Mátyás király és az egyház – Ismertető

Mit tudunk Mátyás király és a római Szentszék viszonyáról? Hogyan viszonyult az uralkodó a szerzetesi reformokhoz? Miként jellemezhetjük Mátyás egyházi építkezéseit? Mennyire ismerjük a Hunyadi-kori magyarországi káptalanok személyi összetételét? Többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ 2018. november 15-én Pécsett, a Pécsi Akadémiai Bizottság (MTA PAB) székházában a Mátyás király-emlékév zárórendezvényeként megtartott tudományos konferencia. Az MTA PAB, a PTE Egyháztörténeti Kutatóközpontja, valamint az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport és a Szent István Tudományos Akadémia szervezésében lezajló Mátyás király és az Egyház című rendezvényen elhangzott előadásokat Fedeles Tamás szerkesztésében idén, 2019-ben nyomtatásban is megjelent a Thesaurus Historiae Ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiensi sorozat 10. köteteként.

Udvardy György megyéspüspök, valamint Lénárd László akadémikus, MTA PAB elnök köszöntőjét és Fedeles Tamás előszavát követően az első tanulmányban Prokopp Mária Hunyadi Mátyás és Zredani (Vitéz) János kapcsolatát mutatta be, külön foglalkozva az esztergomi érseki studiolo freskó-sorozatával, amelynek alkotójaként Botticellit sejthetjük. Ezt követően a kötet szerkesztője, Fedeles Tamás a Mátyás-kori Magyar Királyság szentszéki diplomáciai képviseletét vizsgálta a követek, rezidensek és alkalmi küldöttek bemutatásával, amelynek során megállapította, hogy a Királyság szentszéki diplomáciai képviselete a korban többszintű és folyamatos volt, amelynek magyar részről a fő motivációját az egyre erősödő török veszély jelentette, s e kapcsolatok a Jagelló-korban is intenzívek maradtak.

Fedeles Tamás előadása

Tusor Péter tanulmányában a Hunyadi- és Jagelló-kori magyar bíboros protektorátust ismerteti. Az intézmény kialakulásának bemutatása után a magyar vonatkozásokat elemezte, s megállapította, hogy az előző tanulmányban is bemutatott, kiterjedt római magyar jelenlét legfelsőbb szintjét a bíboros protektorok képviselték. Ezt követően Kristóf Ilona Veronai (Rangoni) Gábor obszerváns ferences, egri püspök, bíboros és Mátyás király kapcsolatáról írt, bemutatva a főpap életútját, az 1470-es évek eleji bizalmas tanácsosi viszonyt, majd az azt követő fokozatos elhidegülést, megállapítva, hogy Rangone a középkori szerzetesek és az újkori diplomaták közötti átmenetet képviselte. Haraszti Szabó Péter azt vizsgálta meg, hogy a Hunyadi-kor eleji vikáriusok hova jártak egyetemre, s ott milyen tanulmányokat folytattak, majd mindez hogyan hasznosult későbbi karrierükben. Ennek során megállapította, hogy a Hunyadi-kor elején a bécsi egyetem volt e körben a legnépszerűbb, ám az 1460-as évektől folyamatosan növekszik az itáliai egyetemet látogatók száma is, s a korszakban a szentszéki bíróságok vikáriusai szinte már mind jogi végzettséggel rendelkeztek.

Vitéz János studiolója – A Botticelli-freskó Prudentia -Temperantia – Fortitudo – Iustitia alakja. Kép forrása: Wikipédia

A kötetben a magyarországi káptalanok késő középkori története kiemelt fontossággal bír, ugyanis négy tanulmány is foglalkozik a témával. Először Horváth Terézia a vasvári káptalan Mátyás-kori prépostjait vizsgálta. Ennek során Kutasi Tamás, Kolozsvári András és Kemendi László életpályáját elemezte, rámutatva ara, hogy kellő képzettséggel és tehetséggel a társaskáptalanok prépostjai előtt is jelentős pálya állhatott. Ezt követően Kovács István az aradi prépostság korabeli javadalmasait ismertette, s közölte a kanonokok archontológiai adattárát, kiemelve, hogy e prépostság elsősorban a cívisek és jobbágyok számára volt vonzó. Karlinszky Balázs több mint 60 oldalas tanulmányában a veszprémi székeskáptalan 1448 és 1526 közötti személyi állományát mutatta be, megállapítva többek közt, hogy a testületben viszonylag magas volt a nemesi (37,6 %) és alacsony a városi polgári származásúak aránya (15 %), s a hazai kanonoki testületek rangsorának a veszprémi a váradival mutatja a legtöbb hasonlóságot. A tanulmány végén Karlinszky közölte a székeskáptalan személyi állományát. Végül Buják Gábor tanulmányában arra keresi a választ, hogy miben rejlett a szepesi prépostot illető egyes jogosítványok eredete, s milyen hatással volt a Stock János által kiharcolt 1459-es pápai megerősítés a prépostok esztergomi egyházmegyében elfoglalt helyére.

Benczúr Gyula Mátyás király fogadja a pápai követeket. Kép forrása: Wikipédia

Ezt követően F. Romhányi Beatrix a késő középkori magyarországi szerzetesi reformokat vette górcső alá, bemutatva a kolostorhálózat 15. századi változásait, valamint Mátyás király és a szerzetesi reformok – elsősorban a pálosok és az obszerváns ferencesek – kapcsolatát. Végül Buzás Gergely Mátyás király egyházi építkezéseit mutatta be, megvizsgálva például a visegrádi, kolozsvári és vajdahunyadi ferences, és a fehéregyházi pálos kolostor, a pannonhalmi bencés apátság, és a székesfehérvári Szűz Mária prépostsági templom építkezéseit. Ennek során megállapítja, hogy alapjában véve nem új építkezésekről, hanem sokkal inkább felújításokról, modernizálásokról beszélhetünk Mátyás építkezéseit illetően.

A tanulmányokat több festmény, térkép, ábra és táblázat kíséri, s a kötetet személy- és helynévmutató zárja. E tanulmányok jóvoltából az olvasó átfogó képet nyerhet nem csak a Mátyás uralkodása alatti évtizedek, hanem a Hunyadi-kori magyar egyház több területéről, azon belül is elsősorban a Rómával való kapcsolatáról, valamint a korabeli magyarországi káptalanok belső viszonyairól. Mindezzel a kötet újabb színt ad Hunyadi Mátyás uralkodásának sokszor egyoldalúan bemutatott korszakának, s rávilágít arra, hogy a Királyság egyházi viszonyait csak az európai tendenciákat figyelembe véve, azokkal együtt vizsgálva lehet megérteni.

Kanász Viktor

A kötet adatai: Mátyás király és az Egyház. Szerk. Fedeles Tamás, Pécsi Tudományegyetem Egyháztörténeti Kutatóközpont, Pécs, 2019. (Thesaurus Historiae Ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiensi 10.) 299. p. 

 

A cikk az Újkor.hu és az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport együttműködésének keretében született.

Ezt olvastad?

Sokszínű tudományos kínálatunkat ezen a héten az előadások és kiállításmegnyitók uralják, figyelmetekbe ajánlunk programokat Szombathelytől Szolnokon át Szegedig. Február 17., hétfő 15.00-kor