Mohács a történelemben és hagyományokban

Nemzeti emlékezetünk egyik legtöbbet citált eseménye a mohácsi csatavesztés, melyben az útókor a középkori Magyar Királyság sírba szállását látja. Ennek következtében a mohácsi csatát nem csak a történészek körében övezi nagy érdeklődés. Így a csata 490. évfordulóján is több tudományos program várta az érdeklődőket.

Eme emlékév zárásának is tekinthető a 2016. december 17-én Mohácson megtartott tudományos konferencia, ami a csatát, valamint annak előzményeit és utóéletét kívánta különböző szempontokból, eddig nem, vagy csak kevésbé kutatott források alapján bemutatni.

A vendégeket a szervezők nevében Cserdi Áron, Mohács város alpolgármestere, Lőrincz Árpád, Sátorhely polgármestere, Mohácsi Bugarszki Norbert, a Mohácsi Városszépítő és Városvédő Egyesület elnöke, továbbá Nagy Kálmán, a Mohácsi Török–Magyar Baráti Társaság vezetője köszöntötte, majd Galambos István, a Történelmi Ismeretterjesztő Társulat Egyesület elnöke nyitotta meg a konferenciát.

Az előadók közül Őze Sándor (intézetvezető, PPKE BTK Történettudományi Intézet) lépett először a pódiumra, és a Mohács-mítosz kialakulását ismertette különös tekintettel Horváth Mihály, Szekfű Gyula, Mód Aladár és Molnár Erik munkásságán keresztül, bemutatva, hogy a XIX. század közepétől kezdve a XX. század végig hogyan változott a csata – és vele a későközépkori Magyar Királyság – megítélése.

Végh Ferenc (adjunktus, PTE) Perjés Géza actio radius-elméletét a szulejmáni naplók segítségével vizsgálta. Bemutatta az 1521 és 1566 közötti Magyarországra vezetett török hadjáratok legfontosabb logisztikai jellemzőit. Külön felhívva a figyelmet a török hadsereg nagyfokú mozgékonyságára, és az egyre gyorsuló menetsebességére, amivel az Isztambul-Belgrád távot 40-50 nap alatt is meg tudták tenni. Ennek a legszebb példája az 1541-es hadjárat volt, ahol a török sereg azért sietett végig a Balkánon, hogy mielőbb felmenthesse a császári csapatok által szorongatott Budát.

Négyesi Lajos (alezredes, docens NKE) előadásában a mohácsi csatát megelőző napok eseményeinek pontos rekonstruálásával egy igen izgalmas hipotézist mutatott be, mely szerint a szokványos módon külön vonuló ruméliai és anatóliai seregrész Tomori Pál kalocsai érsek előretolt csapatai által a ruméliaiakra mért csapás következtében egyesült. Ennek ellenére Tomori annak a tudtában indíthatta meg a támadást, hogy a szultáni hadsereg még két külön seregtesttel mozog, így csak az egyikükkel vállal majd a mohácsi síkon csatát.

Ezt követően Baltavári Tamás (a Történelmi Animációs Egyesület elnöke) a rohamosan fejlődő informatikai megoldásokat – például a tömegszimulációkat – kiaknázva a mohácsi ütközet számítógépes modellezési lehetőségeit mutatta be.

Az első szekció zárásaként a konferencia ötletgazdája és egyik szervezője, Haramza Márk (a PPKE BTK doktorandusza) írott és képi források bevonásával a számszeríjak készítését és működését, valamint az évszázadokon átívelő fejlődését mutatta be, többek közt egy a Thiele Ádámmal együtt készített reneszánsz fegyverreplika segítségével. Kitért arra, hogy a számszeríjak – lassú működésük következtében – a barokk korra már lassan eltűntek a hadászatból, és használatuk a vadászatra, valamint a sportra szűkült le, ahol máig is használatban vannak.

Az ebédszünetet követően Orsós Júlia (a PTE doktorandája, az MNL OL segédlevéltárosa) Joszéf ha-Kohén Magyarország Franciaország és a török Oszmán ház királyainak krónikája című, a XVI. század második felében keletkezett művét kontextualizálta kortárs források segítségével. Többek közt Ha-Kohén Mohács-ábrázolását vetette össze Brodarics István Igaz leírásával illetve felhívta a hallgatóság figyelmét a mindezidáig kevésbé ismert krónikák forrásértékére és hasznosítási lehetőségeikre.

Őt követően Kanász Viktor (a PPKE BTK Egyháztörténeti Kutatócsoportjának tud. segédmunkatársa, az MNL OL segédlevéltárosa) a Vatikáni Titkos Levéltárban őrzött, Fráter György meggyilkolása miatti kivizsgálás iratanyagát ismertetve mutatta be a Geronimo Martinengo által elkezdett, és Zaccaria Delfino pápai bécsi nuncius által befejezett vizsgálat menetét. Ezen túl kitért arra, hogy az eljárás során felvett tanúvallomások és összegyűjtött levelek hogyan tudják bővíteni a Mohács utáni évtizedekről, különösképpen az 1540–1550-es évekről alkotott tudásunkat.

Ferkov Jakab (a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatója) a hódoltság utáni Mohácsnak és környékének etnikai és az ezzel szoros kapcsolatban álló vallási változásait, s leginkább a német és délszláv betelepülés folyamatát ábrázolta egészen a XIX. század elejéig, külön foglalkozva Batthyány Ádám bólyi, Savolyai Jenő bellyei, és a pécsi püspöki uradalommal. Végezetül Galambos István tárta fel a közönség előtt Horthy Miklós 1926-os mohácsi beszédének lehetséges külpolitikai okait, hatását, valamint a jugoszláv, török és nyugat-európai sajtóvisszhangját.

Az előadások után a hallgatóság részéről több kérdés is felmerült, példának okáért Kanizsai Dorottya szerepe a halottak eltemetésében, valamint a mohácsi tömegsírok megtalálása, és a további régészeti kutatások nehézségei. Ezt követően a hallgatóság megtekinthette a Történelmi Animációs Társaságnak a mohácsi csatáról készült kisfilmjét. Beesteledett mire ezt követően a Mohácsi Emlékparkba értünk, ahol gyertya- és mécsesfény mellett jártuk be a tömegsírok fölött lévő emlékhelyet, majd díszvacsora zárta az estét. A másnapra is maradók Sátorhely polgármesterének – nem csak a disznótoros reggelire kiterjedő – vendégszeretetét élvezhették, majd vasárnap megtekinthették többek közt a mohácsi fogadalmi templomot, a környék egyetlen megmaradt, a Csele patak partján álló malmát. Ferkov Jakab vezetésével a Kanizsai Dorottya Múzeum igen gazdag néprajzi és történelmi gyűjteményével, s ezen keresztül Mohács és a sokácok, valamint egyéb magyarországi nemzetiségek történetével is megismerkedtünk.

Összességében elmondható, hogy a nagy helyi érdeklődés mellett megtartott konferencia elérte a célját, és új adatokkal, megközelítési lehetőségekkel és narratívákkal gazdagította a mohácsi csatáról szóló diskurzust, amit a remélhetőleg hamarosan megjelenő tanulmánykötet a szakma és az érdeklődők szélesebb köre számára is elérhetővé tesz.

Kanász Viktor

Ezt olvastad?

„Ember az embertelenségben” – tematikus faliújság a holokauszt emléknapra

Cikkemben azt kívánom röviden bemutatni, miként hoztunk létre 2023 tavaszán egy 32 fős, 10. évfolyamos gimnáziumi osztállyal egy alapvetően papír

X