Négy könyv a Veszprémi Egyházmegye új- és modernkori történetéről

Az elmúlt időszakban Veszprémet érintően is megfogalmazódott az egyházmegye történetét bemutató monográfia megírásának szükségessége. Az ehhez szükséges alapkutatások örvendetes gyarapodásáról győződhettek meg azok, akik részt vettek a 2017. október 10-én a Kubinyi András Történész Műhely által szervezett könyvbemutatón, ahol a MTA BTK Történettudományi Intézetének, a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltárnak és a MNL Veszprém Megyei Levéltárának elmúlt években megjelent köteteit ismerhették meg az érdeklődők. 

A Műhely nevében Horváth Terézia alelnök köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót Mihalik Bélának, aki Hermann István a veszprémi egyházmegye 18. századi igazgatásáról szóló 2015-ben megjelent kötetét ismertette. Mihalik felhívta a figyelmet Kosáry Domokos azon megjegyzésére, hogy a 18. századi katolikus expanzió mértékét csak a helyi egyházmegyei szintet vizsgálva lehet megállapítani. Mihalik szerint a veszprémi, pécsi és győri egyházmegyék korszakot érintő kutatásai következtében a dunántúli katolikus egyházmegyék jó helyzetben vannak ebből a szempontból.

Hermann könyve a nagy múltra visszatekintő veszprémi egyházmegyei kutatások sorába kapcsolódik, és a helyi források mélyreható és kritikai vizsgálata eredményeként eddig nem ismert mélységben tárja fel a diocesis 18. századi történetét. A török utáni újjászervezés során az egyházmegye neoorganizációja többek közt a tér szimbolikus és konkrét igénybevételével (pl.: kegyhelyek, kápolnák, kálváriák alapítása) zajlott. Ennek első lépcsője a plébániák újjászervezése volt, amelyet az egyházmegye középső szintjét jelentő esperesi kerületek kialakítása követett, majd harmadik lépésként a létrejövő új egyházszervezet korrekciójára került sor.

    Mihalik szerint Hermann munkájának egyik legizgalmasabb eredménye, hogy sikerült a plébániaalapítási hullám intenzitásának szakaszait elkülöníteni és elemezni. Így derült ki például, hogy plébániaalapítások számának növekedésével idővel a papképzés nem tudott lépést tartani.

Hermann az egyházi elit kialakításának történetét Padányi Bíró Márton püspöki tevékenysége alapján vizsgálta, így mutatva be a kerületi esperesek, a székeskáptalan tagjai, a tiszteletbeli kanonokok és a püspöki helynökök szerepét. Mindezt egy személyi adattár egészíti ki, amely sikeresen korrigálja és egészíti ki Pfeiffer János munkáját (Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950). München, 1987. (DissertationesHungariae exhistoriaecclesiae). Összegezve Mihalik kijelentette, hogy az ismertetett munka nem csak a katolikus újjászervezés folyamatának jobb megértését segíti, hanem további kutatásokra is inspirál.

Karlinszky Balázs a Gárdonyi Máté által összeállított, a veszprémi egyházmegye zsinatainak és tanácskozásainak történetét bemutató kötetet ismertette. A magyarországi zsinatok történetét bemutató, 2011 és 2017 között zajló OTKA-projekt bemutatása során elmondta, hogy míg Németországban saját folyóirata van a diszciplínának, Magyarországon akkora volt az elmaradás, hogy még egy kataszter sem készült el róla. E projekt keretén belül azonban mára már 15 kötet tárgyalja a témát.

A most ismertetett forráskiadványban Márfi Gyula veszprémi érsek ajánlása és Varga István rektor előszava után Gárdonyi részletes tanulmánya olvasható. Ebben az egyházmegye középkori zsinatai és az esperesi koronák bemutatása után az 1821-es, 1848-as, az 1923-as az 1934-es és az 1996-os zsinatot története olvasható. Ezt követően pedig a zsinati dokumentumok közlése következik, amelyek egy része – a forrásbőség következtében – a könyv mellékletében lévő CD ROM-on található. Végezetül Karlinszky Balázs szerint elmondható, hogy e kutatás és a Gárdonyi Máté által jegyzett könyv Magyarországot elhelyezte a zsinatkutatás térképén.

Kálmán Peregrin OFM a veszprémi püspökség második világháború alatti történetét taglaló konferenciakötetet ismertetve kijelentette, hogy ez a jól sikerült munka alapja lehet az egyházmegye II. világháborús történetének további kutatásának. Különösen fontosnak vélte, hogy a kötetből megtudhatjuk, milyen egy működő káptalan, amelyhez nem csak cím, hanem kötelesség is tartozott. Emellett fontos forrásokat kapunk a plébániaszervezési munkák történetéhez. Kiemelte a zsidótörvényeknek az egyházmegyére gyakorolt hatását, melyben jól kiviláglik, hogy az országos politikának milyen szerepe van az egyházmegye városai, például Nagykanizsa és Kaposvár történetére. Fontosnak tartotta a világháború alatti gazdasági kérdések, valamint Mindszenty József és Czapik Gyula kapcsolatának részletes bemutatását. Végezetül elmondta, hogy bár hiányérzete támadt a hely- és névmutató elmaradása miatt, a kötetet iránymutatónak, és a mai egyház számára is tanulságosnak tartja.

M. Kiss Sándor a tavalyi, az egyházmegye 1945 és 1972 közötti történetéről rendezett konferencia kötetét ismertetve – a szerzők nagy számára hivatkozva – nem részletezte a könyv írásait, hanem pár példa alapján eme időszak egyháztörténetét próbálta elhelyezni a politika- és társadalomtörténetbe. Így például Badalik Bertalan püspök jogkörének megvonása kapcsán Szigeti Attila öngyilkosságát, az Actio Catholica fennmaradásának kapcsán pedig a Földművelési Minisztérium 1948-as perét ismertette.

Az esemény zárásaként Karlinszky Balázs zárszavában kötetlen beszélgetésre invitálta a résztvevőket.

Kanász Viktor

A bemutatott kötetek:

Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században. Veszprém, 2015. (A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 37., A veszprémi egyházmegye múltjából 28.)

Egyházmegyei zsinatok és tanácskozások Veszprémben. Összeállította: Gárdonyi Máté. Budapest, 2016. (Magyar Történelmi Emlékek, Okmánytárak, Egyháztörténeti Források 6.)

„Nehéz időkben dönteni kell.” A veszprémi püspökség a második világháború idején. Szerk.: Karlinszky Balázs – Varga Tibor László. Veszprém, 2016. (A veszprémi egyházmegye múltjából 29.)

„Rendületlenül a romok között.” A veszprémi egyházmegye 1945 és 1972 között. Szerk.: Karlinszky Balázs – Varga Tibor László. Veszprém, 2017. (A veszprémi egyházmegye múltjából 30.)

Ezt olvastad?

2021 decemberének elején másfél év tárgyalásainak eredményeképpen megállapodás jött létre a svájci katolikus egyház szervezetei és a Zürichi Egyetem Történeti
Támogasson minket