Nagyító alatt a Kutatók Éjszakája – A rendezvény történészszemmel

„Az első találkozás a tudománnyal olyan részegítő, mint a szerelem”, hangzik a Kutatók Éjszakája jelmondata 2014-ben is. Kilencedik alkalommal jelentkezik a rendezvény ingyenes programokkal szokás szerint szeptember utolsó péntekén, ami idén 26-ára, e hét péntekére esik. Alábbiakban az országos rendezvény felsőoktatási intézményeinek programkínálatából csemegézünk, különös tekintettel a történelmi témájú előadásokra és bemutatókra.

A rendezvény egy összeurópai kezdeményezéshez csatlakozik, „melynek deklarált célja, hogy megváltoztassa a kutatókról kialakult általános képet, és szórakoztató formában tárja az érdeklődők elé az egyes tudományterületek aktuális eredményeit.” Az idézet a rendezvény hivatalos oldalának sajtóközleményében olvasható. A rendezvények koordinálásáért a Tempus közalapítvány felelős, a szervezet fogja össze mindazon felsőoktatási intézményeket és kutatóintézeteket, akik csatlakoztak a programhoz. 2013-ban a látogatók száma meghaladta a 70.000-et, a szervezők pedig remélik, hogy ezt a számot idén is elérik. Jelen írásunk célja is az, hogy a rendezvény minél nagyobb sajtóvisszhangot kapjon, hiszen a tudomány – köztük természetesen a történettudomány – azért dolgozik, hogy a társadalom életét jobbá, könnyebbé, élvezhetőbbé és tartalmasabbá tegye. Portálunk szerény méretével, de annál nagyobb lelkesedéssel a Kutatók Éjszakájához hasonlóan szintén azért dolgozik, hogy a tudomány és az azt művelők szélesebb nyilvánosságot kapjanak.

Kép forrása: Kutatók Éjszakája

A vidéki központok közül Debrecen és Pécs emelkedik ki széles programkínálatával. Pécsett a Pécsi Tudományegyetem mellett a Tempus Közalapítvány helyi irodája is szervez programokat, így a PTE épületei mellett a Zsolnay Kulturális Negyedbe is érdemes kilátogatniuk az érdeklődőknek. Az egyetemi programok között főszerepben a természettudományi tárgyú előadások lesznek, így sajnos azok közül történeti témájúakat nem tudunk kiemelni. Ellenben a Zsolnay Negyedben rögtön szembetaláljuk magunkat Dr. Vonyó József a Pécs története monográfia projektet bemutató előadásával. Sajnos az előadásról a honlapon nem találunk részletesebb leírást, de egy korábbi előadás hirdetménye talán több információval szolgálhat az érdeklődőknek. A művészettörténet és a helytörténet iránt érdeklődők számára a „Zsolnay és a szecesszió” című előadással egybekötött idegenvezetés kecsegtetően hangozhat. Jelen sorok írói sokat köszönhetnek a különböző tanulmányi és mobilitási ösztöndíjaknak, így bátorkodnak ajánlani minden hallgató, illetve fiatal kutató figyelmébe az Ösztöndíjas börzét, mely a bölcsész és azon belül a történész hallgatók számára érdekes programnak ígérkezik. Történeti korba repít vissza Kiss Gábor jogtörténeti előadása, mely során a hallgatóság egy, a 13. században Pécsett lezajló egyházi perbe tekinthet be. A programajánló szerint a résztvevők nem pusztán passzív hallgatói lesznek az előadásnak. Jogtörténetnél és a 13. századnál maradva dr. László Balázs Gertrúd királyné meggyilkolásának jogi és történeti hátterét villantja fel. Az utolsó pécsi program, amit ki szeretnék emelni, a 3D nyomtatásról szóló előadás. Véleményem szerint a 21. századi technikai vívmányok alkalmazása új távlatokat nyithat egy olyan konzervatívnak mondható tudományág számára is, mint a történettudomány. Az inspiráció reményében érdemes lehet felkeresni.

Egy 3D nyomtatóval előállított katedrálismodell.

Kép forrása: Origo.hu

A Debreceni Egyetem 12 épületében több mint 100 különféle program várja az éjszakai tudásra vágyókat. Ezek közül a bölcsészettudomány tárgykörébe tartozó programokat természetszerűleg az egyetem Főépületében találjuk. Nem elsősorban történelmi téma az első általam kiemelt program, de a Prezi.com országos Roadshow-jának debreceni állomása ismételten egy olyan lehetőség a történészek számára, ahol megtanulhatják, hogy kutatásaikat hogyan tárhatják a nagyérdemű elé látványosan és érdekesen. A Debreceni Egyetem díjnyertes tehetséggondozási programja, a DETEP önálló programmal jelentkezik, a fiatal tehetségek között történészhallgatókat is találunk. 2014-ben az MTA Lendület Program által kiírt pályázatán öt éves kutatási projekttámogatást nyert Dr. Bárány Attila, a DE BTK Történelmi Intézet egyetemi docense. Az általa vezetett kutatócsoport is bemutatkozik a Kutatók Éjszakján „Magyarország helye és szerepe a középkori Európában” című interaktív programjával. A kutatócsoport a középkori Magyar Királyság Európában elfoglalt helyét, a róla élő képet, valamint dinasztikus-diplomáciai kapcsolatrendszerét kívánja mélyebben feltárni és forrásait kibővíteni. A Magyarország a középkori Európában c. kutatócsoport színes képanyaggal, térképekkel, dinasztikus táblákkal készül, kiderül például, az érdeklődők felismerik-e II. Lajos jelvényeit a brüsszeli székesegyház ólomüveg-ablakain, vagy megtalálják-e a Debrecen körüli települések neveit az ún. Lázár-deák féle 1520-as évekbeli térképen. Tudományos Történelmi Túravezetést tartanak Magyarország egyik legimpozánsabb középületében, a DE Főépületében. A Bölcsészkar 100. éves jubileumának alkalmából a Tudás Temploma címmel nemrégiben jelent meg egy bemutató album a Főépületről. Az albumban csak képen látható épület kulisszái mögé tekinthet be a túrán résztvevő érdeklődő. A program azonban előzetes regisztrációt igényel, érdemes a helyeket időben lefoglalni.

Oldalkép a Tudás Temploma c. albumból. A szerzők mellett az album szerkesztésében közreműködött Rőfi Mónika és Derencsényi István.

A fizikai túrázást követően virtuális tárlatvezetésre invitálom jómagam az egyetemre látogatókat, ennek során a középkori pecsétvésnökök mesterműveit mutatom be. A 21. században immár lehetőségünk van egy virtuális kiállítást szerkeszteni a lefotózott pecsétképekből. Ennek segítségével a pecséteken keresztül betekintést nyerhetünk a középkori magyar történelembe és heraldikába. Túrázás és tárlatvezetés után Dr. Nemes Zoltán barangolásra hívja a történészeket és laikusokat az ókori Athénba. A Korai Attika Történeti és Humánökológiai Atlasza (KATHA) térinformatikai szoftver segítségével térben és időben vizsgálja az attikai falvak gazdasági, társadalmi és politikai viszonyait, továbbá a humánökológia kérdésfeltevéseivel és módszereivel elemzi életmódjukat, a falvak és környezetük egymásra utalt létezésének történetét. A főépületet elhagyva is találunk történelmi témájú programot, Dr. Mudrák József egyetemtörténeti puzzle-t hirdet a DE Kenézy Orvostörténeti Múzeumban, néhány soros ajánlója izgalmakat ígér, ezért érdemes időben regisztrálni.

A vidéki egyetemvárosok közül Miskolc is kapcsolódik a rendezvényhez. A Miskolci Egyetemen történész szemmel a Nikolaus Joseph Jacquin által Selmecbányán 250 éve indított bányászati, kémiai, kohászati oktatás emlékére indított előadássorozat és az „Őskori feltalálók – székely gengszterek – újkori mágnások – tinik a II. világháború idején” című program lehetnek érdekesek. Utóbbi célja a folyó társadalomtörténeti kutatási projektek bemutatkozása. A programban részt vevő oktatók Kunt Gergely, Lengyel György, Vargáné Balogh Judit és Tózsa-Rigó Attila néhány perces előadásokban vázolják kutatási témájukat, majd interaktív beszélgetés keretében a kutatások során felmerült kuriózumok, érdekességek kerülnek bemutatásra az őskortól a 20. századig. Nem csak történészeknek ajánlom figyelmébe az Éjszaka a Könyvtárban programcsomagot a Miskolci Egyetem Könyvtárában.

Több történelmi témájú programmal jelentkezik az egri Eszterházy Károly Főiskola is. „… Ha régi pénzeket érintesz, szemlélsz, a történelem elevenedik meg a kezedben…”. Ezzel a mondattal harangozza be „Régi pénzek – történelem a kezedben…” című programját Farkas Attila és Dr. Kádek István a Kutatók Éjszakája rendezvényén. Ugyanitt a Líceum Könyvtárban a da Vinci-kód nyomába eredhetnek a látogatók, vagy érdekességeket hallhatnak a 19-20. századi magyar erdőhasználatról. A Líceum udvar színpadán I. világháborús hagyományőrzők haditechnikai bemutatóját láthatják „Felmegyek a doberdói nagy hegyre” címmel. A Líceum folyosóján egész napos programként történelmi modellkiállítás és játszóház áll rendelkezésére kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Szombathelyen, a Nyugat-magyarországi Egyetemen a Nagy Háborúra emlékező fotókiállítás nyílik Benkő Sándor fotóriporter és Kozma Gábor újságíró jóvoltából az I. világháborús olasz hadszíntéren kialakított kiállításon készült fotókból. A kiállítás megtekinthető a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ aulájában, az egyetem nyitvatartási idejében szeptember 30-ig. Az egyetem mosonmagyaróvári kara éjszakai vártúrát, rendhagyó tárlatvezetést és történeti előadásokat szervez a helyi várba, mely történelmi érdekességekkel kecsegtet. Interaktív fotókiállítással jelentkezik a Szent István Egyetem, melynek témája szintén a Nagy Háború. Kecskemét kiürítéséről és szovjet megszállásáról tart előadást Dr. Rigó Róbert a Kecskeméti Főiskolán.

A felsőoktatási intézményeken kívül a történelem tárgykörében természetesen számos múzeum is programokat hirdetett a Kutatók Éjszakájának keretében, ezért arra biztatok minden kedves olvasót, hogy a programlistából kedvük szerint csemegézzenek. A rendezvény általános jellemzője, hogy a bölcsész témájú programokat nagyítóval kell keresnünk, hiszen a természettudományi bemutatók, kísérletek vannak többségben a programkínálatban. Ami korántsem probléma, hiszen a népszerűsítés és megismertetés minden tudományágra ráfér. Remélem, sokak érdeklődését sikerült felkeltenem programszemlémmel, és mindenkinek hasznos, élményekben és tudásban gazdag éjszakát kívánok 2014. szeptember 26-ra.

Ezt olvastad?

A 2017/2018-as tanév kezdetén indult el az Újkor.hu – A velünk élő történelem Oktatás rovata, és akárcsak az előző évben,