Minden történésznek van egy története – A Portré rovat felhívása
Az Újkor.hu 2014-es indulásától kezdve közöl történészinterjúkat a „Portré” rovatában. Az itt publikált cikkek már röviddel a portál indulását követően az oldal legolvasottabb írásaivá váltak. A történészi hivatás népszerűsítése mellett igyekszünk helyreigazítani azokat a hagyományos sztereotípiákat és tévhiteket, amelyek e mesterséget övezik. Történészszakmai szempontok szerint értékelve a helyzetet, a magyar történettudomány képviselői ugyanis napjainkban rendkívüli aktivitást fejtenek ki: sokat publikálnak, egymást érik a könyvbemutatók és a tudományos konferenciák. Ennek ellenére egy-két évtizedre is szükség lehet ahhoz, hogy tudományos eredményeik bekerüljenek – legalább – a közép- és általános iskolai tankönyvekbe. Az úgynevezett történeti köztudatra gyakorolt hatás ebből a szempontból alighanem teljességgel megfoghatatlan. Úgy tűnhet, mintha a szakma egy része elveszítette volna közvetlen kapcsolatát „közönségével”, az olvasóval, a gyakran politikai színezetű (emlékezetpolitikai) vitáktól – érthető okokból – igyekszik távol maradni, s az elefántcsonttornyában – könyvtárban, levéltárban stb. – él hivatásának, s örül, ha nem is tízezreket, de legalább tíz másik kollégát meg tud győzni új kutatási eredményeinek jelentőségéről, vagy az egyetemi előadáson százból legalább tíz hallgató szeme felcsillan valami egészen új, releváns összefüggés felvázolásakor. A fenti kép természetesen meglehetősen sarkított, s nem is helytálló – ezt kívánja bemutatni Portré rovatunk.
Részlet a Történészek története – Kutatók hivatásukról, pályájukról, eredményeikről című kötet Előszavából
Most a „Portré” rovatban publikálandó további cikkek elkészítésére tesszük közzé felhívásunkat.
Fontos, hogy interjúkat és történészportrékat kizárólag a rovat szerkesztőjével történt előzetes egyeztetés után tudunk közölni. Kérjük szerzőinket, hogy cikkötleteikkel Czeferner Dóránál jelentkezzenek az alábbi e-mail címen: czefernerd@gmail.com
Kérjük továbbá, hogy az alábbiakat vegyék figyelembe az interjúk elkészítésével és a cikkek megküldésével kapcsolatban:
1) Minden esetben törekedjenek a szerkesztővel egyeztetett határidő betartására. Amennyiben ez valamilyen okból adódóan nem kivitelezhető, minden alkalommal értesítsék a szerkesztőt a késésről.
2) Szintén kérjük a szerkesztő tájékoztatását, amennyiben egyáltalán nem készül el a cikk/interjú.
Az írások terjedelme általában 20 000 leütés. Várjuk azon szerzőink jelentkezését, akik bármely fővárosi vagy vidéki egyetemen végzik/végezték tanulmányaikat graduális vagy doktori képzésben, meginterjúvolnák itt oktató jelenlegi vagy egykori tanáraikat, vagy kutatóintézetekben, levéltárakban, múzeumokban tevékenykedő történészeket, antropológusokat, levéltárosokat, muzeológusokat kérdeznének. A megszólaltatott történészek pályaképének felrajzolása mellett örömmel vesszük, ha az interjúalanyokat szerzőink vizsgálódásaik módszertani hátteréről, illetve külföldi kutatóútjaikról, oktatási ars poeticájukról, továbbá a tehetséggondozásban, a hallgatók mentorálásában vállalt szerepükről is kérdezik. Természetesen a pályaképek felrajzolása elsődleges fontosságú, különös tekintettel a monográfiákban nyomon követhető tudományos munkára.
E mellett írásokat várunk az alább felsorolt, már elhunyt történészekről is. Néhány példa, de természetesen a rovatvezetővel egyeztetés nyomán további ötletekre is nyitottak vagyunk.
Anderle Ádám
Bácskai Vera
Benda Kálmán
F. Dózsa Katalin
Galántai József
Gratz Gusztáv
Hanák Péter
Harsányi Iván
Hóman Bálint
Horváth Mihály
Katus László
Kosáry Domokos
Koszta László
Makk Ferenc
R. Várkonyi Ágnes
Ránki György
Szabad György
Tóth István György
Tőkéczki László
Ezt olvastad?
További cikkek
Angyalarcúak a gázkamrában – vidéki zsidósors, trauma, jövő. Interjú Hátszegi Gáborné Julikával
A Káli-medence egyik kulturális központjává vált a kővágóörsi, műemléki zsinagóga és környéke. Koncertek, kiállítások és programok várják egész nyáron az érdeklődőket. Kővágóörs zsidó lakosságának életét 80 éve az 1944-es német […]
„A tudomány kollektív műfaj” – interjú Kasza Péterrel az elBeszélőben
Kasza Péter a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Klasszika-Filológia és Neolatin tanszékének és az SZTE Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola Neolatin Programjának vezetője, és az SZTE és az OSZK […]
A 143 éve született Bartók Béla portréja
A zenetudós, zeneszerző és zongoraművész Bartók Béla 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson, Torontál vármegye területén, mely ma már Romániához tartozik. Neve szorosan egybeforrt a népzenegyűjtés kezdeteivel, a szintén (zene)óriás Kodály […]
Előző cikk
Podcast ajánló: Egyháztörténet és a második világháború
A Közép-európai Egyetem és az MTA második világháború története albizottság közös podcast sorozatában az albizottság tagjaival és szerzőkkel készül beszélgetés a most megjelent munkájuk kulisszatitkairól és azokról a kutatási eredményekről, […]