Nemzetközi doktorandusz-konferencia Budapesten és Kassán

Modernizációs folyamatok multietnikus nemzetállamokban. Mentalitás-, társadalom- és művelődéstörténeti megközelítések – Modernizačné procesy v multi-etnických národných štátoch. Zmeny v mentalite, sociálne, kultúrne dejiny a prístupy címmel került sor arra a nemzetközi, elsősorban doktoranduszokat megszólító konferenciára, melyet május 19-20-án szervezett Budapesten és Kassán a TéKa – Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulása.

A rendezvény szervezésében a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központ Történettudományi Intézete, valamint a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem is közreműködött.


Fodor Pál köszöntője. Forrás: TéKa Facebook-oldala

A kétnapos konferencia első napjának előadásaira az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tanácstermében került sor. Fodor Pál, a Kutatóközpont főigazgatója a rendezvény megnyitójában elmondta, hogy intézetük számára komoly jelentősége van a fiatal kutatók számára meghirdetett konferenciáknak. Egyúttal arra is rámutatott, hogy nemcsak a tudományos utánpótlás kinevelése szempontjából fontosak ezek a rendezvények, de azért is, mert a fiatalok számára a kapcsolatépítés mellett lehetőséget biztosítanak a párbeszédre a (nemzetiség)történeti kérdések terén. Bajcsi Ildikó, a TéKa Társulás elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy szervezetük idén második alkalommal hirdetette meg társadalomtörténeti konferenciáját, melynek középpontjában a nemzetiségi és a kisebbségtörténeti kérdések újszerű megközelítése áll. A konferencia eredményeként a szervezet 2014-ben egy kötetet is kiadott Bóna László és Hajdú Anikó szerkesztésében Nemzet és kisebbség. Társadalomtörténeti változások a XIX-XX. században címmel.

A konferenciára regisztrált fiatalok összesen hat országból – Magyarországon kívül Szlovákiából, Romániából, Szerbiából, Ukrajnából és Lengyelországból – érkeztek, hogy prezentálják előadásaikat, amelyeknek fontos eleme volt a multikulturalitás és az etnicitás kérdése a térségben a 19-20. században.  A rendezvény első napján a fiatalok magyar nyelven tartották meg előadásaikat. A jelentkezők magas létszámának köszönhetően a konferencia öt részből állt. Az egyes részeket olyan szakemberek vezették, akik a témacsoportok kiemelkedő kutatóiként ismertek.

A konferencia első részében Gyáni Gábor moderált, aki a magyarországi társadalomtörténet „atyjának” számít. Itt olyan 19-20. századi identitás- és életmódváltozásokat vizsgáló előadásokra került sor, melyek többek között a bűnözéstörténethez és a két világháború közötti nőértelmezésekhez kötődnek. Tőtős Áron (Nagyváradi Egyetem) a 19. századi kriminalitás kérdéseiről beszélt Nagyvárad kapcsán, Izsák Anikó Borbála (ELTE) pedig az erdélyi értelmiségi nők két világháború közötti vizsgálatával foglalkozott. Koloh Gábor (ELTE) „A kiket a kenyér kényszerített falura” című előadásában olyan életmódváltozásokra mutatott rá a Horthy-korban, melyek a falu és a város, valamint az egykézés kérdését érintették a kijelölt időszakban. Gyáni Gábor az előadások után kialakult élénk vita során kitért a történelmi vizsgálódások nézőpontjainak változásaira és arra, hogy az egyes történeti kutatások mindig a történelmi valóság egy-egy részét képesek csupán megjeleníteni, melyet behatárol a megközelítésmód, a források bázisa, valamint a vizsgálati cél.


Fónagy Zoltán. Forrás: TéKa Facebook-oldala

A konferencia következő részét Fónagy Zoltán vezette, aki az MTA Történettudományi Intézetének munkatársaként a 19. századi hétköznapok történetével foglalkozik. Erről népszerű blogot is vezet A hétköznapi élet története címmel.  Ebben a részben művelődés- és eszmetörténeti megközelítésű előadásokra került sor. Az itt elhangzott prezentációk az emlékezethelyek fontosságára és a művelődés-, valamint a politikatörténeti narratívák összefüggéseinek megjelenítésére mutattak rá. Hanusz Zsuzsanna (ELTE) a csárdás emlékezethelyként való értelmezéséről beszélt, míg Széman E. Rózsa (Babes-Bolyai Egyetem) előadása az 1920-30-as évek Erdélyének verstörténetébe nyújtott betekintést. Ezt követően került sor Tompos Krisztina (ELTE): Egy könyv bezúzása. Bakos József: Mátyusföldi gyermekjátékok című előadására. Ez a rész nemcsak a történeti kutatások nemzeti narratíváinak áthidalhatóságáról adott számot, hanem a művelődéstörténeti megközelítések interdiszciplináris többletét is hangsúlyozta.

A következő részt Fedinec Csilla, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének munkatársa vezette, akinek a nevéhez fontos kárpátaljai, valamint csehszlovákiai történeti kutatások fűződnek.  Ebben a részben olyan előadások hangzottak el, amelyek Kárpátalja oktatási, vallási és kulturális viszonyait értelmezték. Fekete Gábor, aki Kárpátalja két világháború közötti oktatásügyéről beszélt, az 1921. és az 1925. év adatai alapján mérte fel az elemi iskolák helyzetét a kijelölt térségben. Őt követte Kosztyó Gyula (PPKE), aki Kárpátalja 1944 októbere és áprilisa között kialakult közigazgatási helyzetéről tartott előadást. Lugosi-Szabó Gergely (EKF) az előző prezentációktól eltérően az 1980-as években az állam és egyház között kialakult „ambivalenciákat” ismertette Magyarország vonatkozásában.

A konferencia további részében a politikatörténeti kérdések újszerű megközelítései kerültek előtérbe. Ezek elsősorban historiográfiai és emlékezettörténeti kérdéseket és a politikatörténettel szorosan összefüggő társadalom- és gazdaságtörténeti vonatkozásokat vizsgáltak.  Az első előadó, Hajdú András (NKE) az 1848-49-es harcok nemzetiségi és társadalmi hátterére mutatott rá. Hamerli Petra (PTE – Universitá degli Studi di Roma „La Sapienza”) a Magyar optánsok ügye az olasz külügyminisztérium előtt című előadásában az olasz-román optánsügy részleteibe nyerhettünk betekintést. Bese László (PTE) a sok szempontból „elfeledett” 1919-es komáromi csata emlékezetéről tartott előadást, Bödők Gergely (EKF) pedig a Tanácsköztársaság emlékezettörténeti változásainak sokszínűségéről beszélt.

A konferencia utolsó része a regionalitás és a helyi gyakorlat témája körül mozgott. Ebben a részben Szerbia regionális vonatkozásai mellett szóba került Bosznia-Hercegovina etnikai arculata. Emellett Kárpátaljához kötődő modernizációs folyamatokról is szó esett. Tömösközi Ferenc (SJE) a szlovenszkói református belmisszió regionális és generációs konfliktusairól beszélt az első Csehszlovák Köztársaság (1918-1938) időszakában. Szügyi Éva (PTE) Szerbia regionális fejlődésének történeti áttekintéséről tartott előadást. Dobos Edgár (MTA TK KI – BCE) Bosznia-Hercegovina etnopolitikai gyakorlatáról és kisebbségi konfliktusairól tartott kimerítő ismertetést Az etnopolitika mint nemzetközi és helyi gyakorlat: államalkotó nemzetek és államalkotó kisebbségek Bosznia-Hercegovinában címmel. A konferencia budapesti szakaszának utolsó előadója Doszpoly Roland (ME) volt, aki Kárpátalja megélhetési stratégiáit ismertette a jelenlévőknek. Ezt a részt Hornyák Árpád, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársa vezette, aki a Balkán államok 19-20. századi történetének kiemelkedő kutatójaként hasznos információkkal és tanácsokkal látta el az előadókat.


Tömösközi Ferenc. Forrás: TéKa Facebook-oldala

A konferencia második szakaszára Kassán került sor. A rendezvényt a királyok házának épületében, a magyar konzulátuson Szesztay Ádám főkonzul nyitotta meg. Nyitóbeszédében, amelyet magyarul és szlovákul tartott meg, köszöntötte a jelenlévőket: a TéKa Társulás tagjait, illetve a társszervező Pavol Jozef Šafárik Egyetem Történelem Tanszékének jelenlévő oktatóit és doktoranduszait, valamint a konferencián előadókat. Kiemelte, hogy a szlovák-magyar párbeszéd rendkívül fontos, különös tekintettel a jövő nemzedék történészei számára. A rendezők felkérésének eleget téve Štefan Šutaj történész, a Szlovák Tudományos Akadémia főmunkatársa is bátorította az előadókat, hogy ne tartsák magukban vitára ingerlő kérdéseiket, hiszen a vita nem lehet akadálya a barátságnak. A TéKa részéről Bóna László, a társulás alelnöke köszöntötte a jelenlévőket, kiemelve, hogy idén ismét hat ország kutatói jelentkeztek a többnyelvű, nemzetközi rendezvényre.

A konzulátuson megtartott rövid fogadás után került sor a konferenciára, melynek helyszínéül a Pavol Jozef Šafárik egyetem rektorátusa szolgált. Az első rész A történelmi változások etnikai dimenziói a 19.-20. században címet viselte, melynek moderátora Miroslav Michela volt, aki a Szlovák Tudományos Akadémia, valamint a prágai Károly Egyetem Cseh Történeti Intézetének munkatársa. Ebben a részben szlovák, angol, illetve magyar nyelven folyt a munka. Az első előadó Bóna László (EKF) volt, aki Besztercebánya etnikai változásairól tartott előadást. Kiemelte, hogy ebben a felvidéki városban az asszimiláció az állami adminisztráció által erősen támogatott, sőt irányított volt, ennek ellenére a folyamatban az önkéntesség is felfedezhető. A második előadó, Hajdú Anikó (EKF) a dualizmus egyik legégetőbb problémáját dolgozta fel: a kivándorlást a megyei bizottsági jelentések és a szlovák nemzeti mozgalom tükrében. A következő előadó, Sztancs Gábor (EKF) Kassa városának történetét mutatta be 1918 őszén, a Monarchia felbomlása és az ezt követő új helyzet zűrzavarában. Szuda Krisztina Eszter (ELTE) a magyarországi szlovákok politikai emigrációjáról beszélt a két világháború alatt. Az ötödik előadó Denisa Uhliarová (ÚO SAV) volt, aki az európai nemzetállamok tekintetében irreleváns, az európai történészek legtöbbje számára is életidegen szakrális etnicitás térségében – az Indiai Guadzsarát tartományában – tradíciók és modernitás között élő törzseiről adott elő. Az utolsó előadó Morvai Tünde (MTA TK KI) volt, aki a szlovákiai magyar felsőoktatás helyzetéről, azon belül a karrier etnikai dimenzióiról tartott előadást. Az öt prezentációt több mint fél órára elnyúló vita követte, amelyben minden előadó kapott a közönségtől kérdéseket.

A következő rész a mentalítás és identitás témái körül mozgott, itt szintén Miroslav Michela moderált. Az első előadó Kardos Tímea (PPKE) volt, előadása pedig a Thököly-féle felkelésről és magának Thököly személyének összehasonlító elemzéséről szólt a szlovák és magyar tankönyvek tükrében. Ezt követte Gyarmati Enikő (EKF) előadása, aki Pfeiffer Miklós kassai kanonok 1915-ben svájci francia nyelvű régiókban tett tudományos gyűjtőútjáról és annak művelődéstörténeti jelentőségéről adott elő. Pfeiffert az Országos Széchényi Könyvtár küldte ki tanulmányútra, hogy az első világháborút követően gazdagabb forrásokat biztosítson a „nagy háború szellemi megemésztéséhez”. A következő előadó Méry János (PPKE) volt, aki Dr. Jankovics Marcellről, a két világháború között alkotó, sok szempontból elfeledettnek számító pozsonyi író életéről és megpróbáltatásairól értekezett. Szó volt többek között Jankovics egyik kiváló irományáról, amely a Húsz esztendő Pozsonyban nevet viselte. Őt követte Bajcsi Ildikó (EKF), aki a kisebbségi sorba került csehszlovákiai magyarok ideológiai alternatíváiról, ezen belül a Prohászka-körök keresztény értelmiségi csoportjának helyi tevékenységéről beszélt a jelenlévőknek. Kiemelte, hogy az új államkeretek között szocializálódott kisebbségi értelmiségi körök szociális és társadalmi érzéke rendkívül magas volt. Ennek a résznek a végét Stanislav Tokarz, a krakkói II. János Pál Pápa Egyetem hallgatója zárta. Ő a cseh-lengyel háborúval kapcsolatos sziléziai határviták vonatkozásait, azon belül a lakosokat ért megpróbáltatásokat mutatta be, különös tekintettel azok identitás és mentalitás változásaira. Valamennyi előadás szlovák vagy angol nyelven hangzott el ebben a részben.


Bajcsi Ildikó. Forrás: TéKa Facebook-oldala

A vitát követően az egyletek és a városi “históriák” témájában zajló előadások következtek Slávka Otčenášovának, a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem munkatársának a moderálásával. Nikoletta Dzurikaninová (UPJŠ) a kassai munkásegyletek megalakulásáról és azok tevékenységéről tartott előadást. Vavrinec Žeňuch (UPJŠ) ugyanakkor a magyar-szlovák kis háború Szobráncra tett hatásairól beszélt. Szó volt a hivatalváltásról, a határok kijelöléséről, valamint a kultúra és az egészségügy helyzetének az összehasonlításáról a két államban. Az előadó azt is elmondta, hogy munkája során oral history adatgyűjtést végzett. Lucia Kaňuščáková (SVU SAV) Rozsnyó első világháború utáni, rendkívül aktív és nagyszámú, etnikai alapon szerveződő, főképp magyar egyleteiről adott elő. Kiemelte, hogy az egyletek a békés együttélés hívei voltak és ekképp is cselekedtek. Martin Počátko (UPJŠ) az 1968-as prágai tavasz folyamán ért társadalmi változásokat elemezte az országos csehszlovák sajtó segítségével.

Az aktív vitát követően a két moderátor összegezte a konferencián elhangzott előadások pozitívumait, ám építő kritika is elhangzott. Ezt követően a Téka és a kassai egyetem képviselői, Bajcsi Ildikó, Bóna László és Nikoletta Dzurikaninová megköszönték a moderátoroknak, a résztvevőknek, valamint a hallgatóságnak az aktivitást, illetve tanácsokkal látták el az előadókat. A TéKa tagjai külön köszönetüket fejezték ki a társszervezőknek, az MTA BTK TTI részéről Szarka László tudományos főmunkatársnak, valamint Nikoleta Dzurikaninovának, a kassai egyetem PhD hallgatójának.

A TéKa tagjai arról is tájékoztatták az előadókat, hogy a tavalyi gyakorlatnak megfelelően idén is egy kötet keretén belül nyílik majd lehetőség a konferencia előadásainak a publikálására.

Bajcsi Ildikó – Bóna László

Ezt olvastad?

A múlt történéseinek felfejtése, értelmezése felelősségteljes feladat, többszintű forráskezelést, adatfeldolgozást igényel. Ezt mutatom be a következőkben az OSZK Plakát- és