A Nagy Háború következményei – Tanulmányok az első világháború utáni Magyarországról

Oszd meg másokkal is:

Lapozó

Az első világháború centenáriuma alkalmából számos könyv és tanulmány született ebben a témában. Az évforduló végéhez közeledve egyre több munka foglalkozik azzal, hogy a világháborúnak milyen következményei is voltak Magyarországon.

2018 nyarán jelent meg az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet által kiadott tanulmánykötet, melyet Bódy Zsombor szerkesztett és a Háborúból békébe: a magyar társadalom 1918 után címet kapta. A kötet megjelenését az MTA BTK Lendület Trianon 100 kutatócsoportja támogatta. A könyvről elmondható, hogy azonnal felismerhető, mely kötetsorozathoz tartozik, hiszen azokat a jegyeket viseli, amelyeket az elmúlt években az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet által kiadott kötetei is hordoznak. A tanulmánykötetben összesen kilenc szerző munkáját olvashatják el az érdeklődők. A szerzők között találhatunk az ország számos pontjáról egyetemi oktatókat és levéltárban dolgozókat egyaránt.

Maga a kötet Bódy Zsombor előszavával kezdődik, amiben a szerkesztő felhívja a figyelmet, hogy ebben a könyvben megjelenő társadalom- és gazdaságtörténeti munkák, azt a célt szolgálják, hogy jobban megismerjük az első világháborút és Trianont követően végbement változásokat.

Az első tanulmány Koloh Gábor által írt Magyarország demográfiája az és az első világháború című munka. Ebben bemutatásra és elemzésre kerül, hogy az 1910-es években, kiemelten az első világháború éveiben Magyarországon a házassági, születési, halálozási és a vándorlási számok miként alakultak. Hosszabb idősoros elemzések megértését segítik a tanulmányhoz tartozó diagramok és ábrák. A dolgozat azt kívánja bemutatni, hogy milyen társadalmi változásokat idézett elő országunkban a világháború és ez nemzetközi viszonyban hol helyezkedik el. Az írás nem vitatja azt, hogy a világháborúnak komoly hatásai voltak Magyarország demográfiájára, azonban nem tekint rá oly mértékű változásként, mint a korábbi munkák tették azt.

A könyv Tomka Béla, a Szegedi Tudományegyetem oktatójának írásával folytatódik, melyek címe Az első világháború és a trianoni béke gazdasági hatásai Magyarországon. Tanulmányában ismerteti, hogy milyen gazdasági következményei voltak Magyarországra nézve Trianonnak. Külön fejezetet szentel Európa két világháború közötti gazdaságára, amelyen belül Magyarországot is elhelyezi. Ennek fényében kiemelésre kerül, hogy Magyarország 1920 után jelentős fejlődésnek indult, a békeszerződés közép és hosszútávon kevésbé érintette országunkat, mint azt feltételeztük. Bemutatásra került Magyarország két világháború közötti gazdaságának alakulása, kiemelve, hogy miként valósult meg a világháború után a gazdaság rekonstrukciója és szerkezetváltása országunkban.

Ezt követően Pogány Ágnes, gazdaságtörténész által írt Az állami pénzpolitika Magyarországon, 1918–1924 című tanulmánya olvasható, mely részletesen kitér arra, hogy az első világháború ideje alatt Magyarországon miként valósult meg a háború pénzügyi terheinek biztosítása, külön kitérve az Osztrák-Magyar Bank kölcsöneire. A háborús költségvetésekről, az állam eladósodásáról és a hadikölcsönökről is mélyebb ismereteket kapunk. Részletesen bemutatásra kerül, hogy a magyar államháztartás miként próbálta megoldani az infláció kérdését és stabilizálni Magyarország pénzpolitikáját, mindezt három pénzügyminiszter (Korányi Frigyes, Hegedüs Lorant és Kálly Tibor) időszakát megvizsgálva. Az írásban arra is választ kapunk, hogy milyen hatással volt az ország pénzpolitikájára az elhúzódó jóvátétel fizetése az 1920-as évek első felében. Végezetül milyen intézkedések következtében stabilizálódott a magyar pénzpolitika 1924-ben.

Kép forrása: Wikipédia

A kötet negyedik tanulmánya A parasztság „forradalma” 1918-ban címet viseli, melynek szerzője Csíki Tamás, azt kívánja bemutatni, hogy Magyarországon hogyan nézett ki a hétköznapi élet 1918 őszén. E tanulmány rávilágít arra, hogy maga a tanácsrendszer megszervezése sok esetben nem a megszokott forgatókönyv szerint zajlott. Csíki Tamás települések példáján keresztül mutatja be az 1918-as forradalom és tanácsrendszerek kialakítása miként ment végbe helyi szinten. Az írás külön kitér arra, hogy egyes településeken a helyi „elitből” kerültek ki továbbra is a vezetők, akik azelőtt is birtokolták a hatalmat. Azonban vannak olyan települések, ahol a mezőgazdasági munkások, napszámosok a háborúból hazatérő és leszerelt katonák alakítottak tanácsokat. A társadalom tömegei gyakran konfrontálódtak az elöljárókkal és a kormánnyal.

A könyv Bódy Zsombor Élelmiszer-ellátás piac és kötött gazdálkodás között a háború és az összeomlás idején című írásával folytatódik. A tanulmányban ismertetésre kerül, hogy miként és milyen formában alakult és milyen nehézségekkel küzdött az ország élelmiszerellátása az első világháború időszakában és ezekben az években a politika mekkora korlátozó jelentőséggel bírt. Változás majd 1920-ban következett be, amikor is az állam rendkívül olcsó liszt- és kenyérárakat vezetett be, amely stabilizálni tudta a lakosság élelmiszerellátását, azonban az ipari munkásságot még 1922–1924 között is olcsó kenyérhez juttatta. A tanulmányt a Szamár és az Április című napilapok 1918-as évfolyam számaiban megjelent karikatúrák színesítik.

Kép forrása: Rovart.com

Nagy Péter Harc a szénhiány ellen. A szénkormánybiztosság működése Magyarországon, 1917–1924 című írását olvashatjuk a tanulmánykötetben. Ennek a tanulmánynak azért van jelentősége, mert a szén nemcsak a lakosság számára fontos nyersanyag az első világháborúban és az azt követő időszakban, hanem a vasúti és ipari vállalatok energiaszükségletének jelentős részét is a szén biztosította. Az 1910-es években a kormány a szénhiányt külön kormánybiztos kinevezésével próbálta orvosolni, akik elismert szakemberek voltak. A tanulmány bemutatja, hogy a szénkormánybiztos miként alakította és irányította országunkat, miközben a szénnel folyamatosan takarékoskodni kellett. További nehézség elé nézett Magyarország 1918 őszén, amikor is nem érkeztek szénszállítmányok, és a szénellátás csak az 1920-as évek első felében rendeződött.

Nagy Ágnes a magyarországi lakáshelyzetet vizsgálja a Korlátozott lakásfogyasztás: lakhatási intézmények és képzetek a háború árnyékában című tanulmányában, ugyanis Magyarország 20. századi történetét végig kíséri a lakáshelyzet problémájának megoldása. Nagy Ágnes kitér arra, hogy a lakásreform már az első világháború időszaka alatt is felmerült a kormányzat részéről és annak megoldására folyamatosan kerestek megoldást. A világháború utolsó éveiben szigorú korlátozásokat vezettek be a lakásbérlés kapcsán. A Tanácsköztársaság alatt folytatódott a már meglévő problémák kezelése, többek között lakáskatasztert is készítettek, annak okán, hogy a lakások kihasználtsága megfelelő-e Budapesten. Lakásügyi reformkísérletek majd csak az 1920-as évek elején jelentek meg.

A könyv nyolcadik tanulmányát Sárai Szabó Katalin írta A munkavállaló nő az első világháború után címmel. A szerző hosszan, táblázatok segítségével mutatja be számunkra, hogy 1910 és 1930 között miként alakult a kereső nők száma és aránya a trianoni Magyarországon. További információt kapunk a kereső nők foglalkozási ágak szerinti megoszlásáról, részletesen kitérve arra, hogy az ipar egyes szektoraiban hány nő dolgozott a világháborút követő két népszámlálási adatsor alapján. A tanulmányból megtudjuk, hogy az első világháborút követően miként vélekedtek az emberek arról, hogy a nők tömegesen munkába álltak, milyen új munkaterületen kezdtek el dolgozni és miként ismerték el a munkájukat. Az olvasó megismerheti, hogy egy középosztálybeli nő számára miként volt lehetséges a pályaválasztás. Az írás olyan témával is foglalkozik, hogy a megváltozott körülmények következtében, hogyan volt összeegyeztethető a munka, a házasság és a család. Végezetül megjelenik, hogy a dolgozó nő miként állt helyt a világháborút követően szociális munkakörökben.

Kép forrása: SzépüljVelem.com

A tanulmánykötet Klestenitz Tibor Sajtó és újságírás Trianon árnyékában című munkája zárja. A tanulmány első felében bemutatásra került, hogy az első világháborúnak milyen hatásai voltak és mivel kellett megküzdenie a nyomtatott sajtónak. Ezt követően információkat kapunk arra vonatkozóan, hogy a világháború vége és a forradalmak következtében milyen változásokat élt meg a sajtó. Klestenitz külön részt szán az ellenforradalom első szakaszára, hiszen a forradalomért és a Tanácsköztársaságért a destruktív sajtót hibáztatják, illetve divatos volt az újságok bírálata is. A tanulmány végig vezeti azt, hogy az újságírás és a kormányzat milyen harcot vívott egymással. Részletesen bemutatásra kerül, hogy 1919-et követően az újságoknak milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük papírbeszerzés terén. Az újságírás Bethlen István miniszterelnöksége alatt konszolidálódott.

Véleményem szerint a tanulmánykötet fontos társadalom és gazdaságtörténeti témákat jár körbe az első világháború és azt követő éveire vonatkozóan. Jelentős pozitívuma a kötetnek, hogy betekintést kapunk Magyarország makro és mikro történeti vonatkozásában. Úgy gondolom, hogy a könyvben található tanulmányok számos olyan kérdést vetnek fel, melyek később új irányba terelhetik a kutatásokat. Ajánlom a tanulmánykötetet azok számára, akik érdeklődnek az adott korszak iránt és mindazoknak, akik kíváncsiak Magyarország társadalom és gazdaságtörténetére, továbbá azoknak, akik követik az új kutatási eredményeket.

Dávid Benjámin

A kötet adatai: Bódy Zsombor (szerk.) Háborúból békébe: a magyar társadalom 1918 után: Konfliktusok, kihívások, változások a háború és az összeomlás nyomán. Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2018. 348. oldal

Ezt olvastad?

2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A
Támogasson minket