Nagyváradi négyesek a Nagy Háborúban – Beszámoló egy könyvbemutatóról
Péter I. Zoltán Nagyváradi négyes honvédek a Nagy Háborúban című kötetének bemutatására került sor múlt pénteken a nagyváradi Ady Endre középiskola dísztermében.
Emlékállítás
Az érdeklődőket Sárközi Zoltán helyi tanácsos köszöntötte és emlékeztetett rá, hogy a 4. nagyváradi honvéd gyalogezred előtt öt emlékművel tiszteleg az utókor, négy az egykori olasz hadszíntéren, egy pedig a nagyváradi Rulikowski temetőben található. Ezzel együtt a 37. tüzérezredről sem szabad elfeledkezni, akik ugyancsak Nagyváradról indultak a háborúba, de a négyesekkel ellentétben ők kevésbé ismertek. Áttérve Péter I. Zoltán új könyvére Sárközi kifejtette, hogy a kötet kiválóan adja vissza azt a társadalmi miliőt, hangulatot, ahogyan a 4. honvéd gyalogezredről és az első világháborúról vélekedtek a nagyváradiak. A mű fontos információkat közöl a 20. gyalogezredről is, amelynek alárendeltségében szolgáltak a négyesek, a könyv melléklete pedig tartalmazza a 4. honvéd gyalogezred kötelékében szolgált hősök névsorát, külön megemlítve a kitüntetett személyeket is.
Világháborús emlékmű a nagyváradi Rulikowski temetőben
A könyv kiadójának részéről Derzsi Ákos, az Europrint vezetője szólalt fel. Az ilyenkor megszokott köszönetnyilvánítások mellett (külön kiemelte a szaklektorokat és azokat, akik korabeli képekkel segítették a könyv illusztrációját, név szerint: Nagy Bélát, Sárközi Zoltánt, néhai Kordics Imrét és a szerzőt) egy, a borítón található fehér pontra hívta fel a figyelmet, amely nem nyomdai hiba, hanem Nagyváradot ábrázolja korabeli térképen.
Pintér Tamás, a könyv szaklektora az első világégés okozta emberveszteségre hívta fel a hallgatóság figyelmét, majd egy rövid előadás keretében (A nagyváradi négyes honvédek hadiútja) a hadtörténész precizitásával röviden felvázolta a nagyváradi négyesek csatáit és a honvédelemben betöltött szerepét. Előadásában kiemelte Kratochwill Károly alakját (lásd a könyv borítóján), aki nem sokkal a frontra vonulás után az ezredparancsnoki szerepet töltötte be. Az olasz frontot végigharcoló négyesek esetében visszatérő harci eszközként szolgált a buzogány, mely visszaköszön úgy az ezred, mint a 20. honvéd hadosztály hadijelvényében is.
Az ezred hadijelvénye, rajta sárkányfejre buzogánnyal lesújtó harcos
Agyagemberek
A történeti események áttekintését követően a négyesek kötelékében szolgált Jámbor Lajos Az agyagemberek című versét hallhatta a nagyérdemű (előadta: Molnár Júlia színművésznő), ezzel is életre keltek egy letűnt korszak borzalmai, hétköznapjai úgy, ahogy a katonák látták és megtapasztalták azokat. De kik is voltak az agyagemberek? A választ már Péter I. Zoltán adta meg: azok a hősök, akik a lövészárkokban, sokszor derékig érő sárban harcoltak. A szerző a katonák embertelen körülményei mellett arról is beszélt, hogy nem állt szándékában könyvet írni a 4. nagyváradi honvéd gyalogezredről, de a dualizmus kori kávéházak kutatása során elég gyakran találkozott a nagyváradi négyesekkel. A könyv megírásához azonban szüksége volt azokra az élményekre is, amelyeket 2010-ben szerzett, amikor lehetősége lett végigjárni az olasz front harci helyszíneit. „Megfertőzve a témától” összegyűjtötte a helyi sajtóanyagot és hadtörténészek bevonásával elkészítette a nagyváradi négyesek első világháborús krónikáját. Kiemelte, hogy a nagyváradiak mindig is büszkék voltak honvédjeikre, ezt igazolja az is, hogy 1918. november 18-án ünneplő tömeg fogadta a rendezett sorban kaszárnyájukba visszatérő négyeseket.
A szerző, Péter I. Zoltán dedikálás közben
A könyvbemutató végén az érdeklődők kérdéseket intéztek a szerzőhöz, amit dedikálás, majd az esemény lezárása követett.
Ezt olvastad?
További cikkek
A 48-as veterángondozás és a Honvédmenház története
Kossuth Lajos elfogyott regimentje. A 48-as veterángondozás és a Honvédmenház története címmel, rendhagyó kiállítás nyílt március 13-án a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában. Rendhagyó, mert az időszaki […]
Egy profán Jeanne d’Arc
„Egy emlékművet, egy történelmi ikont akartam hús-vér emberré visszaváltoztatni” – írja Katherine J. Chen Johanna című regényéről, melyben Jeanne d’Arc alakját dolgozza fel. Az orléans-i szűz már a 15. században […]
Ariadné fonala a múlt labirintusában – Bevezetés a történettudományba és a történelemkutatás módszereibe
Az egyetemi tanulmányok kezdetén mindenkinek fontos megismerkednie az általa választott szakma alapvető fogalmaival és működésével, ami a kulcs ahhoz, hogy a későbbiekben kamatoztatni tudja a tudományág hasznos minőségi tudásanyagát. Nekünk, […]
Előző cikk
Titkosan – nyíltan: fájdalmas erdélyi önreflexió
Január 8-án, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának aulájában tartották meg a Titkosan – nyíltan című tanulmánykötet magyarországi bemutatóját. Az eredetileg Kolozsvárott, 2014-ben megjelent kötetet Kántor Lajos szerkesztette, aki a kötetbemutatón […]