék egy részének Magyarországhoz történő visszacsatolását eredményezte, a két világháború közötti magyar revíziós politika első sikerét jelentette. A trianoni békeszerződés (1920. június 4.) értelmében Magyarország – egyéb súlyos veszteségek mellett – elveszítette területének kétharmadát, és magyar nemzetiségű lakosságának jelentős hányada is határon túlra került. Mivel az ország egyfelől fontos kulturális, gazdasági és stratégiai központokat veszített el, másfelől ezek a rendelkezések érzelmileg is megviselték a magyar társadalmat és a politikai vezetőket, a Horthy-korszak kormányainak legfontosabb külpolitikai célja a területi revízió volt. A határok kiigazításának gondolata nemcsak a diplomáciai lépésekre volt hatással, de az egész magyar mentalitást, az oktatás- és kultúrpolitikát, valamint az írók, a tudósok és a művészek nagy részét is befolyásolta.

Monográfia a bécsi hivatalnokvilág magyarjairól

A 19. század végén és a 20. század elején az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetközi kapcsolatai behálózták szinte az egész világot. A birodalom érdekeit konzulátusok és diplomáciai missziók képviselték Európában és a távoli tengeren túli országokban az Amerikai Egyesült Államoktól kezdve, Argentínán, Egyiptomon, Kínán át Japánig. E széleskörű kapcsolatrendszer központi irányítása Bécsben összpontosult az 1867-ben létrehozott közös külügyminisztérium hivatali világában. Az osztrák-magyar kiegyezéstől kezdve egyre több magyar került ebbe a környezetbe, a bécsi Ballhausplatzra („Labdaház-térre”).

Középkorból a kora újkorba: Magyarország színeváltozása

Ha egy képzeletbeli riporter megkérdezné az utca emberét, hogy mi jut eszébe a 16. századról, akkor a válaszok alighanem elhelyezhetőek lennének az Egri csillagok-törökök-Erdély tengelyen. Az általános képet, amelyet erről a korszakról akár a közvéleményben, akár a népszerűsítő munkákban olvashatunk, a „két pogány közt egy nemzet” eszme jegyében lehetne tömören felvázolni. Eszerint a magyarság a Mátyás uralkodása alatti virágkort követő Jagelló királyok bűnös hanyagsága és gyengesége miatt oda jutott, hogy kénytelen volt a szomszédos osztrák dinasztia oltalma alá húzódni, ám az oltalom helyett gyarmati státusz és kizsákmányolás jutott osztályrészérül. Egyedül Erdély fejedelmeinek oltalmazó védőernyője alatt pislákolt a magyarság éltető lángja, hogy ott túlélve a történelem viharos szeleit egyszer majd ismét olyan erőre kapjon, mint a 15. század végén.

Az oszmán világbirodalmi kísérlet kudarca – recenzió Fodor Pál könyvéről

Vajon miben rejlett a 15–16. századi Oszmán Birodalom hihetetlen katonai potenciálja, (világ)hódító hadjáratainak sikere és gazdasági-politikai dominanciája? Ezekre a kérdésekre régen keressük a választ: különböző nemzetiségű történészek, régészek több generáció óta foglalkoznak a témakörrel, és próbálják megérteni, miképpen emelkedhetett fel, majd hogyan veszíthette el fokozatosan korábbi befolyását és jelentőségét a késő középkori, kora újkori világ „szuperhatalma”.

A Gulag – Amiről az én nemzedékem még nem hallhatott a történelemórákon

A Kádár-rendszer utolsó évtizedében, valójában már a kádári diktatúra legpuhább időszakában felnövekvő iskolásként sem az iskolában, sem otthon, sem máshol nem meséltek nekünk ezekről az időkről.  A Gulag táborok, a kommunista rendszer egyéb rémtetteivel együtt a kollektív elhallgatás kategóriájába tartoztak. Az emberek nem felejtették el, csupán nem beszéltek róla.

Egy elképzelt köztársaság – Recenzió Apor Péter könyvéről

„Mi tesz elvont történeti értelmezéseket hitelessé?” Ezt a hétköznapinak egyáltalán nem mondható kérdést teszi fel Apor Péter Az elképzelt köztársaság. A Magyarországi Tanácsköztársaság utóélete 1945-1989 című művének legelején. Ez az alapkérdés első látásra nem feltételez sok konkrétumot, és mégis, a szerző könyvét olvasva elgondolkodtató és ugyanakkor egyáltalán nem evidens tendenciákat látunk kibontakozni.

Trianon arcai

Trianon – második Mohács. Így látta a korabeli magyar közvélemény az 1920. június 4-én aláírt magyar békeszerződést. A Magyar Nemzeti Levéltár és a Libri Kiadó közös gondozásában, az MTA BTK TTI “Lendület” Trianon 100 kutatócsoport munkatársainak közreműködésével új kötet jelent meg Trianon arcai – Naplók, visszaemlékezések, levelek címmel. A frissen boltokba kerülő kötet korabeli naplókon, visszaemlékezéseken és más személyes jellegű, többségükben eddig kiadatlan történelmi forrásokon keresztül mutatja be az első világháború befejezését követő impériumváltások hatásait.

Budapesttől Versailles-ig – A magyar békedelegáció naplója

Az 1914–1918 közötti világháború történetét már számtalanszor papírra vetették és elemezték a történészek. A Párizs környéki békék tematikája is releváns és gyakori kérdéskörként mutatkozik a korszak szakirodalmában. 1920-ra véget értek a béketárgyalások és minden ország számára világossá vált, hogy a „nagyok” mindent eldöntöttek és a kis, vesztes országok kvázi áldozatukká váltak. Lehetne elemezni azt, hogy milyen problémák merültek fel a Párizs környéki békerendszerrel kapcsolatban, de a recenzált mű elsődleges célja nem ez volt. Zeidler Miklós, a kötet összeállítója igyekezett egy alapjaiban már kutatott témát újszerűen megközelíteni. A kötet célja ezúttal nem a Párizs környéki békék tényszerű leírása és az esetleges problémák felvetése volt, inkább egy szűkebb horizont kialakítása, amelyben a magyar delegáció, mint kvázi központi cselekvő kerül előtérbe. Mindez véleményem szerint sokkal inkább szolgálja a megértést és a hiányzó ismeretanyagok pótlását, mint az események tényszerű leírása. A munka önálló kötetként jelent meg, nem csatlakozva egyetlen szakmai jellegű folyóirathoz, tanulmánykötethez sem, így vélhetően az olvasói célközönség sem feltétlenül szakmabeliekből áll majd, a laikus érdeklődők is segítséget kaphatnak a „trianoni trauma” tisztázásához.

Bemutatkoznak az Akadémiai Könyvtár repozitóriumai

Rovatunk legutóbbi cikkében három folyóirat legújabb számait szemléztük, és megvizsgáltuk hol, s hogyan érhetőek el azok online. Ehhez kapcsolódik mai cikkünk, mely kinyitja a digitális könyvtárak egyik kincsestárát. Idegenvezetőnk Holl András, a MTA Könyvtár és Információs Központjának informatikai főigazgató-helyettese lesz.

Módszerváltás – Diktatúrák a vidéki Magyarországon 1945-ben

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) által életre hívott Vidéktörténeti Témacsoport első nagyobb kutatási eredményeit összegző, az 1945-ös korszakváltásról szóló tanulmánykötetét mutatták be 2017. május 18-án a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Bécsi kapu téri épületének konferencia- és kiállítótermében. A kötetet Rainer M. János, az 1956-os Intézet vezetője, az egri Eszterházy Károly Egyetem professzora ismertette.

1956 mint menekültválság – A Világtörténet tematikus lapszámáról

Ahogy korábban már hírt adtunk róla a Világtörténet folyóirat 2016/3. száma december elején napvilágot látott. Az egri Eszterházy Károly Egyetem 1956-ot tárgyazó konferenciáján elhangzott több előadás tanulmánnyá formált verzióját tartalmazó 1956 mint menekültválság: Új olvasatok egy ismert történethez című tematikus lapszámhoz ez alkalommal Máté Zsolt csinál kedvet.

Önképének fogságában – Horthy Miklós kultuszáról

Közel egy évtizedes kutatómunka eredményeként, 2015 végén jelent meg Turbucz Dávid A Horthy-kultusz 1919-1944 című könyve. A kötetet február 16-án, telt ház előtt Fodor Pál, Romsics Ignác és Ablonczy Balázs mutatta be az MTA Könyvtár és Információs Központ konferenciatermében.

A várva várt Nyugat – Kelet-Európa jelenkori történelméről

Stefano Bottoni (1977) magyar–olasz történész nagy munkába vágta a fejszéjét, amikor Kelet-Európa 1944 utáni történetének megírásába kezdett. Nemcsak azért, mert rettentő nehéz egy egész régió félévszázados történetének szintézisét megírni, hanem azért is, mert sok más példával ellentétben Bottoni a teljességre törekedett.

 

A címlapkép forrása: MTA.hu / Szigeti Tamás

Ezt olvastad?

A korszak, amit Szabolcsi Hedvig a magyar polgári bútorművesség kezdetének nevez. Az idő, amikor a bútorok készítésében szerepet kap a praktikusság
Támogasson minket