Mozaikok a Kárpát-medence kora újkori és újkori történelméből

Az Eszterházy Károly Egyetem Történelemtudományi Intézete és Doktori Iskolája 2019. április 5-én Mozaikok a Kárpát-medence kora újkori és újkori történelméből címmel nemzetközi konferenciát szervezett, ahol történelem MA és tanár szakos egyetemi hallgatók mutatkoztak be kutatásaikkal az érdeklődők előtt. A konferencia kiemelt célja volt, hogy fórumot és tapasztalatcserét teremtsen a történeti kutatásokat folytató egyetemisták számára. Az eseményen öt magyarországi (EKE, ELTE, KRE, PTE, SZTE) és két határon túli egyetem (BBTE, RFKMF) hallgatói vettek részt.

Erdős András Patrik

A két szekcióban – kora újkori és a 19. századi, illetve a 20. századi magyar történelem – 18 előadás hangzott el, melyek tematikailag és módszertani szempontból igen széles skálán mozogtak, közöttük társadalomtörténeti, politikatörténeti, hadtörténeti, valamint biográfiai jellegűt egyaránt találunk. A konferenciához kapcsolódóan a közeljövőben tanulmánykötet fog megjelenni.

Gyebnár Kristóf

A kora újkor és a hosszú 19. század című szekcióban kilenc előadás hangzott el, a levezető elnökök Kalmár János egyetemi tanár és Pap József főiskolai tanár voltak. Majoros Máté (SZTE) előadásában, az 1556-os magyarországi események azon belül a törökök szigetvári ostromának Johannes Herold, bázeli humanista által készített dialógusát értelmezte kiemelve annak irodalmi és történeti értékét. Berta András (ELTE) Dobó István pályafutását, illetve kapcsolati hálójának családi vonatkozású részleteit emelte ki a Zeleméry-levél középpontba helyezésével, kitérve 1556-os szamosújvári fogságának következményeire. Bandi Kristóf Bálint (PTE) a püspöki vizitációs jegyzőkönyvek forrásanyagára támaszkodva kísérelte megrajzolni a mezőségi unitárius lakosságú községek etnikai viszonyaiban bekövetkezett átalakulást. Krizsán Bálint (SZTE) előadásában azt a kérdést helyezte előtérbe, hogy a konzervatív beállítottságú Nemzeti Újság milyen tartalmi változásokon ment keresztül Lipthay Sándor szerkesztősége idején 1845-48 között. Kürti Péter (EKE) a méneskar tisztikarának tevékenységét vizsgálta kitérve arra a kérdésre, hogy az 1848-49 forradalom és szabadságharc alatt hogyan reagált a forradalmi helyzetre a tisztikar a ménesbirtokokon. Gulyás Adrienn (KRE) Pfiffner Paulina életének eseményeit bemutatva azt a kérdést helyezte a középpontba, hogy az életrajzok forrásként való felhasználása milyen lehetőségeket és kudarcokat rejt magában. Szabó Zsolt (BBTE) előadásában a Máramaros megyei virilisták társadalmi összetételét mutatta be abban a tekintetben, hogy mindennek változásából milyen módon lehet a vármegye modernizációjára következtetni a dualizmus korában. Asztalos Annamária (RFKMF) a vegyes házasság és az újraházasodás kérdéskörét elemezte Tiszaújlakon a 19. század második felében figyelembe véve olyan tényezőket, mint például a vagyoni vagy a munkaerőhiány okozta problémák. Király Evelin (RFKMF) Schönborn-Buchheim Ervin gróf szerepét vizsgálta a munkácsi – szentmiklósi uradalomban annak alapján, hogy milyen szociális tevékenységet folytatott, milyen intézkedéseket hozott, illetve milyen hatással volt Bereg megye társadalmi-politikai életére. Tóth Krisztián (BBTE) Székelyföld történeti demográfiáján belül Esztelnek népesedéstörténetét elemezte figyelembe véve a születési, házasodási és halálozási adatok változását az 1789 és 1917 közötti időszakban magyarázatokat keresve a természeti katasztrófák, járványok, háborúk tükrében.

Rainer M. János

A 20. századi magyar történelem szekcióban nyolc előadás hangzott el, a levezető elnök Rainer M. János egyetemi tanár volt. Laczkó Vivien (EKE) előadásában azt vizsgálta az iskolai értesítők alapján, hogyan érintette az első világháború Heves megye két jelentős középfokú oktatási intézményét: a Ciszterci Rend Egri Katolikus Főgimnáziumát valamint az Egri Magyar Királyi Állami Főreáliskolát. Erdős András Patrik (ELTE) a nők szerepét jellemezte a Tanácsköztársaságban, a feminizmus kontra kommunizmus, valamint a propaganda és a tényleges intézkedések különbségének kontextusában. Tornai Csongor Gáspár (KRE) előadásában Gyöngyösi János (1893-1951) külügyminiszter politikai életútját mutatta be a kisgazdapárt Békés megyei szervezetétől az Ideiglenes Nemzeti Kormány külügyminiszteri tárcájáig. Segesdi Gergő (KRE) négy politikus (Sulyok Dezső, Mindszenty József, Nagy Ferenc, Kovács Imre) visszaemlékezésére támaszkodva járta körül a köztársasági államforma 1946-os bevezetésének kérdését. Sinkovicz Ákos (KRE) a nevelőtiszt képzés megszervezésétől a politikai tisztképzés megjelenéséig ismertette a magyar haderő eszmei nevelése érdekében tett lépéseket az 1945-1948 közötti időszakban. Gyebnár Kristóf (EKE) egy Svájcba emigrált Nógrád megyei ötvenhatos forradalmár példáján keresztül szemléltette az állambiztonság nyugatra távozottakról történő információgyűjtési céljait és módszereit. Stefán Antal Krisztián (EKE) előadásában ismertette a Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957-es évének fontosabb bűnügyi statisztikáit valamint az adott évben tárgyalt bűncselekmények közül kettőt részletesen bemutatott. A szekció utolsó előadója Pap Péter (EKE) az 1980-as évek második felében kibontakozó ellenzéki mozgalom egyik jellegzetes alakjának, Csengey Dénesnek az életútját vizsgálta arra a kérdésre keresve a választ, hogy pályája modell értékűnek tekinthető-e a rendszerváltás szempontjából.

A konferencia minden szekciója az előadókat és a hallgatóságot egyaránt megmozgató vitával zárult, a kötetlenebb formában történő beszélgetésre pedig a fogadáson nyílt lehetőség. A nagy érdeklődésre való tekintettel bízunk abban, hogy hasonlóan sikeres szakmai fórumra a nem túl távoli jövőben ismét sor kerülhet.

Berecz Anita – Rózsa Sándor

Ezt olvastad?

1945 után Magyarországon a politika vizuális eszközökkel ismegpróbált a közterekena kultúra része, irányítója lenni. 1945–1948 között sorban készültek a monumentális