Megalakult a Kárpát-medencei zsidóság történetét kutató új intézet

Van-e még kutatni való a magyar zsidóság és a magyar holokauszt történetében? – ezzel a címmel rendezett bemutatkozó beszélgetést 2018. november 30-án, csütörtökön a Milton Friedman Egyetem a Magyar Zsidó Történeti Intézet megalapítása alkalmából, melyen közel 200 érdeklődő vett részt a Corinthia Hotelben.

Az Intézet első nyilvános rendezvényén Gecsényi Lajos, a Magyar Zsidó Történeti Kutatóintézet igazgatója és Pók Attila, a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatói megbízottja beszélgetett a magyar zsidóság kutatásával kapcsolatos kérdésekről.

Pók Attila és Gecsényi Lajos

Az egyetem új kutatóintézete elsősorban annak feltárására jött létre, hogy a magyarországi zsidóság milyen szerepet töltött be az ország polgári fejlődésében, hogyan élte meg a két világháború közötti jogfosztó intézkedéseket és a vészkorszak tragédiáját, milyen módon hatott rá az új totalitárius rendszer kiépülése, illetve ezzel párhuzamosan, Izrael Állam megalakulása.

A pódiumbeszélgetést megnyitó Bodnár Dániel, a Milton Friedman Egyetem elnöke elmondta: „Amikor az egyetem közép- és hosszútávú terveit elkezdtük kidolgozni, tudtuk, hogy az akadémiai minőség irányába akarunk indulni. A zsidóság hagyományait követve kézenfekvő terület a történettudomány, melynek terén elsőként kívánja az egyetem felmutatni, mit ért az akadémiai kiválóság fogalmán. Mély meggyőződésem, hogy az akadémiai világnak, és így a Milton Friedman Egyetemnek, mint felsőoktatási intézménynek a zsidósággal kapcsolatos általános tudatlanság felszámolásában alapvető feladata és felelőssége van.”

Bodnár Dániel, Szatmári Péter, Pók Attila és Gecsényi Lajos

„A május óta egyházi fenntartású intézményként működő Milton Friedman Egyetem egyik legfontosabb küldetése a tudományos innováció mind szélesebb körben való terjesztése. Kiemelt céljaink közé tartozik, számos olyan előremutató területen képzéseket indítani, melyeken más felsőoktatási intézmények nincsenek jelen. Célunk, a két egyházi fenntartású intézményhez – Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Károli Gáspár Református Egyetem – hasonló léptékű, világi és egyházi képzést is magába foglaló intézménnyé válni.” – emelte ki köszöntőjében Szatmári Péter, a Milton Friedman Egyetem rektora.

A beszélgetésen többek között elhangzott, hogy az egyéni teljesítmények a tudományos világban sosem jöhetnek létre intézményes háttér nélkül, ezért is állítják példaképpen a Magyar Zsidó Történeti Intézet elé Randolph L. Braham nagyhírű kutatóintézetét, amely szintén egyetemi keretek között funkcionál. A napokban elhunyt iskolaalapító előtt néma felállással tisztelegtek az egybegyűltek. A létrejövő új intézet ösztöndíjak és pályázatok kiírásával minél több fiatal, kutató, doktorandusz bevonását célozza meg, hisz rengeteg feldolgozatlan terület és forrásanyag áll rendelkezésre. Példaként olyan mikrotörténetek és regionális történetek kutatását említették, mint a kárpátaljai zsidóság még nagymértékben feltáratlan története. Pók Attila feltette azt a téma kapcsán sokak érdeklődésére rezonáló kimondatlan kérdést, hogy kapcsolódik-e a Magyar Zsidó Történeti Intézet a Sorsok Házához? A kérdésre válaszolva Gecsényi Lajos hangsúlyozta, hogy a Magyar Zsidó Történeti Intézet sem szervezetileg, sem programjában nem kapcsolódik a Sorsok Házához, hisz a zsidóság történetének szélesebb időszakát vizsgálja. Természetesen azonban a keletkező eredmények tudományos háttérként szolgálhatnak a Sorsok Háza projektjei számára. Fontos küldetése az új intézetnek, hogy minél több kutatót magába tömörítő hálózattá váljon, és bízik benne, hogy mindenki, aki a szívügyének tartja a témát, felül tud majd emelkedni a fontos közös ügy mentén szubjektív meghatározottságain. 

Pók Attila és Gecsényi Lajos

Az eszmecsere azzal a konklúzióval zárult, hogy a magyarországi zsidóság történetében még számtalan területen maradt kutatnivaló. Ilyen téma lehet – egyebek mellett – a zsidóság nyelvi, kulturális és érzelmi elmagyarosodása a reformkortól az emancipációig (1867) vezető úton, a nem zsidó társadalom részéről érvényesülő elvárások az emancipált zsidókkal szemben, az 1919 (vörös- és fehérterror) szerepe az antiszemita közhangulat megalapozásában, a deportáltak az auschwitzi táborkomplexumon kívül, a magyarországi cionizmus kialakulása és szerepe a két világháború között és a 2. világháború után, a zsidóság ellentmondásos helyzete 1945 után (zsidó kommunisták és antiszemita pogromok, stb.).

Az intézet alakuló kutatócsoportjának munkatársai többek között Paksa Rudolf, Szécsényi András, Veszprémy László Bernát, Zinner Tibor. 

A teljes beszélgetés megtekinthető a Milton Friedman Egyetem Facebook- oldalán.

Ezt olvastad?

A székesfehérvári Trianon Centenáriumi Emlékbizottság 2019. április 10-én rendezte meg második konferenciáját. A rendezvényen, amely a székesfehérvári városháza dísztermében nagy