A Nagy Háború emlékezete – kettős könyvbemutató Pécsett

Az első világháború (1914–1918) centenáriuma alkalmából fellendült a háború eseményeinek kutatása, amelynek célja egyfelől az, hogy a történéseket pontosabban, új módszerek felhasználásával rekonstruálják, másfelől pedig az, hogy a fennmaradt naplók, valamint a helytörténeti szinten megvalósított feltáró munka segítségével emberközelibb, a széles közönség érdeklődésére is számot tartó formában meséljék el azokat. Ennek az újszerű megközelítésnek a terméke az a két kötet – Pintér Tamás–Rózsafi János–Stencinger Norbert: Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében. Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú alapítvány, 2017. és  Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború emlékezete – A Dél-Dunántúl és az első világháború. Baranyai Történelmi Közlemények 7. MNL Baranya Megyei Levéltára, 2017. –, amelyeket 2017. december 14-én mutattak be Pécsett, a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára (MNL BaML) Rét utcai épületében.

Kult László, Pintér Tamás, Stancinger Norbert, Hornyák Árpád. Fotó: Vargháné Szántó Ágnes / MNL BaML

A könyvbemutatón elsőként a levéltár igazgatója, Kult László köszöntötte a jelenlévőket, majd átadta a szót Bene Krisztiánnak, a PTE BTK Francia Tanszék tanszékvezető egyetemi docensének, aki az este moderátoraként a két kötet ismertetésére kérte fel a kerekasztal-beszélgetés hozzászólóit.

Kult László, Bene Krisztián. Fotó: Vargháné Szántó Ágnes / MNL BaML

A Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében című munkát az egyik szerző, Pintér Tamás mutatta be röviden. A könyv megszületésének előzményeire kitérve elmondta, hogy annak szerzői mintegy 16–17 éve dolgoznak együtt, és az Isonzó-menti csaták helyszínein 2002-ben fordultak meg először. Az így megkezdett munka eredményeként a könyv első kiadása 2009-ben jelent meg, majd olasz nyelven is napvilágot látott. A második, bővített kiadást a 2010-ben alapított, szintén általuk létrehozott Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány tette lehetővé, amely a népszerű Nagy Háború Blogot is működteti.

Fotó: Vargháné Szántó Ágnes / MNL BaML

A blogról szólva Pintér Tamás kifejtette, hogy többek között a személyes emlékezet publikussá tétele érdekében jött létre, és a nagyfokú érdeklődést látva az üzemeltetők a nyomtatott kiadványok megjelentetését is megcélozták. E nyomtatásban megjelent munkák egyike az ismertetett kötet, amely több, az Isonzót megjárt magyar katona visszaemlékezésének, feljegyzésének, levelének a részletét is tartalmazza. A kötet ismertetése során Pintér Tamás hangsúlyozta azt is, hogy bár a szerzők csak hárman vannak, a munka létrejöttét sokan mások is elősegítették.  Stencinger Norbert, a könyv másik szerzője elmondta, hogy kutatási módszereiket tekintve újszerűnek számít a csata- és hadszíntér-kutatás, amelynek segítségével egyfelől további, a levéltári anyagból ki nem derülő ismeretekre lehet szert tenni, másfelől lehetővé válik általa a helyszínek pontos ábrázolása, leírása.

Stencinger Norbert, Pintér Tamás, Hornyák Árpád, Bősz Attila. Fotó: Vargháné Szántó Ágnes / MNL BaML

Az MNL Baranya Megyei Levéltár évkönyvét – A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború. Baranyai Történelmi Közlemények 7.Hornyák Árpád, a PTE BTK TTI Modernkori Történeti Tanszékének docense mutatta be, aki egyúttal a kötet lektora is volt. Mint elmondta, a könyv a 2014. október 28-án és az egy évvel később, 2015. október 28-án megrendezett levéltárnapi konferenciák tanulmányait tartalmazza, öt nagyobb egységbe szerkesztve. Az első, hadtörténeti egységben Balla Tibor az Osztrák–Magyar Monarchia fegyveres erejéről ad áttekintést, a beszélgetés moderátora, Bene Krisztián pedig a francia hadseregben harcoló baranyai katonákat mutatja be. A háború gazdasági aspektusait Kaposi Zoltán és Bősz Attila tanulmányaiból ismerhetjük meg, az előbbi munka Nagykanizsa városának a háború alatti helyzetéről, az utóbbi pedig a hadsereg mozgósításához szükséges Baranya megyei közúti viszonyokról ad részletes képet. A Baranyát, mint hátországot ismertető tanulmányok a helyi katolikus plébániák életéről (Borsy Judit), a korabeli rendvédelemről (Ernyes Mihály), a pécsi tisztviselők sorsáról (Nagy Imre Gábor), és Nagyatádi dr. Visy László pécsi főispán tevékenységéről (Radó Bálint) szólnak. A Pintér Tamás által bemutatott kötethez hasonlóan az MNL Baranya Megyei Levéltára kiadványa is helyt ad az egyéni sorsok bemutatásának, amelyben három katona, Sztelek Ferenc (Huszár Mihály) Kovács György (Szerecz Miklós) és Igmándy-Hegyessy Géza (Zóka Péter) visszaemlékezéseit mutatják be. A kötet ötödik, egyben utolsó egysége a forráselemzés, amelyben Aradi Gábor a háborús veszteségeket járja körül a Gyönki Járásbíróság hagyatéki leltárai alapján, Tegzes Ferenc a fegyveres szolgálat alóli felmentéseket ismerteti a fennmaradt névjegyzékek felhasználásával, Vargháné Szántó Ágnes pedig a pécsi sajtót elemezve mutatja be a háború első két évének eseményeit.

Bene Krisztián, Stencinger Norbert, Pintér Tamás. Fotó: Vargháné Szántó Ágnes / MNL BaML

A kötetek bemutatását követően Bene Krisztián feltett néhány kérdést a szerzőknek, szerkesztőknek, amelyek a munkák felépítésére, a felmerülő nehézségekre és a eredményekre vonatkoztak. A felépítést illetően Stencinger Norbert az első és a második kiadás közti különbségeket emelte ki. A 2017-es változatban – a csata- és hadszíntér-kutatás eredményeinek köszönhetően – sikerült bemutatni a védelmi rendszer kiépülését, valamint beazonosíthatóvá váltak a pontos helyszínek. Ezen túl az új kiadást a korábbi nyolc ezred mellett további alakulattörténetek (két népfelkelő ezredé), a szerzők doberdói témájú négy tanulmánya, fogalomtár, összefoglaló táblázatok és az események alakulásában jelentősebb szerepet játszó tisztek életének bemutatása is gazdagítja. A kötetet ugyancsak színesítik a fényképek, valamint a grafikusok által készített illusztrációk. A másik kiadvány szerkesztője, Bősz Attila a munka heterogenitását, a bőséges jegyzetapparátust és a széleskörű forrásbevonást emelte ki a könyv kapcsán. Ami a szakmai nehézségeket illeti, mindkét kötet szerzői az anyagi problémákat hangsúlyozták.

Bene Krisztián, Stencinger Norbert, Pintér Tamás, Hornyák Árpád, Bősz Attila. Fotó: Vargháné Szántó Ágnes / MNL BaML

A könyvek eredményét, hozadékát illetően mind Pintér Tamás, mind Bősz Attila jelentős érdemnek tartja, hogy sikerült méltó emléket állítani az első világháború történéseinek. Mint Pintér Tamás fogalmazott, Doberdó – bár gyászos fogalomként él a magyar köztudatban – a hősi helytállás szimbólumaként értékelhető. A Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében 1000 példányban jelent meg, így felkerülhetett a Líra és Lant könyvesboltok kínálati listájára, s a szerzők tervezik a külföldi megjelentetést is. A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború. Baranyai Történelmi Közlemények 7. 200 példányban elérhető, így elsősorban a könyvtárakban, illetve a Hungaricana internetes lehet majd hozzáférni.

Hornyák Árpád, Bősz Attila. Fotó: Vargháné Szántó Ágnes / MNL BaML

Bene Krisztián utolsó kérdése a jövőbeni tervekre vonatkozott. Stencinger Norbert és Pintér Tamás válaszukban kifejtették, hogy a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítványnak számos elképzelése van, és az általuk szerkesztett naplók, monográfiák mellett más kutatók munkáinak kiadását is szívesen elősegítik. Bősz Attila elmondta, hogy a többi levéltárhoz hasonlóan az MNL Baranya Megyei Levéltára is igyekszik kapcsolódni az aktuális évfordulókhoz, így 2018-ra is terveznek első világháborús rendezvényt. A közönség tagjainak részéről érkező kérdések megválaszolása során a résztvevők hangsúlyozták, hogy az egykori háborús ellenfelek közül főként Olaszország részéről tapasztalható érdeklődés az események magyar szempontú bemutatása iránt, és elmondták azt is, hogy a centenáriumhoz kapcsolódó kutatások elsősorban a történések megítélésében eredményezhetnek pozitív változásokat.

Hamerli Petra

Ezt olvastad?

A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára az előző évi, szintén első világháborús tematikájú konferenciájának („Pécs-Baranya és Eszék az első