Napi Történelmi Forrás újratöltve – Recenzió

A hétköznapi történelmet és a forrásokat középpontba állító Napi Történelmi Forrás Online Folyóirat és Műhely második kötete ismét szerteágazó témákon keresztül kívánja megszólítani az érdeklődő laikusokat és szakembereket. A fiatal történészekből, szociológusokból, könyvtárosokból és a társadalomtudományok képviselőiből álló csapat kezdetben blogként és a facebookon tette közzé a történelmet népszerűsíteni kívánó olvasmányos, forrásközpontú cikkeit, majd 2017-ben megjelent első kötetük is Nem Mindennapi Történelem – Válogatás a Napi Történelmi Forrás szerzőinek írásaiból címmel, melyről recenziónkat itt olvashatják. A második kötet célja – akárcsak az elsőé – hogy a benne olvasható tanulmányok újabb mozaikdarabokat adjanak hozzá a történelem bonyolult egészéhez.

A Napi Történelmi Forrás szerzőinek első kötete.

A 2018-ban a Gondolat Kiadó gondozásában megjelent, 376 oldalas kötetben ismét 18 tanulmány kapott helyett, amelyet a Napi Történelmi Forrás Online Folyóirat 2016-2017-es repertóriuma, majd a kötet szerzőinek listája zár. A 18 tanulmányt 8 témára bontják (Forrongó Kelet; Pénz és diktatúra; Atom és beton; (H)őseink nyomában; Nagybirtok alulnézetben; Katonasorsok; Számkivetettek; „Cigánykérdés”) – az előző kötethez képest sokkal átgondoltabb formában.

Az első téma, a Forrongó Kelet, három tanulmányt és több ezer évet foglal magába: az első Aegyptus provincia történetét mutatja be a Julius-Claudius dinasztia idején, a második a perzsa alkotmányos forradalmat, a harmadik pedig Csehszlovákiának az első arab-izraeli háborúban játszott szerepét. A témák izgalmasak, a tanulmányok azonban jobbára adósok maradnak a forrásközpontúsággal.

A kötetet Zrufkó Réka „A római nép fennhatóságát Egyiptomra is kiterjesztettem” – Aegyptus provincia a Julius-Claudius dinasztia idején című munkája nyitja meg. Az angol nyelvű térképekkel illusztrált tanulmány in medias res csap bele a témába, amelyet több nézőpontból is körbejár – nem igazán tagolja azonban, ami nehezen átlátható cikket eredményez. Kloska Tamás Alkotmányos forradalom Perzsiában a késő Qádzsár-korszakban című, világosan tagolt, helyenként mégis csapongó írása a 18. század elejétől a 20. század elejéig, erősen brit szempontból követi nyomon a perzsa történelmet a nemzetközi eseményekre és a reformkísérletekre fókuszálva. Krajcsír Lukács „Bizalmas Izrael” – Csehszlovákia szerepe az első arab-izraeli háborúban című, jól átgondolt tanulmánya egy rövid bevezető után mutatja be Csehszlovákia Izrael létrejöttében és az első arab-izraeli háborúban játszott szerepét, több szempontból is elemezve a kérdést. Az olvasmányos stílusban megírt, könnyen átlátható tanulmányban egyaránt megelevenednek az izraeli, a csehszlovák és a szovjet célok is, miközben éles képet kapunk a témában kulcspontot jelentő fegyverkereskedelemről is.

A második blokk a Pénz és diktatúra címet kapta. Az első tanulmány Pál Zsombor Szabolcs Hét lecke egy illiberális diktátortól című írása. A címben nem nevesített diktátor Salazar, a hét lecke pedig hét, valamennyi portugál iskolában elhelyezett plakátot takar. Egy 1938-ban kiadott, hét darabos plakátsorozat elemzése ugyanis a cikk központi témája – mindez azonban nehézkesen áll csak össze az olvasó számára. A szerző elsősorban ezeken, mint a rendszer propagandagépezetének darabjain keresztül mutatja be a salazari Portugália hétköznapjait, a gazdasági eredményektől kezdve a kívánatos családmodellig. Érdekes megjegyezni, hogy ez az első tanulmány a kötetben, ami valóban a forrásokat állítja a középpontba és azok közlésén, majd elemzésén keresztül mutatja be a tárgyalt kérdést. A következő tanulmány Csernyánszky Pál Kádár elfeledett csúcsszerve – A Gazdasági Bizottság megalakulása és első időszaka című munkája. A cikk világos problémafelvetéssel és forrásmegjelöléssel indít, majd ezek alapján épül fel – 1956 novemberétől 1962-ig követhetjük nyomon a Bizottság életét, elsősorban intézménytörténeti szempontból.

A harmadik, Atom és Beton címet viselő részben ismét két témát – az 1945 utáni, Budapestre vonatkozó urbanizációs terveket és a paksi atomerőmű létrejöttét – ismerhetünk meg, két jól felépített tanulmányon keresztül. Kalmár Miklós Merre tovább Budapest? – Városrendezési tervek 1945-1955 című munkája jól átgondoltan vezeti fel és mutatja be a második világháború utáni, Budapest fejlesztésére vonatkozó terveket, az azok mögötti szándékokat, majd végül magyarázza azok meghiúsulását. Bosák Balázs A magyar Manhattan-projekt – A paksi atomerőmű létrejöttének története politikai és energetikai szempontból, a KGST rendszerében is elhelyezve vizsgálja a kérdést, az 1950-es évektől kezdődően az erőmű létrejöttéig. Az óriási elsődleges forrásanyaggal dolgozó tanulmány azonban sajnos csak egy oldalt mutat be scannelt formában.

Kép forrása: NTF.hu

A legötletesebb címet a negyedik, (H)őseink nyomában című fejezet kapta, amely valóban két magyar legenda interpretációjával foglalkozik, két jól átgondolt és megírt tanulmányon keresztül. Az első témát Kanyó Ferenc A magyar középkori régészet Szent Grálja: Árpád sírja című tanulmánya mutatja be. Idézi és elemzi a vonatkozó forrásokat, majd az azokra épülő feltételezéseket és ásatásokat mutatja be, a 18. századtól kezdve egészen napjainkig. A szisztematikusan felépített, szintén óriási forrásanyagot használó cikkből Ősbuda sem marad ki. Ezt követi Bea Csaba Kossuth Lajos – A nemzet apostola a dualizmus korának ponyvairodalmában című munkája, amely előbb a ponyvairodalom jelentését és a dualizmus korában betöltött szerepét, társadalmi jelentőségét mutatja be, majd az ott megjelent Kossuth-képek közül szemezget. Nem csupán az egyes forrásokat értelmezi, de azoknak a Kossuth-kultusz (és ehhez kapcsolódóan a legalább annyira érdekes negatív Görgey-kép) kialakulásában játszott szerepét is. A tanulmány az előzőhöz hasonlóan rengeteg forrást sorakoztat fel, és sokakat foglalkoztató kérdéseket magyaráz meg, ezzel ez a fejezet a kötet egyik legerősebbike.

A következő, Nagybirtok alulnézetben című rész szintén két magas színvonalú tanulmányból áll, melyeken keresztül egy 17. század közepi-végi és egy 19. század eleji nagybirtokra kaphatunk rálátást. Kiss-Kozslik Eszter Keczer Ambrus, a birtokigazgató sárosi nemes című munkája a 17. század Magyar Királyságának rövid jellemzése után Lipóczi Keczer Ambrus naplóját veszi több szempontú vizsgálat alá. A naplón keresztül megelevenedik az 1660-as évek főúri világa – a hintók részletes bemutatásától kezdve az építkezésekig. Ezután Zsidai Réka Presztízs és udvari személyzet Festetics György udvarában című tanulmánya következik, amely a keszthelyi palota működését szabályozó instrukciókat mutatja be és elemzi. Részletes betekintést kaphatunk a palota működésébe, az ellátandó feladatokba és az azokat elvégzőket is megismerhetjük. A tanulmány után mellékletként a szerző egy általa készített, a szolgák tevékenységére és munkavégzésük helyére vonatkozó táblázatot, valamint egy a kastély ingóságait felsoroló összeírást is közöl, ami igazi kincsesbánya a téma iránt érdeklődők számára.

Kép forrása: NTF.hu

A Katonasorsok című hatodik fejezet a Don-kanyarban harcoló magyar katonák alkoholhoz és dohányhoz való viszonyát, valamint egy igencsak kevéssé ismert mérnök-haditechnikus életútját mutatja be. György Sándor Pipadohány, pezsgő, pergőtűz – Szesz- és dohánykörkép a Don-kanyarból című munkája a legszellemesebben megfogalmazott a kötet tanulmányai közül. A téma meghatározása és a doni magyar hadszíntér bemutatása után, forrásokon keresztül, többféle megközelítésből mutatja be (elsősorban) az alkohol és (másodsorban) a dohány fronton elfoglalt szerepét. Ezután Rapali Vivien „Csak a monokli és a lakkcipő hiányzik róla” – Avagy egy rendkívüli elme tündöklése és bukása című tanulmánya Dr. Feimer László életét kíséri végig, Feimer László visszaemlékezéseire támaszkodva.

A hetedik nagy rész Számkivetettek címen három tanulmányt fog egybe: az újkori betyárokkal, a Horthy-korszak legszegényebbjeivel és a második világháború idején Magyarországra menekült csehekkel ismerkedhetünk meg. Tóth Bálint Betyárok a posta ellen című alapos munkája átgondolt bevezető után mutatja be előbb a betyárokat, majd a postajáratok kialakulását. Ezután néhány rablást, majd az azok megfékezésére hozott intézkedéseket veti alá elemzésnek – illusztráció gyanánt pedig elítélt betyárok portréit láthatjuk. Végül a probléma kezelésének és megfékezésének bemutatásával zárja le az így kerek egészet alkotó, olvasmányos tanulmányt. A következő Balogh-Ebner Márton Szegények és szegénység az 1930-as évek Magyarországán című munkája, ami jól átláthatóan, világos gondolatmenettel vezeti végig az olvasót a kérdésen: milyen megfontolások alapján, mit és kiket jelenthet a szegény és a szegények fogalma. A nagyon alapos tanulmány egyetlen hiányossága, hogy forrást szinte egyáltalán nem közöl. A részt Miklós Dániel Cseh menekültek Magyarországon című írása zárja, amely a forrásokat a főszövegből ugyancsak mellőzve mutatja be az 1939-ben Lengyelországból Magyarországra érkező cseh ellenállókat és a magyarok velük szembeni viselkedését.

A kötet utolsó fejezete a két tanulmányból álló „Cigánykérdés”. Miklós Tamás Az 1942. évi esztergomi cigány-szabályrendelet című munkája a Horthy-korszak cigánykérdéshez való viszonyulásával kezdődik, majd ezután szűkíti a vizsgálatot Esztergomra, végül az 1942-es rendeletre, amelyet többek között néhány, scannelten a kötetben is közölt forráson keresztül elemez. A tanulmány után mellékletként közli az egész rendeletet is. A fejezet és egyben a teljes kötet utolsó munkája Hajnáczky Tamás Amikor a cigány, a maszek, és a tanács elment házat építeni… című írása, amely a CS-lakás programot, azaz a cigánytelepek felszámolását és a csökkentett értékű lakások építését mutatja be, a program során elkövetett kisiparosi visszaélésekre koncentrálva. A tanulmányban is sok forrást idéző szerző a munka végén mellékletként a mérnöki szakvéleményezést is közli.

Kép forrása: NTF.hu

A tanulmányokat a Napi Történelmi Forrás Online Folyóirat 2016-2017-es évre vonatkozó, 483 tételből álló repertóriuma követi, ami lehetővé teszi a szerző, a téma és a megjelenés dátuma szerinti keresést is. A kötet a szerzők listájával zárul.

A Napi Történelmi Forrás II. kötete ígéretéhez híven könnyed, olvasmányos cikkeket közöl, és valóban mozaikként működik – mindezt sokkal átgondoltabb felépítéssel és összefüggőbb témákkal teszi, mint az elődje. Míg ugyanis az előző kötetnél erősen érezhető volt, hogy a szétágazó témák fejezetekbe tagozása fejtörést okozott a szerkesztőknek, addig itt ez az esetlegesség már csak helyenként érezhető: a Pénz és diktatúra és az Atom és beton fejezetek címadása még mindig esetlegesnek tűnik, ahogy a könyv főcímében ígért történelmi útvesztőkkel is kevéssé találkozhatunk.

A kötetben szereplő tanulmányok egyébként nem teljesen vannak egy szinten – a legtöbb valóban alaposan kikutatott, jó stílusban megírt munka, amin egyértelműen látszik, hogy a téma avatott és jól tájékozódott szakértői írták; egy-két cikken azonban ennek ellenkezője is érezhető.

A fejezetek közül kettő, a (H)őseink nyomában és a Nagybirtok alulnézetben kiemelkedően jó. Ezek ugyanis valódi egységet tudnak alkotni, az azokba foglalt tanulmányok pedig mind alaposan átgondolt, sok forrást bemutató, jól megírt munkák.

A legtöbb tanulmány esetében a források csak néhol kerültek a középpontba, sőt, olyan tanulmány is akad, ami elsődleges forrást nem is nagyon használ. Ha azonban az ember elengedi azt az – egyébként a szerkesztők által megfogalmazott – elgondolást, hogy elsődleges forrásokat és azokat magyarázó tanulmányokat fog a kötetben olvasni, akkor több „csalódás” már nem érheti. A jól felépített kötet ugyanis kerek egészet alkot, ami érdekes témákat érintő, izgalmas olvasmányt kínál az érdeklődőknek.

Varga Lujza

A kötet adatai: Történelmi útvesztők – Válogatás a Napi Történelmi Forrás szerzőinek írásaiból II. Szerk. György Sándor, Hajnáczky Tamás, Kanyó Ferenc. Budapest, Gondolat Kiadó, 2018. 376 pp.

Ezt olvastad?

Változatos és színes tudományos programokkal teli hét rendezvényeit ajánljuk figyelmükbe, közte a Kutatók Éjszakája programsorozatával. Kínálatunkban ezúttal budapesti és vidéki