Napi Történelmi Forrás újratöltve – Recenzió

A hétköznapi történelmet és a forrásokat középpontba állító Napi Történelmi Forrás Online Folyóirat és Műhely második kötete ismét szerteágazó témákon keresztül kívánja megszólítani az érdeklődő laikusokat és szakembereket. A fiatal történészekből, szociológusokból, könyvtárosokból és a társadalomtudományok képviselőiből álló csapat kezdetben blogként és a facebookon tette közzé a történelmet népszerűsíteni kívánó olvasmányos, forrásközpontú cikkeit, majd 2017-ben megjelent első kötetük is Nem Mindennapi Történelem – Válogatás a Napi Történelmi Forrás szerzőinek írásaiból címmel, melyről recenziónkat itt olvashatják. A második kötet célja – akárcsak az elsőé – hogy a benne olvasható tanulmányok újabb mozaikdarabokat adjanak hozzá a történelem bonyolult egészéhez.

A Napi Történelmi Forrás szerzőinek első kötete.

A 2018-ban a Gondolat Kiadó gondozásában megjelent, 376 oldalas kötetben ismét 18 tanulmány kapott helyett, amelyet a Napi Történelmi Forrás Online Folyóirat 2016-2017-es repertóriuma, majd a kötet szerzőinek listája zár. A 18 tanulmányt 8 témára bontják (Forrongó Kelet; Pénz és diktatúra; Atom és beton; (H)őseink nyomában; Nagybirtok alulnézetben; Katonasorsok; Számkivetettek; „Cigánykérdés”) – az előző kötethez képest sokkal átgondoltabb formában.

Az első téma, a Forrongó Kelet, három tanulmányt és több ezer évet foglal magába: az első Aegyptus provincia történetét mutatja be a Julius-Claudius dinasztia idején, a második a perzsa alkotmányos forradalmat, a harmadik pedig Csehszlovákiának az első arab-izraeli háborúban játszott szerepét. A témák izgalmasak, a tanulmányok azonban jobbára adósok maradnak a forrásközpontúsággal.

A kötetet Zrufkó Réka „A római nép fennhatóságát Egyiptomra is kiterjesztettem” – Aegyptus provincia a Julius-Claudius dinasztia idején című munkája nyitja meg. Az angol nyelvű térképekkel illusztrált tanulmány in medias res csap bele a témába, amelyet több nézőpontból is körbejár – nem igazán tagolja azonban, ami nehezen átlátható cikket eredményez. Kloska Tamás Alkotmányos forradalom Perzsiában a késő Qádzsár-korszakban című, világosan tagolt, helyenként mégis csapongó írása a 18. század elejétől a 20. század elejéig, erősen brit szempontból követi nyomon a perzsa történelmet a nemzetközi eseményekre és a reformkísérletekre fókuszálva. Krajcsír Lukács „Bizalmas Izrael” – Csehszlovákia szerepe az első arab-izraeli háborúban című, jól átgondolt tanulmánya egy rövid bevezető után mutatja be Csehszlovákia Izrael létrejöttében és az első arab-izraeli háborúban játszott szerepét, több szempontból is elemezve a kérdést. Az olvasmányos stílusban megírt, könnyen átlátható tanulmányban egyaránt megelevenednek az izraeli, a csehszlovák és a szovjet célok is, miközben éles képet kapunk a témában kulcspontot jelentő fegyverkereskedelemről is.

A második blokk a Pénz és diktatúra címet kapta. Az első tanulmány Pál Zsombor Szabolcs Hét lecke egy illiberális diktátortól című írása. A címben nem nevesített diktátor Salazar, a hét lecke pedig hét, valamennyi portugál iskolában elhelyezett plakátot takar. Egy 1938-ban kiadott, hét darabos plakátsorozat elemzése ugyanis a cikk központi témája – mindez azonban nehézkesen áll csak össze az olvasó számára. A szerző elsősorban ezeken, mint a rendszer propagandagépezetének darabjain keresztül mutatja be a salazari Portugália hétköznapjait, a gazdasági eredményektől kezdve a kívánatos családmodellig. Érdekes megjegyezni, hogy ez az első tanulmány a kötetben, ami valóban a forrásokat állítja a középpontba és azok közlésén, majd elemzésén keresztül mutatja be a tárgyalt kérdést. A következő tanulmány Csernyánszky Pál Kádár elfeledett csúcsszerve – A Gazdasági Bizottság megalakulása és első időszaka című munkája. A cikk világos problémafelvetéssel és forrásmegjelöléssel indít, majd ezek alapján épül fel – 1956 novemberétől 1962-ig követhetjük nyomon a Bizottság életét, elsősorban intézménytörténeti szempontból.

A harmadik, Atom és Beton címet viselő részben ismét két témát – az 1945 utáni, Budapestre vonatkozó urbanizációs terveket és a paksi atomerőmű létrejöttét – ismerhetünk meg, két jól felépített tanulmányon keresztül. Kalmár Miklós Merre tovább Budapest? – Városrendezési tervek 1945-1955 című munkája jól átgondoltan vezeti fel és mutatja be a második világháború utáni, Budapest fejlesztésére vonatkozó terveket, az azok mögötti szándékokat, majd végül magyarázza azok meghiúsulását. Bosák Balázs A magyar Manhattan-projekt – A paksi atomerőmű létrejöttének története politikai és energetikai szempontból, a KGST rendszerében is elhelyezve vizsgálja a kérdést, az 1950-es évektől kezdődően az erőmű létrejöttéig. Az óriási elsődleges forrásanyaggal dolgozó tanulmány azonban sajnos csak egy oldalt mutat be scannelt formában.

Kép forrása: NTF.hu

A legötletesebb címet a negyedik, (H)őseink nyomában című fejezet kapta, amely valóban két magyar legenda interpretációjával foglalkozik, két jól átgondolt és megírt tanulmányon keresztül. Az első témát Kanyó Ferenc A magyar középkori régészet Szent Grálja: Árpád sírja című tanulmánya mutatja be. Idézi és elemzi a vonatkozó forrásokat, majd az azokra épülő feltételezéseket és ásatásokat mutatja be, a 18. századtól kezdve egészen napjainkig. A szisztematikusan felépített, szintén óriási forrásanyagot használó cikkből Ősbuda sem marad ki. Ezt követi Bea Csaba Kossuth Lajos – A nemzet apostola a dualizmus korának ponyvairodalmában című munkája, amely előbb a ponyvairodalom jelentését és a dualizmus korában betöltött szerepét, társadalmi jelentőségét mutatja be, majd az ott megjelent Kossuth-képek közül szemezget. Nem csupán az egyes forrásokat értelmezi, de azoknak a Kossuth-kultusz (és ehhez kapcsolódóan a legalább annyira érdekes negatív Görgey-kép) kialakulásában játszott szerepét is. A tanulmány az előzőhöz hasonlóan rengeteg forrást sorakoztat fel, és sokakat foglalkoztató kérdéseket magyaráz meg, ezzel ez a fejezet a kötet egyik legerősebbike.

A következő, Nagybirtok alulnézetben című rész szintén két magas színvonalú tanulmányból áll, melyeken keresztül egy 17. század közepi-végi és egy 19. század eleji nagybirtokra kaphatunk rálátást. Kiss-Kozslik Eszter Keczer Ambrus, a birtokigazgató sárosi nemes című munkája a 17. század Magyar Királyságának rövid jellemzése után Lipóczi Keczer Ambrus naplóját veszi több szempontú vizsgálat alá. A naplón keresztül megelevenedik az 1660-as évek főúri világa – a hintók részletes bemutatásától kezdve az építkezésekig. Ezután Zsidai Réka Presztízs és udvari személyzet Festetics György udvarában című tanulmánya következik, amely a keszthelyi palota működését szabályozó instrukciókat mutatja be és elemzi. Részletes betekintést kaphatunk a palota működésébe, az ellátandó feladatokba és az azokat elvégzőket is megismerhetjük. A tanulmány után mellékletként a szerző egy általa készített, a szolgák tevékenységére és munkavégzésük helyére vonatkozó táblázatot, valamint egy a kastély ingóságait felsoroló összeírást is közöl, ami igazi kincsesbánya a téma iránt érdeklődők számára.

Kép forrása: NTF.hu

A Katonasorsok című hatodik fejezet a Don-kanyarban harcoló magyar katonák alkoholhoz és dohányhoz való viszonyát, valamint egy igencsak kevéssé ismert mérnök-haditechnikus életútját mutatja be. György Sándor Pipadohány, pezsgő, pergőtűz – Szesz- és dohánykörkép a Don-kanyarból című munkája a legszellemesebben megfogalmazott a kötet tanulmányai közül. A téma meghatározása és a doni magyar hadszíntér bemutatása után, forrásokon keresztül, többféle megközelítésből mutatja be (elsősorban) az alkohol és (másodsorban) a dohány fronton elfoglalt szerepét. Ezután Rapali Vivien „Csak a monokli és a lakkcipő hiányzik róla” – Avagy egy rendkívüli elme tündöklése és bukása című tanulmánya Dr. Feimer László életét kíséri végig, Feimer László visszaemlékezéseire támaszkodva.

A hetedik nagy rész Számkivetettek címen három tanulmányt fog egybe: az újkori betyárokkal, a Horthy-korszak legszegényebbjeivel és a második világháború idején Magyarországra menekült csehekkel ismerkedhetünk meg. Tóth Bálint Betyárok a posta ellen című alapos munkája átgondolt bevezető után mutatja be előbb a betyárokat, majd a postajáratok kialakulását. Ezután néhány rablást, majd az azok megfékezésére hozott intézkedéseket veti alá elemzésnek – illusztráció gyanánt pedig elítélt betyárok portréit láthatjuk. Végül a probléma kezelésének és megfékezésének bemutatásával zárja le az így kerek egészet alkotó, olvasmányos tanulmányt. A következő Balogh-Ebner Márton Szegények és szegénység az 1930-as évek Magyarországán című munkája, ami jól átláthatóan, világos gondolatmenettel vezeti végig az olvasót a kérdésen: milyen megfontolások alapján, mit és kiket jelenthet a szegény és a szegények fogalma. A nagyon alapos tanulmány egyetlen hiányossága, hogy forrást szinte egyáltalán nem közöl. A részt Miklós Dániel Cseh menekültek Magyarországon című írása zárja, amely a forrásokat a főszövegből ugyancsak mellőzve mutatja be az 1939-ben Lengyelországból Magyarországra érkező cseh ellenállókat és a magyarok velük szembeni viselkedését.

A kötet utolsó fejezete a két tanulmányból álló „Cigánykérdés”. Miklós Tamás Az 1942. évi esztergomi cigány-szabályrendelet című munkája a Horthy-korszak cigánykérdéshez való viszonyulásával kezdődik, majd ezután szűkíti a vizsgálatot Esztergomra, végül az 1942-es rendeletre, amelyet többek között néhány, scannelten a kötetben is közölt forráson keresztül elemez. A tanulmány után mellékletként közli az egész rendeletet is. A fejezet és egyben a teljes kötet utolsó munkája Hajnáczky Tamás Amikor a cigány, a maszek, és a tanács elment házat építeni… című írása, amely a CS-lakás programot, azaz a cigánytelepek felszámolását és a csökkentett értékű lakások építését mutatja be, a program során elkövetett kisiparosi visszaélésekre koncentrálva. A tanulmányban is sok forrást idéző szerző a munka végén mellékletként a mérnöki szakvéleményezést is közli.

Kép forrása: NTF.hu

A tanulmányokat a Napi Történelmi Forrás Online Folyóirat 2016-2017-es évre vonatkozó, 483 tételből álló repertóriuma követi, ami lehetővé teszi a szerző, a téma és a megjelenés dátuma szerinti keresést is. A kötet a szerzők listájával zárul.

A Napi Történelmi Forrás II. kötete ígéretéhez híven könnyed, olvasmányos cikkeket közöl, és valóban mozaikként működik – mindezt sokkal átgondoltabb felépítéssel és összefüggőbb témákkal teszi, mint az elődje. Míg ugyanis az előző kötetnél erősen érezhető volt, hogy a szétágazó témák fejezetekbe tagozása fejtörést okozott a szerkesztőknek, addig itt ez az esetlegesség már csak helyenként érezhető: a Pénz és diktatúra és az Atom és beton fejezetek címadása még mindig esetlegesnek tűnik, ahogy a könyv főcímében ígért történelmi útvesztőkkel is kevéssé találkozhatunk.

A kötetben szereplő tanulmányok egyébként nem teljesen vannak egy szinten – a legtöbb valóban alaposan kikutatott, jó stílusban megírt munka, amin egyértelműen látszik, hogy a téma avatott és jól tájékozódott szakértői írták; egy-két cikken azonban ennek ellenkezője is érezhető.

A fejezetek közül kettő, a (H)őseink nyomában és a Nagybirtok alulnézetben kiemelkedően jó. Ezek ugyanis valódi egységet tudnak alkotni, az azokba foglalt tanulmányok pedig mind alaposan átgondolt, sok forrást bemutató, jól megírt munkák.

A legtöbb tanulmány esetében a források csak néhol kerültek a középpontba, sőt, olyan tanulmány is akad, ami elsődleges forrást nem is nagyon használ. Ha azonban az ember elengedi azt az – egyébként a szerkesztők által megfogalmazott – elgondolást, hogy elsődleges forrásokat és azokat magyarázó tanulmányokat fog a kötetben olvasni, akkor több „csalódás” már nem érheti. A jól felépített kötet ugyanis kerek egészet alkot, ami érdekes témákat érintő, izgalmas olvasmányt kínál az érdeklődőknek.

Varga Lujza

A kötet adatai: Történelmi útvesztők – Válogatás a Napi Történelmi Forrás szerzőinek írásaiból II. Szerk. György Sándor, Hajnáczky Tamás, Kanyó Ferenc. Budapest, Gondolat Kiadó, 2018. 376 pp.

Ezt olvastad?

Gyakran úgy gondoljuk, hogy a boszorkányperek csupán a középkorra voltak jellemzők és elfelejtjük, hogy még a kora újkorban is számos