Múltidéző – 170 éves aprónyomtatványok az Országos Széchényi Könyvtárban

Az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtára 2018-ban kiállítással emlékezik az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulójára. A „Jottányit se 48-ból! Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékezete” c. kiállítás apropóján, annak kurátoraként a következőkben betekintést nyújtok a tárban található, kb. 1600 darabos 1848–­1849-es gyűjteménybe, egyúttal a vonatkozó képes anyagba, kiemelve a korabeli metszeteket, litográfiákat.

A kiállítás bemutató oldala elérhető itt: http://www.oszk.hu/kiallitasok/jottanyit-se-48-bol

A Plakát- és Kisnyomtatványtár gyűjtőköre az 1711 után megjelent magyar nyelvű, Magyarországon nyomtatott, ill. külföldön nyomott magyar vonatkozású nyomtatványokat, plakátokat, aprónyomtatványokat, sokszorosított grafikai dokumentumokat foglalja magában. Terjedelmileg azok a dokumentumok tartoznak ide, melyek nem haladják meg az 1 nyomdai ívet, azaz a 16 oldalt. Ily módon az 1848–49-es aprónyomtatványok jól illeszkednek a tár gyűjtőkörébe.

Felmerül a kérdés, milyen beszerzésekkel, mikor kerültek ezek a dokumentumok a könyvtárba? A nyomtatványok hátulján levő pecsétek és a növedéki napló tanúsága szerint a beszerzések a 19. század utolsó évtizedeitől napjainkig datálódnak, és a gyarapodás azóta is folyamatos, vétellel és ajándékozással. 1985-ben, a Budai Várba költözés évében volt egy kiemelkedően nagy gyarapodás, Véghelyi Dezsőnétől vásárolt nagyobb tételben 19. századi szöveges anyagot a könyvtár, a Ballagi Aladár-hagyaték részeként. Ballagi Aladár apja, Ballagi Mór (1815–1891) 1848–49-ben honvédtiszt volt, a későbbiekben jó viszonyt ápolt Véghelyi Dezső (1840–1897) író, történésszel. A Véghelyi család így tehetett szert e vonatkozásban nagyobb anyagra. Emellett 1848/49-es vonatkozású beszerzések történtek az államosított könyvtári anyagból is a KEO (könyvelosztó) révén, illetve az Országgyűlési Múzeum 1949-es megszűnésekor is adott át ide sorolható anyagot az Országos Széchényi Könyvtárnak. Az 1848–49-es gyűjtemény jelen állapotában 1600 körüli darabszámot tesz ki.

A gyűjtemény feldolgozottságát tekintve az anyagegységnek már a 20. század első felében is létezett katalógusa, de az a II. világháború alatt megsemmisült. Pozsonyi Erzsébet, az akkor még a Nemzeti Múzeum épületében levő könyvtár munkatársa a 100. évforduló kapcsán, 1948 körültől foglalkozott behatóan az OSZK-beli 48-as röpiratok katalogizálásával, feldolgozásával. A Plakát- és Kisnyomtatványtár először a 150. évfordulóra, 1998-ban rendezett nagyobb kiállítást az anyagból „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag” címmel, a Hadtörténeti Múzeummal közös szervezésben, immáron a Budai Várban. A gyűjtemény a 160. évfordulóra, 2008 körül került számítógépes feldolgozásra. A mostani, 170. évfordulós kiállítás „Jottányit se 48-ból! Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékezete” címmel pedig lehetőséget adott arra, hogy tág körűen bemutatásra kerüljön az 1848–49-es gyűjtemény. A tárlat célja, hogy korabeli és eredeti, köztük számos kevéssé ismert dokumentumon keresztül nyújtson betekintést az 1848–49-es eseményekbe 1848. március 3-tól, Kossuth felirati javaslatától 1849. október 6-ig, a megtorlásig.  A kiállításról képes katalógus is készült, a kurátor szerkesztésében. Ez megtekinthető interneten:

Az 1848–49-es gyűjtemény összetételét tekintve korabeli szöveges dokumentumokat, főként szöveges plakátokat, röplapokat, röpiratokat tartalmaz, ezek nagyalakúak, ketted-, negyed- és nyolcadrétűek. A magyar mellett sok a német és kisebb számban az olasz, szlovák nyelvű irat. Az anyagegységet a nyelvi mellett a műfaji változatosság is jellemzi, található köztük szabályzat, törvényjavaslat, törvénycikk, tudósítás, körirat, körlevél, szónoklat, (név)jegyzék, bejelentés, koronázási beszéd, felirati javaslat, felirat, leirat, kiáltvány, manifesztum, proklamáció, hirdetmény (Kundmachung), felhívás (Aufruf), felszólítás (Aufforderung), rendelet (Verordnung), hadparancs, hadi jelentés (Armee Bulletin), sőt még vers és imaszöveg is.

E dokumentumok többnyire valamely aktuális eseményhez kapcsolódtak, széles körben terjesztették őket. Céljuk a híradás mellett a tömegek befolyásolása volt. Bár hangvételük alapján sok esetben nem tekinthetők elfogulatlan történelmi forrásnak, mégis, mivel napi szintű betekintést adnak az eseményekbe, szerepük a forradalom és szabadságharc történetének, eszmeiségének bemutatásában kiemelt fontosságú. Fellelhető például a 12 pont („Mit kiván a magyar nemzet”) és a „Nemzeti dal” korabeli sajtópéldánya. A pesti mellett a Nemzeti dal pápai szabad sajtó által kiadott példánya is bekerült a gyűjteménybe, melyet a pápai Főiskolai Nyomdában nyomtak.

Táncsics Mihály börtönben írt énekét („A’ kiszabaditott polgárnak börtönben irt éneke”) is a szabad sajtó jelentette meg, a forradalmi események közepette. Ugyancsak március 15-én keletkezett, de Bécsben adták ki a „Metternich’s Reisepaß” c. német nyelvű, Metternich-ellenes röpiratot, melynek formája a szokásos útlevél, személyleírással. Ez a gyűlölt kancellárt támadta, aki épp menekülni kényszerült. Időrendben továbbhaladva szerepel a gyűjteményben a királyi leirat a független felelős magyar minisztérium alakítása tárgyában. Az első magyar népképviseleti országgyűlés megnyitása (1848. július 5.) kapcsán dokumentumok vannak többek között az országgyűlési főrendek terméről a Nemzeti Múzeum épületében, részletes alaprajzzal. Ehhez kapcsolódik Széchenyi István belépti jegye, melyből kiderül, hogy a képviselői terem karzatán foglalt helyet. Az országgyűlésre érkezőknek a pesti és budai polgárok méltányos lakbérért szállást biztosítottak, erről a városkapitányi hivatal adott ki utasítást. August von Pettenkofen kőnyomata a képviselőházat, a Redoute épületét mutatja, ahol a megnyitás napján mindkét ház képviselői összegyűltek, és állva fogadták a király.

A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank által kibocsátott önálló magyar bankjegyek, a különféle haditudósítások már átvezetnek a szabadságharc időszakába. A „Steckbrief zur Verfolgung des der Hölle entsprungenen Baron J. Jelachich. Signalement des Flüchtlings Baron J. Jellachich” (A Pokolból jövő Jelačić körözőlevele. A szökevény báró Jelačić személyleírása) című német nyelvű gúnyiratból kiderül, hogy Magyarország megtámadásának gondolata Ferenc József anyja, Zsófia osztrák főhercegné ösztönzésére történt 1848 szeptemberében, kivel Jelačić báró gyengéd viszonyt ápolt.

Képi és szöveges dokumentum is kapcsolódik Kossuth Lajos fiktív imájához, melyet a tévhit szerint a kápolnai csatában (1849. február 26–27-én) elesettek sírhalma felett mondott el az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként. A szöveg azonban nem Kossuth Lajos szerzeménye, hanem Roboz István (1828–1916) egykori pápai diák, Noszlopy Gáspár Somogy vármegye kormánybiztosának titkára írta Ádándon. Amikor magához Kossuthhoz is eljutott a szöveg, szépnek és hangulatosnak tartotta, de azt vallotta, hogy ő sosem mondta el, maga pedig sosem írt és mondott el imát a kápolnai hősök emlékére. Mivel a csatát az osztrákok nyerték meg, a halottak temetését is ők intézték, Kossuthot nem is engedték volna oda a csatatérre. A szöveg hitelessége tehát több oldalról is megcáfolható.

A tavaszi hadjárat sikerei hatására az országgyűlés 1849. április 14-én a Debreceni Református Nagytemplomban tartott nyílt ülésen kimondta a Kossuth Lajos által korábban már javasolt detronizációt, a Habsburg–Lotharingiai-ház trónfosztását. A nyilatkozatot április 19-én „A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata” címmel tették közzé végleges szövegezésben és nyomtatásban. Ez magyar és német nyelven („Entsetzung der Habsburg-lotharingischen Dynastie vom Throne”) is olvasható a Plakát- és Kisnyomtatványtár 1848–49-es gyűjteményében.

1849. május 4–21. közt zajlott Buda sikeres ostroma. A várparancsnok, Heinrich Hentzi május 21-én maga állt a védők élére, a Szent György téren azonban halálos sebet kapott, két nap múlva meghalt. Emberséges gesztusként Görgei Artúr védelmet parancsolt ellenfele, a haldokló Hentzi számára. Ehhez több forrás is kapcsolódik, például egy litográfia „Görgey befiehlt Schonung gegen den sterbenden Hentzi bei der Einnahme der Festung Ofen” címmel. Buda ostroma idején Pest és Buda között tiltották az átmenetelt, átkelni csak a katonai vagy polgári kormányhatóság írásbeli engedélyével lehetett – szól Irányi Dániel kormánybiztos rendelete. Lukács Sándor fölszerelési kormánybiztos a gyárosokat, iparosokat, kereskedőket felszólította posztó, ing, lepedő, vászon, bőr, kész csizma, atilla stb. beszolgáltatására a ruhabizottmányhoz, mely aztán ezeket továbbosztotta a katonaság számára.

Az augusztus 9-ei vesztes temesvári csata után, a kilátástalan katonai és politika helyzetben augusztus 11-én Kossuth Lajos és a kormány nagyobb része lemondott, Kossuth Görgeire ruházta a legfőbb katonai és polgári hatalmat. 1849. augusztus 13-án a Görgei Artúr vezette feldunai hadtest a Világos melletti szőllősi síkon letette a fegyvert, de nem az osztrákok, hanem Rüdiger orosz lovassági tábornok csapatai előtt. Ezt a pillanatot örökíti meg Gerhardt Alajos (1837–1889) festő, grafikus litográfiája.

Haynau császári tábornok 1849. szeptember 1-jén „A’ magyar forradalom bevégződött…” kezdetű hirdetményt adott ki, magyar és német nyelven. Ebben az állt, hogy akik a forradalomban részt vettek, három hónapon belül jelentkezzenek igazolás végett a kerületi parancsnokságoknál, ellenkező esetben nyilvános per indul ellenük.

A forradalom és a szabadságharc valóban bevégződött. Október elején a legtovább kitartó Komárom vára is kapitulált, az OSZK gyűjteménye őrzi a szeptember 27-i Herkálypusztán kötött átadási szerződést. Október 6-án Pesten agyonlőtték gróf Batthyány Lajost, az aradi vár előtti téren kivégezték a tizenhárom vértanút. A haditörvényszék több száz tisztet és polgári személyt ítélt halálra, még többet várfogságra.

Az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár további 1848–49-es dokumentumairól – kiemelten az első magyar népképviseleti országgyűlésre, Kossuth Lajos el nem mondott imájára és a szabadságharc utolsó hónapjaira vonatkozókról – részletesebben itt olvashatnak az „Egy ember szól, de milliók nevében!” c. háromrészes cikksorozatomban:

http://nemzetikonyvtar.blog.hu/2018/02/17/egy_ember_szol_de_milliok_neveben_az_elso_magyar_nepkepviseleti_orszaggyules_1848_megnyitasarol

Források és szakirodalom

1848–1849-es gyűjtemény, Országos Széchényi Könyvtár, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Hermann Róbert: Kossuth Lajos el nem mondott imája a kápolnai csatatéren, Múlt-kor történelmi magazin, 2018. tavasz, 12–19.

Jottányit se 48-ból! Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékezete, szerk. Vasné dr. Tóth Kornélia, Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtár, 2018. (kiállítási katalógus), https://www.youtube.com/watch?v=v1t0HgEq5V8

Plakátok és aprónyomtatványok naplója, 1975. X. – 1986. VI.

Pozsonyi Erzsébet: Forradalmi röplapok és gúnyiratok 1848-ban, In. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve, 1957, Budapest, 1958, 324–364., http://epa.oszk.hu/01400/01464/00001/pdf/

Vasné Tóth Kornélia

Ezt olvastad?

Most vagy soha! – Alkotói szabadság vs. történelmi hitelesség

Március 14-én került a mozikba az 1848. március 15-i eseményeket feldolgozó történelmi kalandfilm a Most vagy soha! Fontos a filmet

X