Magyar-zsidó identitásminták

Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (ORZSE) támogatásával a Ráció Kiadó gondozásában 2019.  április 8-án jelent meg Dénes Iván Zoltán történész, akadémikus, a Marczali Henrik Kutatócsoport vezetőjének legújabb szerkesztett könyve Magyar-zsidó identitásminták címmel.

A tanulmánykötet kilenc szerző (Dénes Iván Zoltán, Huszár Mihály, Konrád Miklós, Peremiczky Szilvia, Schweitzer Gábor, Turbucz Péter, Varga Péter András, Zima András és Zóka Péter) munkáján keresztül többek között tárgyalja Alexander Bernát és Marczali Henrik nézeteit az első világháborúról, Alexander Bernát egy elfeledett pécsi konferencia-részvételét és annak jelentőségét 1907-ből, Alexander Bernát elmulasztott kapcsolatát a korai fenomenológiával, Marcali első rabbijának, Morgenstern/Marczali Mihálynak az életét, identitásának tényezőit és kapcsolati hálóját, valamint Ormódi Bertalan, Kiss József és Makai Emil munkásságát és költői személyiségét. Egy-egy tanulmány bemutatja továbbá a modern zsidó integrációs stratégiákat a múltszázadforduló Magyarországán.

A kötet képanyagának és borítójának digitális utómunkáit Ilácsa József és Kurucz Ádám készítették.

A könyv szakmai bemutatójára hétfő délelőtt került sor Budapesten, az MTA BTK Filozófiai Intézete (MTA BTK FI) trapéztermében.

A bemutató keretében először a szerkesztő Dénes Iván Zoltán köszöntötte a szakmabeli egybegyűlteket, majd beszélt a kötet létrejöttének okairól, nehézségeiről és jelentőségéről. Őt követte Kovács Gábor (az MTA BTK FI tudományos főmunkatársa) a kötet lektorának áttekintője, aki a könyv Marczalihoz és a korszakhoz kapcsolódó Identitásminták és Helyzetértékelések, stratégiák, útkeresések című két blokk hat tanulmányát ismertette röviden, majd két írásra hosszabban is reflektált. Végül az „Alexander blokk” írói, a fiatalabb kutatói generációhoz tartozó „Péterek” (Turbucz Péter, Varga Péter, Zóka Péter) munkáiról Mester Béla (az MTA BTK FI tudományos főmunkatársa) osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Mester – aki februárban maga is tartott egy előadást a filozófus tudományos teljesítményéről – előbb Alexander Bernátnak a magyar filozófiatörténetben betöltött kulcsszerepéről beszélt. Ezt követően rátért a három szerző Alexanderrel kapcsolatos eddigi munkássága hosszabb ismertetésére, valamint ezzel egybekapcsolva szólt a most publikált tanulmányok jelentőségéről.

E szerint Zóka Péter volt az első, aki évekkel ezelőtt Alexanderről írt könyvében (Alexander Bernát és a nemzeti filozófia) újra vizsgálat és értelmezés tárgyává tette a híres filozófus magyar nemzeti filozófia koncepcióját, míg most közrebocsátott tanulmányában az 1907-es Pécsen rendezett ún. szabadtanítási kongresszus munkájában részt vállaló Alexander Bernát szakmai nézeteivel ismerteti meg az olvasót. Áttérve Turbucz Péterre, Mester – külön utalva a februárban Miskolcon bemutatott Változások pergőtüzében állva című Alexander-szövegválogatásra – elmondta, hogy az ifjú levéltáros elsősorban a filozófus műveinek komoly gyűjtőjeként, érdekes szövegkiadásairól, valamint a bölcselő életének kutatója- és életrajzírójaként ismert. Jelen tanulmányában terjedelmes szövegbázisra építve Turbucz Alexander Bernát és Marczali Henrik 1914–1916 közötti háborúpárti nézeteit mutatja be. Varga Péter, a Filozófiai Intézet munkatársa – folytatta tovább Mester Béla – nemrégiben alapos tanulmányt publikált Alexander Bernát tanulóéveiről és közreműködött a filozófus fiatalkori naplója részleteinek sajtó alá rendezésében a Magyar Filozófiai Szemle számára. Most megjelenő tanulmánya a filozófiatörténet számára új értelmezési horizontot nyit, amiben a filozófus és tanítványi köre, mint filozófiatörténet-írási probléma kerül előtérbe.

Az ismertetők elhangzása után rövid szakmai beszélgetés zárta a rendezvényt.

A kötet „olvasói” bemutatója az ősz folyamán várható Budapesten.

A hivatalos program végeztével az érdeklődők egy tárlatvezetéssel egybekötött kiállításon vehettek részt az MTA BTK hatodik emeletén, ahol több kiállítóteremben az egykori Lipótmező betegei által készített festményeket és szobrokat tekinthették meg.

A nap zárásaként a Marczali Henrik Kutatócsoport tagjai ellátogattak a Kozma utcai zsidó temetőbe Marczali Henrik és Alexander Bernát sírjához, ahol kegyeletüket fejezték ki.

Ezt olvastad?

2019. október 9-én került sor a Fraknói Kutatócsoport negyedik egyetemi műhelyszemináriumára. a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A professzionális történeti kutatás