Nem csak hallgatunk! – Bemutatkozik az I. Tóth Zoltán Kör

Az egyetem (jó esetben) arra ösztönzi a hallgatókat, hogy aktív polgárai legyenek intézményüknek, és alakítsák azt tehetségük és lehetőségeik szerint. 2010 októberében az ELTE első éves történelem mesterszakosai közül néhányan úgy érezték, hogy ideje nekik is kivenni a részüket a tudomány- és közösségszervezésből, és ötleteikkel gyarapítani az egyetemi közéletet. Azt is belátták, hogy a tudomány műveléséhez olyan készségekre is szükségük lesz, mint például a pályázatírás vagy a rendezvényszervezés, de a kapcsolati hálójukat is érdemes szélesíteni. Végül egy győri kirándulás alkalmával úgy döntöttek, hogy a diákköri forma a legalkalmasabb arra, hogy elkezdjék a munkát.

Névadónak mindenképpen olyan személyt igyekeztünk találni, aki mind személyes és történetírói kvalitásai, mind egyetemi tevékenysége okán példaadó lehet. Választásunk végül I. Tóth Zoltánra, az ELTE egykori dékánjára, 1956-os mártírra esett, aki nem csak történészként alkotott maradandót, de az egyetemistákért is kiállt a legnehezebb időkben.

Hamarosan kiderült, hogy diákkört alapítani – és főleg folyamatosan működtetni – nem egyszerű feladat, de akkor úgy láttuk, hogy van néhány „piaci rés”, amit ki lehet tölteni: hallgatói konferenciák szervezése, előadók meghívása hiánypótló témákban, közösségi programok szervezése stb. Az elmúlt öt esztendő eredményei – amelyek nem valósulhattak volna meg az ELTE BTK Történeti Intézetének és az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatának támogatása nélkül – bizonyára igazolják, hogy érdemes volt belevágni a szervezésbe.

Tudományszervezés

Elsőként az egyéni előadásokat kell említeni, amelyek – számunkra – ismeretlen vagy kevéssé ismert témákat érintettek. Vendégeink sorában köszönthettük Udvardi Gábort, Maruzsa Zoltánt, Antallffy Pétert, Korpás Zoltánt, Erdősi Pétert, Ungváry Krisztiánt, két alkalommal Csikány Tamást, Balogh Mátyást, Sárközy Miklóst, B. Szabó Jánost, valamint legutóbb Szilágyi Gábort, de három tagunk, Balogh–Ebner Márton, Kaszab Róbert és Rosta András is tartott előadást.

Igyekeztünk minden alkalmat megragadni, hogy a külföldi eredményeket is első kézből ismerhessük meg, tanulságos prezentációkat köszönhetünk Thomas H. Coxnak az Egyesült Államokból, Konstantin Golevnek Bulgáriából, az osztrák Richard Leinnek és Lothar Höbeltnek, Sadik Müfit Bilgének Törökországból, a cseh Jakub Izdnynek, valamint az izlandi Svanhildur Óskarsdóttirnak.


Előadók itthonról és külföldről

A diákkör nagyobb tudományos rendezvényeket is szervezett az elmúlt években. Említeni kell a Kádár János születésének századik évfordulóján megtartott Kádár 100. – Egy rendszer születik… című egynapos rendezvényt, ahol Varga Zsuzsanna, Szerencsés Károly, Majtényi György, Lányi Gusztáv és Divinyi Zsombor tartott előadást, valamint Borhi László is elküldte felolvasásra dolgozatát. A konferencia kísérőprogramjaként vetítettük a Kádár című filmet, amelyről Muszatics Péter rendező és Buslig Eszter dramaturg mesélt, valamint a Muzgo bloggal közös kooperációnak köszönhetően egy mini kiállítás is látható volt Kisdob, panel, május 1. - Mindennapok a Kádár-korszakban címmel. (Erről a Pesti Bölcsész Újság is beszámolt.)

A diákkör életében mérföldkőnek számít a 2011-ben elindított Paletta sorozat minden állomása, amely lényegében az előadásoktól a publikációig tart. Mint azt az elnevezés is mutatja, az volt a célunk ezzel, hogy megmutassuk azt a szerteágazó sokszínűséget, ami az ELTE hallgatóit jellemzi. Az ELTE BTK Történeti Intézetének hallgatói eddig három alkalommal kaptak lehetőséget arra, hogy a prezentált kutatási eredményeikről az oktatóktól és a közönségtől kapjanak szakmai visszajelzést. Az előadások két alkalommal a kora újkor, egyszer pedig az újkor és jelenkor egy-egy részletét dolgozták fel. A 37 elhangzott előadásból végül 24 dolgozat megjelent a Paletta címet viselő, online is elérhető három kiadványunkban. Bíztató, hogy a (gyakran itt először bemutatkozó) előadók és szerzők közül a legtöbben azóta is aktívan kutatnak, doktori képzésben vesznek részt vagy tudományos műhelyekben helyezkedtek el.


A „rendhagyó történelemórától” a hallgatói konferenciáig

Közösségformálás

A közösségformáláshoz sajátos módon is hozzájárulunk, ugyanis – részben az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékkel együtt működve – felvállaltuk a nemzeti ünnep- és gyásznapokhoz kötődő megemlékezések szervezését. Az 1956-os forradalom kapcsán 2011-ben és 2012-ben az MTA előtti I. Tóth Zoltán szobornál tartottunk megemlékezést és gyertyagyújtást. 2013 óta az ELTE BTK-n vetítjük az Eötvenhat című dokumentumfilmet, valamint az Egyetem Főépületében található I. Tóth Zoltán emléktáblánál koszorúzunk. Az utóbbi években, nagy megtiszteltetésünkre, egykori ELTE-s hallgatók is beszélnek élményeikről a filmvetítés után. Vendégünk volt Kelemen Elemér, Trencsényi Imre, Vadász Sándor és Andrási Andor. 1848–1849 eseményeiről előadásokkal és kötetek bemutatójával emlékeztünk meg, idén pedig városi sétát szerveztünk március 15. alkalmából.


Megemlékezések az MTA előtt Tóth Zoltánnal és Kóthay Katalinnal,
valamint az ELTE-n egykori hallgatókkal

Az egyetemi beilleszkedést segíti a Gólyakurzus elnevezésű rendezvényünk, amelyre idén ötödik alkalommal került sor. Ezeken a tapasztaltabb hallgatók beszélnek az egyetemi élet gyakorlati kérdéseiről (pl. az adatbázisok használatáról, a szemináriumi dolgozat elkészítéséről stb.), de segédletekkel is támogatjuk az elsőéveseket.

Szabadidős programjaink közül a legfontosabb a Kalandozások kirándulás-sorozat, amelynek lényege, hogy szemeszterenként felkeressük egy-egy országrész nevezetességeit, épített örökségét, és lehetőleg ellátogatunk egy határon túli magyarlakta régióba is. Az elmúlt években Lékától kezdve Borsodnádasdon át Zentáig bejártuk a Kárpát-medencét. Mondanunk sem kell, hogy nem csak szakmai tapasztalatokkal gazdagodtunk az utazások során.


A campuson kívül

2015-ben először szerveztünk múltidéző sétát, Pesti kövek szavai néven a Kiskörútra és annak környékére. A program során felidéztük a környékhez kötődő elfeledett vagy kevésbé ismert történeteket, szó volt például a régi városfalról, valamint a nagy pesti árvízről is, amelynek nyomai manapság is megtalálhatóak. Bár a programot a diákkör az ELTE hallgatói számára szervezte, kellemes meglepetésként ért minket, hogy nemcsak az Egyetem polgárai jelentek meg az eseményen, hanem a környék történelme iránt érdeklődő budapestiek is.

Az eltelt öt évben természetesen dolgoztunk együtt más szervezetekkel is, például az Eötvös Collegium Történész Műhelyével, de az utóbbi időben az ISHA Budapesttel a legaktívabb az együttműködés, amit elősegít, hogy a szervezet tagságában kezdettől fogva van átfedés, illetve nyitottak vagyunk a kooperációra. Helyi szinten tartottunk angol munkanyelvű workshopokat, amelyeken az ISHA rendezvényekre készülők dolgozatait vitattuk meg, valamint legutóbb hallgatói kerekasztal-beszélgetést szerveztünk a nemzetiségi kérdés szerepéről az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban.

Fontosnak tartjuk azt is, hogy az ELTE polgáraiként lehetőségeinkhez mérten segítsük magát az intézményt, ezért könyvtársegítő akciót indítottunk. Erre már két ízben került sor, és a nagyközönségnek köszönhetően rengeteg kötettel gazdagodott az intézeti könyvtár.


Paletta (2013)

Terveink

Nem szeretnénk, ha az immár öt éve működő I. Tóth Zoltán Kör elveszítené eddigi lendületét, ehhez viszont szükségünk van a folyamatos utánpótlásra. A reklám legjobb módja, ha folytatjuk a nagy népszerűségnek és sikernek örvendő programokat, illetve új ötletekkel bővítjük a profilunkat. (Erre a legutóbbi példa az első filmestünk, ahol Várkonyi Gáborral beszélgettünk Jancsó Miklós Oda az igazság című filmjéről). A fő célunk továbbra is az, hogy – igény szerint – segítsük a hallgatókat a szakmai fejlődésben, és a minél több érdeklődési/kutatási terület gazdagítsa, színesítse a tagság történeti ismereteit, tájékozottságát.

Legnagyobb sikerünknek egyértelműen a Paletta konferenciák és kiadványok mutatkoznak, amelyeknek reményeink szerint évente lesz folytatása. Emellett szándékunkban áll megtartani a történeti városi sétáinkat, mivel az első esemény tapasztalatai alapján hatékonyan mutathatjuk meg az „utca emberének”, hogy milyen értéket képviselnek és teremtenek az egyetemisták és az egyetemi képzés. Ráadásul mindkét lehetőség nyitott a tagok számára, azaz mindenki visszajelzéseket kaphat szakterületét illetően, és ez – látva az általános érdeklődést – komoly sikerélményt jelent és ösztönzőleg hat.

A tagok lelkesedésének és dinamizmusának köszönhetően programjaink szervezéséből mindenki kiveszi a részét, ezen a jövőben sem szeretnénk változtatni. Az eddigi szervezőmunkáink során egy olyan baráti-szakmai közösség alakult ki, amely a feladatok elvégzését nagymértékben megkönnyíti, társasági élménnyé teszi.

Reméljük, hogy a jövőben minél több hallgató felismeri, hogy az I. Tóth Zoltán Kör kiváló lehetőséget kínál arra, hogy a legtöbbet hozzák ki magukból az egyetemi évek alatt, mivel ez a közösség elkísérhet és segíthet bárkit az egyetemi beilleszkedéstől kezdve az első tudományos megmérettetésekig (legyen szó pályázatírásról, előadásról, publikációról vagy bármilyen más ötlet megvalósításáról).

Az I. Tóth Zoltán Kör biztosan halad tovább a 2010-ben megkezdett úton, azaz jelen lesz az ELTE Bölcsészettudományi Karának tudományos életében, és ami talán még fontosabb, ezzel párhuzamosan – ha szerényen is, de – közösségként is hozzáteszi a részét az 1635 óta tartó hagyományhoz.

Elérhetőségeink

Az I. Tóth Zoltán Kör honlapja
Az I. Tóth Zoltán Kör Facebook oldala
Az I. Tóth Zoltán Kör email címe: itz.kor@gmail.com

Hegedűs Dóra – Juriga Fanni – Fekete Bálint

Kapcsolódó cikkek:

Bemutatkozik a Kubinyi András Történész Műhely

Öt éve a hallgatókért – bemutatkozik a Károli Történész Műhely

A hazai történeti ruszisztika egyik pécsi műhelye – Bemutatkozik a MOSZT kutatócsoport

Mi van a teknős páncélja alatt? – A Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium bemutatása

Egy „kultúroltó” közösség – Bemutatkozik a Pécs-decentrum Kulturális Egyesület

Rovatok: