In memoriam Németh Balázs (1931–2018)

Németh Balázs tősgyökeres nagykőrösi család első gyermekeként született 1931. július 8-án. Az Arany János Református Gimnáziumban tanult, 1949-ben érettségizett, majd a budapesti Református Teológiai Akadémián folytatta tanulmányait. Lelkésszé avatása után a Ráday Gyűjteményben dolgozott 1954–1956 között. A példaképének tartott Benda Kálmán munkatársaként levéltári munkával is foglalkozott. Kerékpáros körutazásuk során jártak eklezisztikai, vizitációs, szociográfiai kutatómunkát is végezve 1954–1955 között az Ormánságban, Tolnában (Benda Kálmán feljegyzéseit 1955-ben jelentette meg Baranyai napló címmel, amelynek bővített kiadására – Németh Balázs utószavával – az Exodus Kiadó vállalkozott 2018-ban.)

Dr. Németh Balázs

Németh Balázs 1956. október végén, a forradalom idején részt vett a segélyszállítmányozásban, Bécsből gyógyszereket hoztak Budapestre. A november 4-i szovjet megszállás, Budapest ostroma Bécsben érte, ezért már nem jöhetett vissza Magyarországra, Ausztriában rekedt. Teológiai tanulmányait tovább folytathatta: 1957–1958-ban Heidelbergben tanult, majd 1958–1959 között a bécsi egyetemen végzett teológiai tanulmányokat.

Bécsben teljesített egyházi szolgálatot, a Zwinglikirche (Zwingli-templom) lelkésze volt a hatvanas évektől elhunytáig, 2018. december 29-éig. Az egyházszervezetben, közéletben is fontos szerepet vállalt és töltött be egyházi főtanácsos minőségben.

Az osztrák református egyház viszonylag kicsi, kilenc egyházközségből áll (Bludenz, Bregenz, Dornbirt, Feldkirch, Linz, Oberwart [Felsőőr]) és tizenegy lelkipásztor szolgál. Tekintettel az Ausztriába történt magyar bevándorlásra, Bécsben is megszerveződött a református gyülekezet: Bécs-Belváros, Bécs-Dél, Bécs-Nyugat. Németh Balázs a bécs-nyugati egyházközség és a Zwingli-templom lelkésze volt. Az egyházi szervezet, egyházi élet kimagasló egyéniségei közé tartozott: „Egész Ausztriában ismert református lelkipásztor volt, mert hitelesen és lelkesen tudott prédikálni” – jellemezte őt nagytiszteletű Guthy László, a felsőőri református egyházközség lelkipásztora.

Közéleti szereplése is jelentős. Az 1976-os osztrák népcsoporttörvény (Volksgruppengesetz) hívta létre a Népcsoporttanácsot (Volksgruppenrat), amely eredetileg a burgenlandi (őrvidéki) magyarokra vonatkozott, de 1992-ben kiterjesztették a bécsi magyarokra is. A szervezet tanácsadói jogkörrel rendelkezik, támogatja a kisebbségi magyarságot, helyzetének javítását. A tanács hatáskörébe tartozik az állami pénzügyi támogatások elosztása. A tanács tagjait nem a közösség választja, hanem állami kinevezéssel kerülnek pozícióba. A Népcsoporttanács tagjai az alsó-ausztriai, burgenlandi magyarság, az ausztriai kulturális egyesület jelöltjei, valamint az osztrák pártok képviselői közül kerülnek ki. A római katolikus és protestáns egyházak négy személyt delegálhatnak. Közéjük tartozott nagytiszteletű Németh Balázs.

Németh Balázs közéleti szereplésének köszönhetően a nagykőrösi Arany János Múzeum unikális protestáns fejfa népművészeti kiállítása kerülhetett bemutatásra 2006–2007-ben a bécsi Néprajzi Múzeum köpcsényi (Kittsee) közép- és kelet-európai gyűjteményi múzeumában, a gyönyörű Batthyány-kastélyban.

Németh Balázs érdeklődése gimnazistaként, majd a református Ráday Gyűjtemény levéltárosaként is a történeti múltunk, különösen az 1848/49-es szabadságharc eseményei felé fordult. A levéltárban családi archívumok rendezését, feldolgozását végezte. Benda Kálmánnal közös publikációja: Értelmiségi családok levéltárának rendezése. Levéltári Híradó 6. (1956), A Török család (1803–1883).

Egyházi működése, lelkészi szolgálata mellett nemcsak a történelem, hanem a néprajz iránt is érdeklődött. A nagykőrösi gimnáziumban osztálytársa és barátja volt a későbbi kiváló nyelvész, Szépe György (2012-ben bekövetezett halálakor Németh Balázs búcsúztatta a nagykőrösi református temetőben). Sokoldalú érdeklődése a népi kultúra iránt már ekkor megmutatkozott. Gimnazistaként népzenei anyagot gyűjtött Nagykőrösön, amely a Néprajzi Múzeum Etnológiai Archívumába került. Szépe Györggyel való baráti kapcsolatának is tulajdonítható, hogy az ötvenes évek elején a még fiatal, későbbi jeles néprajzkutató – az ugyancsak 1931-es születésű – Hoffmann Tamással került kapcsolatba, aki Nagykőrösön is végzett néprajzi gyűjtőmunkát (egyik jelentős műve A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában címmel 1963-ban jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában). Néprajzi, vallástörténeti tanulmányai különböző kiadványokban jelentek meg, mint például Az Arany János Múzeum Közleményei, A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei köteteiben.

Németh Balázsnak az ifjúkori néprajzkutatási élményei nem múltak el nyomtalanul. Már református lelkészként hivatásául választotta az etnológiát is. A bécsi egyetemen 1999–2002 között végezte el a néprajz szakot (a teológiai tanulmányait beszámították az alapképzésbe), s 2002-ben le is doktorált. A vallási néprajz határozta meg tudományos érdeklődését, munkásságát. Különös figyelmet fordított a jeles prédikátor, református németújvári püspök, Beythe István tevékenységére, jeles ágendájára (Miképpen a köröztyéni gyeüleközetben az köröztségöt, urvachorajat, hazasok esköttetését, oldozatot, gyontást etc. zolgaltassanak az egy hazi tanytok, arról iratottkönyvechke. Gyzzing), amely 1582-ben jelent meg nyomtatásban. Ez a mű igen jelentős a protestáns életben, s nem véletlen, hogy kétszáz év múltán Szikszai György makói református lelkész megírta és 1784-ben megjelentette a Keresztyéni Tanítások és Imádságok című könyvét. Ennek fontosságát, hatékonyságát jelzi, hogy kétszáz év folyamán mintegy ötven kiadást ért meg.

Németh Balázs disszertációja is ebből a témakörből született. Doktori értekezésének címe:„… Gottschläftnicht, erblinselt un zu…”. Evangelisch-reformierte Lebensgestaltung zwischen Kontinutät und Wandel-Ungarnim 16 Jahrhundert als Beispiel, amely először németül 2003-ban (Peter Lang EuropäischerVerlag der Wissenschaften), majd magyar nyelven is megjelent a református Kálvin Kiadó gondozásában, 2005-ben („… Isten nem aloszik, rejánk pislong… Református életforma kialakítása a folyamatosság és változások közepette – a 16. századi Magyarország mint példa címmel).

A XVI. századi protestantizmus egyházi, egyházfilozófiai, népéleti vonatkozásait dolgozta fel. Munkájában foglalkozott azzal a Nagykőrössel is – mely szőlőföldje –, ahol a XVI. század viszontagságos, a török uralom vészterhes évtizedeiben bontakozott ki, erősödött meg a protestantizmus. Az uralkodó vallássá vált kálvini hitvallás a mezővárosi cívis életformát, életmódot alapjaiban szabályozta, kialakította, autonómiáját megteremtette és erősítette (együttélés a római katolikusokkal, a vallás nagy jelentősége az autonómia megőrzésében, az emberi életfelfogás, magatartás, viselkedés, népélet, társadalmi-gazdasági tevékenység, közösségi irányítás a hitélet determinációjában). Németh Balázs páratlan értékű tudományos munkája bizonyság arra, hogy Magyarország mennyiben és mivel járult Európa protestáns kultúrájához.

Németh Balázs élete utóbbi évtizedében tovább haladt az egyháztörténeti, vallásnéprajzi kutatás útján, továbbra is a tudós prédikátor, Beythe István élete, munkássága foglalkoztatta.

Különösen jó kapcsolatot tartott a nagykőrösi Arany János Múzeummal, annak etnográfus történész igazgatójával. A múzeum kiadványai, köztük a Nagykőrös története és néprajza a XIX. század közepéig várostörténeti-néprajzi monográfia, az 1848/49-es honvéd vadász főhadnagyról szóló könyv, valamint a Fejfa monográfia iránt különös érdeklődést mutatott. Családtörténeti adatokkal is kiegészítette a múzeum történeti dokumentációs adattárát. Az ő nagybátyja volt az a Kerekes Balázs tűzharcos főhadnagy (a Signum Laudis kitüntetés birtokosa), aki az első világháborúban, a vérzivataros isonzói csatában hősiesen helytállt szakaszával, visszaverve az olaszok támadását, és a zsákmányolt katonai térképeket – az 1970-es években – az Arany János Múzeumnak adományozta. Ezek megtekinthetőek voltak a „Hej, Nagykőrös híres város…” című állandó kiállítási monográfiában.

Szükséges említést tenni arról, hogy Németh Balázs igazi sportemberként lelkes természetbarát is volt. Mint túrakajakos, felségével rendre eveztek a Dunán–Tiszán, Dráván, Moraván, de emlékezve az első világháború szörnyűségeire és közeli rokonára, a veszélyes sodrású Isonzón is hajóztak.

Németh Balázs visszatért szülőföldjére. A nagykőrösi református temetőben, a családi sírboltban nyugszik.

Újságunk indulásától kezdve arra törekszünk, hogy más történelemmel foglalkozó médiumokkal együttműködjünk. A kéthavonta megjelenő Honismeret folyóirat hasonlóan az Újkor.hu-hoz a színvonalas tudományos ismeretterjesztést tűzte zászlajára. Kiadója, a Honismereti Szövetség tömöríti a helytörténettel, a történeti és néphagyományokkal, a néprajzzal, az irodalom és a művészet helyi értékeivel, a természeti és szellemi környezet védelmével, a helyi kultúra őrzésével, a népnyelv ápolásával, az emlékhelyek gondozásával foglalkozó egyesületeket, szakköröket, munkatársakat a közös értékvédelem és a nagyobb hatékonyság érdekében. Novák László Ferenc megemlékezése eredetileg a Honismeret 2019. évi 3. számában jelent meg. A szám tartalma a címlapra kattintva tekinthető meg.

Novák László Ferenc

Ezt olvastad?

2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A
Támogasson minket