„Első kézből” – Az MTT Tanári Tagozatának információs konferenciája

2020. február 1-jén rendezte információs konferenciáját a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata (MTT TT) és a Református Tananyagfejlesztő Csoport az ELTE BTK Kari Tanácstermében. A Tagozat második információs konferenciája egyaránt szólította meg a köznevelésben résztvevő történelemtanárok és az akadémiai, egyetemi történészek közösségét, akik megtöltötték az impozáns tanácstermet. (Az elsőről itt írtunk. – a szerk.)

A program kezdéseként Csukovits Enikő a Magyar Történelmi Társulat főtitkára köszöntötte a megjelenteket és röviden bemutatta a Társulat küldetésértelmezését. Ezt követően Gyertyánfy András a Tanári Tagozat elnökségi tagja tolmácsolta Susanne Popp, az Augsburgi Egyetem Történelemdidaktikai Tanszékének professzora, a Nemzetközi Történelemdidaktikai Társaság (ISHD) elnökének üzenetét. Köszöntőjében konferencia fővédnöke méltatta a magyarországi történelemdidaktikával foglalkozó szakemberek és történészek munkáját. Kiemelte, hogy jól példázza a nemzetközi áramlatok adaptálásának igényét, hogy Magyarországon az utóbbi évtizedekben egyre inkább megjelentek a korszerű történelemtanítás módszerei, mint például a multiperspektivitás, a forrásközpontúság, valamint a tanulók aktív tevékenységére alapozó munkaformák.

(Készítette: Fodor Richárd)

Ezt követően a konferencia levezető elnöke, a MTT Tanári Tagozat elnöke, Kaposi József tartott beszámolóval összekötött megnyitóbeszédet, amelyben felsorolta a Tanári Tagozat újbóli életre hívása óta elért mérföldköveket, majd együttműködési megállapodást írt alá Albert Gáborral, az MTA Pedagógia Tudományos Bizottság Tantárgypedagógiai albizottságának elnökével. (Az MTT TT elnökségével készült interjúnkat itt olvashatja. – a szerk.)

Ezek után vette kezdetét a nap délelőtti szakasza, amelynek során a hazai történész szakma kiemelt képviselői tartottak plenáris előadásokat, olyan a kutatásukhoz kapcsolódó témákról, amelyek a köznevelésben történelmet tanító szakemberek számára is nagy jelentőséggel bírnak. Az első előadást Romsics Ignác, az MTA rendes tagja, az Esterházy Károly Egyetem egyetemi tanára tartotta. Az előadás során Romsics professzor legújabb, 2019-ben Magyar rebellisek címmel megjelent kötetét vette alapul. A kötet tizenegy fejezete Szent István riválisaitól és az utolsó pogányok mozgalmaitól egészen az 1989-es rendszerváltókig kalauzolja végig az olvasót az ezeréves magyar történelem lázadó csoportosulásainak történetén.

Romsics Ignác (Fotó: Fodor Richárd)

Második előadóként Pálffy Géza, az MTA BTK TTI tudományos tanácsadója Új felfedezések a Szent Koronáról és uralkodókoronázásainkról címmel mutatta be az általa vezetett MTA Lendület Szent Korona Kutatócsoport tevékenységét. Előadásában részletesen beszámolt arról, milyen új, a kultúratudományok által széleskörűen alkalmazható tudományos eredményeket lehet feltárni egy olyan, mind vertikálisan, mind horizontálisan régóta és behatóan kutatott tárgykörről, mint a Szent Korona, a koronázási jelképek vagy a konkrét király és királyné koronázások.

Ezt követően Hermann Róbert a Magyar Történelmi Társulat elnöke tartott előadást az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc osztrák ábrázolásairól. A számos illusztrációval gazdagított prezentáció során a résztvevők megismerhették a magyar és az osztrák fél csataábrázolásainak legfőbb különbségeit és ezek okait. Az alapvetően propagandisztikus céllal, császári megrendelésre elkészült képek közül több is jelentős eltérést mutat akár a magyar fél képeivel, akár az írásos forrásokkal, hadinaplókkal, napiparancsokkal összevetve.

A délelőtti ülésszak negyedik előadója Ablonczy Balázs, az MTA – Trianon 100 Kutatócsoportjának vezetője volt, aki Ismeretlen Trianon – új szempontok a békeszerződés oktatásához címmel tartotta meg előadását. Az új szempontok kifejezés – az előadó közlése alapján – a klasszikus diplomáciatörténeti vonulattól történő eltérést takarja. Az utóbbi években, részben a kutatócsoport által végzett célzott feltárásoknak köszönhetően, egyre inkább feldolgozásra kerülnek a száz évvel ezelőtti történelmi fordulópont mikroszintű forrásai. Ablonczy Balázs az előadás során Trianon emlékezete elkövetkező generációk számára élővé tételének három lehetséges pillérét villantotta fel. Első körben az erőszaktörténet kerülhet fókuszba, a vesztes háború utáni újbóli, országon belüli fegyveres konfliktusokkal. Másodsorban a vesztes világháború és a területi változások legnagyobb kárvallottjainak – menekülteknek, veteránoknak, vagonlakóknak – személyes szenvedéstörténete kerülhet hangsúlyosabban köznevelési tartalmak közé.

(Készítette: Fodor Richárd)

Ezt követően Vajda Barnabás, a Selye János Egyetem dékánhelyettese és a Cold War History Research Center munkatársa tartott előadást Rendszerváltozás: csehszlovák és magyar szempontból címmel. Prezentációjában az 1989-es rendszerváltozás időszakát vizsgálta a két, majd Csehszlovákia 1992-es felbomlásával három volt szocialista országban. A kérdés központjába a szlovák–magyar együttélés lehetőségei kerültek. Vajda Barnabás bemutatta az eltelt harminc év szlovákiai magyar politikai formációit, azok motivációit és kapcsolatait mind a szlovák, mind pedig a magyar állammal.

Hatodik előadóként Kojanitz László, tankönyvfejlesztő, az Oktatási Hivatal (OH) munkatársa Harcba szállunk-e az „intellektuális alvilággal”? címmel hívta közös gondolkodásra a konferencia résztvevőit. Az előadás kiindulópontja az utóbbi évtizedek alatt, a történelemszemléletben végbement változások bemutatása volt. A III. évezredben a közbeszédet egyre inkább a különböző történelmi kérdések politikai, vagy hitbéli meggyőződés alapján történő megítélése jellemzi. Kojanitz László arra vállalkozott előadásában, hogy lehetséges megoldási metódusokat mutasson be, amivel szembe lehet szállni az egyoldalú és személyes meggyőződés alapján rendeződő múltképekkel a köznevelés keretein belül. (Írott formában itt olvashatje el a teljes gondolatmenetet. – a szerk.)

A délelőtt utolsó előadója Czeglédi Sándor, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Bethlen Gábor Református Gimnázium oktatója volt. Előadásában a Református Tananyagtár gondozásában megjelenő Törikalauz sorozattal ismertette meg a jelenlévőket. Az egyes tantervi témakörök szerint rendeződő, az internetről ingyenesen elérhető dokumentumtár jelentős segítséget nyújthat mind a történelemtanár tanórai felkészülésére, de akár a diákok számára is, akik az összegyűjtött tudás alapján mélyülhetnek el egy adott témakörben.

(Készítette: Fodor Richárd)

A délután során a konferencia módszertani innovációs előadásokkal szekcióbontásban folytatódott. Egyrészt digitális köznevelési módszerekhez, valamint helytörténethez, történeti sétákhoz, családfakutatáshoz kapcsolódó előadásokat hallgathattak az érdeklődők. A továbbiakban a két délutáni innovációs szekción elhangzott előadások előadóit és címeit emeljük ki.

1. szekció: Helytörténet, interaktív történeti séták és családfakutatás

Levezető elnök: Katona András

  • Szenyéri Zoltán (Dombóvár): Tananyagfejlesztés
  • Hunyadi-Buzás Éva, Hománé Móra Éva (Eger): Retro – túra a Rákosi- és Kádár korszakba
  • Ugrai Gábor (Békéscsaba): A helytörténet szerepe a történelemtanításban
  • Nikolitza Erika (Dunaújváros): A tanár, mint szuperhős – Hogyan is válhatnánk azzá?
  • Jáger Amália (Szombathely): Tananyagok a kutatásalapú tanulás módszerével
  • Kis Krisztián Bálint (Szolnok): Rendhagyó történelemórák és helytörténet tanítás szakmai középiskolában
  • Pavlóczki Béla (Kapuvár): Felmenőink nyomában – a családfakutatás módszertanának tanítása
  • Török Márta (Szentendre): “Lucius és barátai” – egy római polgár mindennapjai Carnuntumban
  • Rédli Mátyás (Pécs): “Láthatatlan sebek” – Videóinterjúk a történelemórán

 

2. szekció: Digitális módszerek a köznevelési gyakorlatban

Levezető elnök: Kojanitz László

  • Pete József (Pécs): A kutatótanári munka eredményeinek felhasználási lehetőségei a történelemtanításban
  • Balogh Bence (Szeged): Digitalizmus a történelemórákon
  • Rózsár Dánielné Berényi Mónika (Esztergom): Interaktív oktatási segédanyag történelem tantárgyból
  • Árpási Ildikó (Hódmezővásárhely): “…magunkra ismerhetünk egykori tiszta lelkek tükrében”
  • Beliczai Tamás (Szolnok): A Moodle rendszer alkalmazásának lehetőségei a középiskolai történelem oktatásban
  • Kiss Csilla (Budapest): Életmód-, mentalitás- és nőtörténeti tartalmak a történelemtanításban
  • Kiss Károly (Budapest): A Teams, OneNote és kooperatív technikák a történelemoktatásban
  • Lénárth Ádám (Budapest): Fejlesztés a történelemoktatásban a gamification eszközeivel

 

Dallman Kristóf – Fodor Richárd – Király Zoltán – Hengán Kamilla

Ezt olvastad?

Szabadságharcunk egyik legfiatalabb hadvezérét, a komáromi hőst, Klapka Györgyöt számos ábrázolás örökítette meg saját korában is, s a hálás utókor