Monarchiabeli életképek a sörfőzés sikerétől a modern nyomozási módszerek rögös útjáig

Milyen volt az Osztrák-Magyar Monarchia sörkultúrája? Milyen feminista egyesületek működtek a kettős birodalomban? Milyen kép rajzolódott ki Ferenc Józsefről a korabeli történelem tankönyvekben? Hogyan reagált a háborús hátország problémáira Magyarország első zsidó vallású minisztere? Milyen bűntények történtek és hogyan fejlődtek a nyomozati módszerek a századfordulón?

2017. július 14-én folytatódott Baján a Bácskaiak a bácskaiakért történelmi előadások sorozata. A Bácskaiak Egymásért Közhasznú Egyesület immár harmadszor rendezte meg programját, ezúttal Pillanatképek az Osztrák-Magyar Monarchia mindennapjaiból címmel, amelyen öt előadást hallgathattak meg az érdeklődők.


Katona Csaba előadása

Elsőként Katona Csaba történész, az MTA BTK Történettudományi Intézettudományos munkatársa tartott érdekfeszítő előadást a sör kevésbé ismert rejtelmeiről Sörkultúra az Osztrák-Magyar Monarchiában címmel. Előadásában főként hazánkra koncentrált, de kitekintést nyújtott a sör kultúrtörténetére és európai múltjára is. A sörfőzés eredete messzire nyúlik vissza. Szudánban cirokalapú sör maradványait fedezték fel, a leletet a Kr. e. 5. évezredre datálták. 2002-ben Kínában, a Kr.e. 7. évezredre datált, félig gabona, félig rizs alapú sörnek nevezhető ital került elő, amelyet készítői mézzel, szőlővel és galagonyával ízesítettek. Ezután a magyarországi sörfőzés középkori és kora újkori történetét ismertette vázlatosan, bemutatva pl. egy lévai sörfőző esküjét is. A 18. századból a hatvani sörház évtizedeit emelte ki. Majd kiderült az is, hogy 1851 és 1880 között alacsony növekedés következett be a megtermelt sör mennyiségében, miközben a sörfőzdék száma jelentősen csökkent. A 19. század végére a négy legnagyobb sörgyár viszont több mint afelét fedte le az országos keresletnek, ami a kapitalista verseny egyik következménye volt. Az 1890-es évektől a századelőig, köszönhetően a filoxéra pusztításának, a sör soha nem látott népszerűségre tett szert Magyarországon, ami megmutatkozott a gyártás mennyiségében is. A sörkészítés magyarországi központja Kőbányán jött létre, de folyamatosan alakultak sörfőző üzemek vidéken is. A legjelentősebb márka talán a Dreher lett, amely az első világháború alatt, ahogy más gyárak is, válságba jutott. De Trianon után Dreher Jenővel az élen sikerült kilábalnia a válságból, amihez kellett, hogy a sör mellett más termékeket is kínáljon (likőr, tej stb.). A világgazdasági válság aztán visszavetette a magyar sörgyártást, majd a stabilizálódó beálló viszonyokat a második világháború és az azt követő államosítás gyökeresen megváltoztatta.


Czeferner Dóra

A program második előadója Czeferner Dóra történész, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi KarPhD-hallgatója, az Újkor.hu Portré rovatának vezetője volt. Előadása aPolgári feminista egyesületek az Osztrák-Magyar Monarchiábancímet kapta, de főként a 20. század első másfél évtizedével foglalkozott.Fontosnak tartotta, hogy a nőkérdést kicsit távolabbról közelítsük meg, így bevezetésként a 19. század gazdasági-társadalmi problémáit mutatta be.Ezen belül három kérdéskört emelt ki: a választójognak, az oktatás intézményes kereteinek, valamint a szociális kérdésneka kiterjesztését. Az előadó ismertette a magyarországi nőmozgalmak számára mintát adó német és osztrák mozgalmakat, azok főbb vezetőit, ill. célkitűzéseiket. Érdekes, hogy a választójog kibővítését, mindig megelőzte a nők munkabérének és munkaidejének kérdése. Bemutatta a két legfontosabb magyarországi polgári feminista mozgalmat, a Nőszervezetek Országos Egyesületét és a Feministák Egyesületét.Kiemelte főbb feladataikat, nemzetközi kapcsolataikat, megjelenő folyóirataikat. Szólt oktatási, képzési lehetőségeikről, amelyek által segítették a magyar nők munkahelyhez jutását, de kitért az első világháború idején felvállalt háborúellenes nézeteikre is, amelyeket a korabeli feminista újságokban jelentettek meg, a cenzúrának köszönhetően számos esetbentöbb üres oldallal.


Albert B. Gábor

A harmadik előadást Albert B. Gábor neveléstörténész, a Kaposvári Egyetem docense tartotta A „Ferenc Jóska” – kép romantikája a boldog békeidők és Horthy-korszak történelemtankönyveiben címmel. Az előadó kutatási műfaja a tankönyvi történetírás, másképpen a tankönyvi historiográfia. Hogy előadását tágabb keretbe helyezze, ismertette az adott témakörrel foglalkozó kutatók (Dárdai Ágnes, Kardos József, Unger Mátyás)munkásságát.Utána rátért előadása szűkebben vett témájára, bemutatva, hogy a Ferenc József-kép hogyan és miként tükröződik a jelzett korszakok történelemtankönyveiben.Részletesen ismertette a Monarchia időszakából, illetve a Horthy-korszakból átvizsgált tankönyveket, valamint a vizsgálat kritériumait és tárgyát. Előadásában bemutatta, hogy miként próbálták meg átprofilírozniFerenc József képét pozitív és igazságos uralkodóvá Deák Ferenc és Erzsébet királyné közös és fáradságos munkájával. Kiderült, hogy a tankönyvek a szabadságharcot miként jelenítették meg inkább alkotmányos harcként és az osztrák politikusok hibájaként. Érdekesség, hogy a korszak tankönyvei kiket hagytak ki és kiket emeltek be a magyar történelem Pantheonjába ezen időszakból, Deák kultuszának kialakulását előtérbe helyezve, ezáltal Kossuth képét elhalványítva. A tankönyvekben egyre gyakrabban jelent meg Deák Ferenc, Ferenc József és Erzsébet királynéhármasa. Mindezen folyamatok vezettek ahhoz, hogy a kiegyezés a megbántott nemzeti önérzet és a királyhűség egyensúlyának helyreállítása lett, amely a tankönyvekben is tükröződött.


Szőts Zoltán Oszkár

A negyedik előadó Szőts Zoltán Oszkár történész, a Magyar Nemzeti Levéltár főosztályvezető-helyettese, az Újkor.hu történelmi portál főszerkesztője volt, aki Magyarország első zsidó vallású minisztere címmel tartotta meg előadását. Az első világháborúidőszakát Vázsonyi Vilmos politikus életén keresztül mutatta be, rámutatva több olyan társadalmi problémára, amelyek szerepet játszottak a Monarchia felbomlásában is. Különös jelentőséget ad személyének, hogy ő volt Magyarország első zsidó vallású minisztere és ezt a posztot az első világháború alatt töltötte be. A háború kitörésekor Terézváros ellenzéki Demokrata Párt parlamenti képviselője volt, aki osztottja pártja küzdelmet támogató politikáját. Az őszi ülésszakban támogatta a kormány rendkívüli háborús intézkedéseit. 1914 augusztusától a főváros Központi Segítő Bizottságában dolgozott, amelyben az itthon maradt lakosság szociális és gazdasági szervezése volt a feladata. Korabeli beszédeiben, parlamenti felszólalásaiban két összefüggő problémára hívta fel a figyelmet. Az egyik a főváros élelmezésének nehezülése volt, a másik pedig az élelmiszerrel spekulálás, amely ellen határozottan fel akart lépni.A titkos és általános választójogért már ellenzékiként felszólalt, majdkormányra kerülve őt bízták meg a választójogi reform kidolgozásával.Vázsonyi mindvégig határozott antibolsevista álláspontot foglalt el.Szemben más vezető politikusokkal, akik a háború kedvező fordulatát remélték az oroszországi változásoktól, ő elvi alapon elutasította mindazt, amit képviseltek, ezzel cáfolva azt a sztereotípiát, amely a zsidóságot összemossa a kommunizmussal. A Tanácsköztársaság idején elmenekült Magyarországról, majd Bethlen István hívására hazatérve 1926-os haláláig további politikai szerepet vállalt.


Maróti Zsolt Viktor

A rendezvény ötödik és egyben utolsó előadását Maróti Zsolt Viktor történész, az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium tanára, az Újkor.hu Betekintő rovatának vezetője tartotta Bűnös idők – a kriminalisztika születése, avagy a nyomozási módszerek fejlődése a századfordulón címmel. Az előadó nyitásként tisztázta a kriminalisztika fogalmát, majd kitért az egyesítés utáni Budapest egyre inkábbnövekvő bűnözésére – ismertetve az elkövetések legjellemzőbb  típusait, a híresebb nyomozókat, a rendőrségnek mint szervezetnek és a nyomozási módszereknek a fejlődését. Kiderült, hogy a századforduló fővárosi bűnüldözési módszerei (például az ujjlenyomat vételének és nyilvántartásának bevezetése) semmiben sem maradtak el a nyugat-európai, de főként a párizsi és londoni rendőrség kriminalisztikai gyakorlatamögött. Az egykori nyomozások esetlenségét, sajtóval való kapcsolatát, egy-egy új módszer sikeres gyakorlati alkalmazását ismerhette meg a közönség az előadó által ismertetett négy kiemelt gyilkossági ügyön és azok sajtóvisszhangján keresztül. Maróti Zsolt Majláth György országbíró meggyilkolásán, a dánosi mészárláson, Mágnás Elza meggyilkolásán és Kiss Béla, a cinkotai asszonyirtó vámpír esetén a mikrotörténelem eszközeivel tárta fel a hallgatóságnak, milyen módon fejlődött a századforduló kriminalisztikája. A négy ügy bemutatása egyértelműen alátámasztotta korábbi állítását, mely szerint a korabeli magyarországi nyomozati módszerek európai színvonalúak voltak.

Albert Iván

Kapcsolódó cikkek:

Új kérdésfeltevések a nőtörténetben – interjú Czeferner Dórával

Rövid magyarországi sörtörténelem

Magyarország első zsidó vallású minisztere és a Nagy Háború

Történelemtankönyvek nyomában – interjú Albert B. Gáborral

Borzalmas lelet a Duna partján – a hírhedt Mágnás-gyilkosság

Ezt olvastad?

Reformáció, kiegyezés, uradalmi gazdálkodás, egyiptomi magyar ásatások – néhány hívószó a hét történelmi tárgyú rendezvényeiből. Heti programajánló eseménynaptárunk alapján. Hétfőn, szeptember