Mindennapi fehér kenyerünk – egy szelet haladás

A gyári készítésű fehér kenyér az iparosodás és a haladás jelképévé vált az 1920-as évek Amerikájában. A kenyérfogyasztás kérdése valójában nem magáról a kenyérről, hanem az iparosodás, a városiasodás, a bevándorlás, a társadalmi rétegződés és a nemi szerepek változása által kiváltott társadalmi feszültségekről, vitákról és problémákról szól.

Korabeli kenyérreklám (Forrás: salon.com)

A fehér kenyér felemelkedése

A századfordulón a kenyér 90%-a házi készítésű volt, a fennmaradó 10%-ot pedig helyi pékektől szerezték be az Egyesült Államokban. Az 1930-as évekre ez az arány teljesen megfordult: a több államot lefedő, a termelést automatizáló kenyérgyárak – mint például a Tip Top és a Wonder Bread –  immáron a kenyér 90%-át biztosították.

A házi kenyér háttérbe szorulásának okai részben a tisztasághoz, részben az idegengyűlölethez kapcsolhatók. A kórokozók felfedezésével a fertőtlenítés, a személyes és az otthoni higiénia, valamint a köztisztaság kérdése egyre nagyobb hangsúlyt kapott az amerikai társadalomban a különböző orvosi és társadalmi szervezetek nyomán. A 19. század során a tisztasággal és az élelmiszerrel összeköthető betegségek (pl. kolera, tífusz) miatt félelem alakult ki a társadalomban. Az élelmiszer származása, előállítása és tárolása fontos kérdésekké váltak, fokozatosan megjelentek az első élelmiszer-higiéniai előírások, szabályozások, törvények is.

A Tip Top kenyérgyár hirdetése az 1920-as évek végé (Forrás: pickle.nine.com au)

Mivel a kenyérkészítés többkomponensű folyamat, ezért a gyáripari kenyérsütés technikailag sokáig megvalósíthatatlan maradt. A századfordulótól kezdve azonban a kenyérgyárak jelentős mérnöki fejlődésen mentek keresztül, az 1920-as évektől pedig meghatározták a kenyérfogyasztási szokásokat. A gépi készítésű, gondosan becsomagolt gyáripari fehér kenyér a tudományos-technikai haladás, fehérsége révén a tisztaság, puhasága révén pedig a frissesség bizonyítéka volt.

Automatizált kenyérkészítés (Forrás: theguardian.co.uk)

A gyári fehér kenyér a női szerepek változására is hatással volt, a kenyérsütés végleg kikerült a házimunka sorából. Az otthoni konyha tisztasági körülményei kivetnivalót hagytak maguk után, az otthoni sütők pedig nem tudtak olyan magas hőmérsékletet biztosítani, amely elpusztította volna a kórokozókat. De az egészséggel és tisztasággal foglalkozó szervezetek a családi vállalkozáson alapuló péküzletektől („mom and pop bakery”) is óva intettek. Véleményük szerint ezek a vállalkozások gyakran kispóroltak vagy olcsóbb megoldásokkal helyettesítettek alapanyagokat. Valójában a legfontosabb – és kimondatlan – kifogás az ilyen pékekkel szemben az volt, hogy kelet- és dél-európai bevándorlókat alkalmaztak, akiket az amerikai közép- és felsőosztály a mocsokkal, a piszokkal és az alulműveltséggel azonosított.

Korabeli pékség New Yorkban (Forrás: nybakersbench.com)

„A legjobb dolog a szeletelt kenyér óta”

A gyári kenyeret kezdetben nehézkes volt felszeletelni, de az újabbnál újabb technológiai megoldásokkal az élelmiszermérnököknek sikerült fokozatosan puhábbá tenniük, a legnagyobb változást az Otto Rohnwedder által 1928-ban bemutatott gyári kenyérszelőgép hozta magával, amely találmány – túlzó módon, de – az amerikai ipari és mérnöki teljesítmény mérföldkövévé vált. „A legjobb dolog a szeletelt kenyér óta”, hangzott el gyakran a korban a kifejezés.

Wonder Bread szeletelt kenyér (Forrás: nybakersbench.com)

A mérnöki pontossággal azonos szélességű, tökéletesen szimmetrikus szeletek egy hét leforgása alatt az Egyesült Államok minden pontján elérhetővé váltak. A vásárlóközönség megőrült a szeletelt kenyérért, a kenyérgyárak eladási mutatója kétezerszeresére nőtt.

A kenyérpánik

Nem mindenki örült egyformán a fehér kenyérnek. Megkérdőjelezhető tudással és végzettséggel rendelkező önjelölt szakértők keltettek riadalmat a fehér kenyérrel szemben. „Minél fehérebb a liszt, annál gyorsabban okoz halált” – mondták, miközben a Life and Health folyóirat arról írt 1912-ben, hogy azokban az országokban, ahol nem kapható fehérkenyér, ott nem tapasztaltak rákos megbetegedést. Alfred W. McCann ismert dietetikus és rádióműsorvezető kijelentette, hogy évente 400 ezer gyerek halt meg fehér kenyér fogyasztása miatt. A táplálkozási szakértők eljutottak arra a megállapításra is, hogy a fehér kenyér vakságot és testi elváltozásokat idéz elő. Később a lista kibővült a cukorbetegséggel, a tüdőbajjal, máj- és vesebajokkal, de a fehér kenyér a bűnelkövetéshez is hozzájárult. A pánikkeltésnek köszönhetően a fehérkenyér-fogyasztás számottevően csökkent, s bár a fehérségnek szimbolikus jelentése is volt, a fehér lisztet elsősorban olcsóbb előállítása és könnyebb tárolása miatt kedvelték mind a pékek, mind a kenyérgyárak.

„A gyengeség bűncselekmény. Ne légy bűnöző!”

A kenyérpánik az 1920-as és 1930-as években tetőzött, amihez Bernarr MacFadden nevű sajtómágnás is hozzájárult. Nevéhez  köthető a Physical Culture nevű magazin alapítása, de 1899-ben a romantikus ponyva és bulvárlapjai révén sajtóbirodalommá nőtte ki magát vállalkozása, amelynek kiadványai összesen 7 milliós olvasóközönséggel bírtak.

 

Bernarr MacFadden sajtómágnás, önjelölt fitnessguru (Forrás: legendarystrenght.com)

MacFadden a testmozgás és -kultúra jelentőségének adott hangot minden fórumon. Az önjelölt fitnessguru szegénységben nőtt fel, 11 éves korában elárvult és az éhhalállal küzdött. Csakhamar egy farmon lelt munkára, s elsősorban a fizikai túlélés érdekében kezdett gondot fordítani testi egészségére. Különböző sportokba kezdett bele az ökölvívástól kezdve a birkózáson keresztül a gimnasztikáig. Az elsők között szervezett testépítőversenyeket és utazó fitnesz-showt. „A gyengeség bűncselekmény. Ne légy bűnöző!” mottóval üzent hadat az amerikai társadalom általa vélt hat legnagyobb betegségének: a fűzőnek, az orvosoknak, a védőoltásnak, az álszeméremnek, a zabálásnak és nem utolsósorban a fehér kenyérnek. Elképzeléseit, eredményeit rendszerint fényképes magamutogatással bizonygatta, de hogy testi egészségéről tanúbizonyságot tegyen, előfordult, hogy mezítláb, homokzsákot cipelve sétált manhattani irodájába.

A Physical Culture 1926-os kiadása (Forrás: esquire.com)

MacFadden ismert személyiség volt, kiadványait milliók olvasták, barátai, ismerősei között színészek, politikusok, sőt amerikai elnökök is akadtak. A kenyérfogyasztással szembeni magatartása hozzájárult a kenyérpánik kiteljesedéséhez

Ellen- és prolikultúra

Az 1960-as évek ellenkulturális mozgalma a fehér kenyeret műanyagba csomagolt, minőségtelen gyári tucatterméknek festette le, az amerikai társadalom legnagyobb problémáit előidéző elit jelképének tartották. Fehérsége miatt ekkorra inkább a konzervatív, megalkuvó, unalmas fehér külvárosi polgársággal kötötték össze a fogyasztását.  A mozgalom révén ismét divattá vált a házi készítésű, teljes kiőrlésű búzakenyér, amely a lázadás, az ellenállás egyfajta szimbólumává vált. Az 1980-es és 1990-es években a lecsúszott, szegény fehér amerikaiakkal és a felelőtlen táplálkozással kezdték azonosítani a kenyeret.

A Wonder Bread egyik üzeme az 1960-as évekből (Forrás: cyberspaceandtime.com)

A 20. század elejére az étel, az otthon és az egyén tisztasága az egyén műveltségének, rátermettségének és képességeinek vélt külső mutatóivá avanzsáltak. A kenyérfogyasztás kérdése közösségi ügy volt, az egyén társadalmi elhelyezkedését és erkölcseit tükrözte. Napjainkban a fehér kenyeret az amerikai társadalom egyszerre azonosítja a bőséggel és az elszegényedéssel. A kenyérfogyasztás Platón óta (lásd Az állam) része a társadalmi kérdéseknek. A kenyér szerepe és megítélése időről időre változik a társadalom átalakulásával párhuzamosan, miközben az egyéni és a közösségi fogyasztói kultúra igényeit a pékipar a tárcához mérten minden társadalmi réteg számára egyedi módon elégíti ki.

Külső hivatkozások:

http://www.bernarrmacfadden.com/macfadden3.html

http://web.archive.org/web/20030812080649/http://www.kansascity.com/mld/kansascitystar/6405440.htm

http://www.britannica.com/biography/Bernarr-Macfadden

http://www.esquire.com/news-politics/news/a23610/strange-tale-historic-fitness-guru-bernarr-macfadden/

http://www.huffingtonpost.com/aaron-bobrowstrain/how-white-bread-became-wh_b_1367927.html

http://www.npr.org/sections/thesalt/2012/03/04/147819980/american-history-baked-into-the-loaves-of-white-bread

http://99percentinvisible.org/episode/good-bread/

https://www.bostonglobe.com/ideas/2012/04/14/rise-and-fall-white-bread-greatest-thing-since/HH2zLiSAfETYlPy5FzfobM/story.html

http://littlegreenfootballs.com/page/273770_White_Bread_Kills-_A_history_o

Ezt olvastad?

Woodrow Wilson (1856–1924) két cikluson keresztül, 1913 és 1921 között töltötte be az Egyesült Államok szövetségi elnökének székét. A demokrata párti