Nyakunkon az érettségi! – De milyen változások várhatók történelem tantárgyból?

2017 májusa egy újabb érettségi vizsgaidőszakot jelent, ám például történelem tantárgyból számos olyan új szabályozás lép életbe, amely jelentősen eltérővé teszi e tárgy kimeneti mérését mind közép, mind pedig emelt szinten. Cikkünkben a legfontosabb változásokat tekintjük át, különös tekintettel az új feladattípusként megjelenő komplex esszére.

 

(Kép forrása: alfoldiregiomagazin.hu)

Mindenekelőtt azonban tekintsük át, miként változott a történelem érettségi rendszere az elmúlt évtizedben! 2005-ben indult el az akkor új, kétszintű történelem érettségi vizsgáztatás rendje. Azt megelőzően helyi szinten volt egy negyed órás, A és B tételből álló szóbeli vizsga;előbbi vizsgarész általában egy kifejtős tétel, utóbbi egy tanár által adott forrás bemutatása, elemzése volt. Ezután következett az egyetemek által saját hatáskörben rendezett felvételi történelem tárgyból azok számára, akiknek erre szüksége volt választott főiskolai vagy egyetemi szakjukhoz. Adott esetben előfordulhatott, hogy egy diák a központi írásbelit követően három-négy különböző egyetemen is részt vett írásbeli és szóbeli vizsgaalkalmakon, ha több intézményt jelölt meg például történelem szak esetében.

2005-től a történelem érettségi kétszintűvé vált, közép és emelt szinten lehet vizsgázni, s a diákoknak elegendő ezen az egy központi alkalmon teljesíteniük. Ez egyfelől jó, hiszen nem kellett alkalommal is számot adniuk ugyanarról a tudásról különböző helyszíneken, másfelől viszont az egyszeri vizsga „növelte a tétet”, hiszen a felvételi azon az egyetlen szóbelin múlik innentől kezdve.

(Kép forrása: eduline.hu)

A középszint az érettséginek, az emelt pedig a felvételinek felel meg. Igazából vannak olyan szakok, ahová középszintű érettségivel be lehet kerülni. Mindkettő szóbeli és írásbeli vizsgából állt és ún. kompetenciaközpontú vizsga volt (és 2017-ben is az lesz). Az írásbelin 90, a szóbeli vizsgán 60 pontot lehetett elérni. Középszinten az írásbelin a 12 „beugró” tesztfeladatot 8 esszéfeladat követett, amelyből két rövid (hozzávetőleg 14 soros megoldást követelő) és egy hosszú (körülbelül 33 soros megoldást váró) esszét kellett választani. Emelt szinten az írásbelin 10 esszéből kellett négyet választani. A szóbeli három független bizottsági tag előtt zajlott központilag kiadott témakörökből.

Mind a szóbeli, mind az írásbeli vizsgákra jellemző minden szinten, hogy forrás-segédleteket kapnak a vizsgázók, és a következő kompetenciákat, készségeket kell megmutatniuk okmagyarázó elemző esszékben, illetve feleletekben. Tér és idő rögzítése, feladatértés, forráselemzés, ok-okozati tényezők feltárása és szövegalkotás, nyelvhelyesség – ezek voltak az értékelési szempontok.

Áttekintve az írásbeli érettségi tesztlapokat, már 2010-től látható a nehezedés tendenciája: az esszéfeladatokhoz adott források száma csökkent, és a szöveges részletek helyett egyre több grafikus forrás jelent meg. Ezt a folyamatot egészítette ki a százalékos határok feljebb emelkedése, a 20%-os elégséges határ 25%-ra ment fel.

Ha valaki idegen nyelven tette le az érettségit, a segítő szövegeket akkor is megkapta magyar nyelven, de az érettségin a válaszadás nyelve az angol volt. Ebben annyi változás történt, hogy 2012-től az idegen nyelvű történelemoktatásban a magyar történelmi témákat magyarul kell tanítani, így a bemenet elcsúszott a kimenettől, mert ez utóbbin nem változott az idegen nyelv. Azaz a magyarul tanult témákról is idegen nyelven kell majd számot adni a jelen szabályozás szerint.    

Hogyan változott a történelem érettségi, várhatólag milyen lesz 2017 nyarán? Az ún. kompetenciák rendszere egyszerűsödött, többet összevontak. A kerettantervben több középszintű téma emelt szintre került, azaz középszinten csökkent a tananyagtartalom. A jelenlegi írásbeli-szóbeli pontarány (90-60) 100-50-re módosul, vagyis a szóbeli megmérettetés még kevésbé számít bele a végső eredménybe. Az írásbeli feladatokra adható 100 pont a korábbiakhoz hasonlóan fele-fele arányban oszlik meg a teszt és az esszéfeladatok között.

(Kép forrása: ofi.hu)

A tesztrész a kiadott mintafeladatsorok alapján nem sokat változott a megelőző érettségikhez képest. Továbbra is – különösen középszinten – a tankönyvből ismerős szövegek, képek, grafikonok adják a segítséget a kérdésekhez. Feltűnően sok a szöveges forrás, és gyakori feladattípus a kinyerhető információk táblázatba rendezése, értő felhasználása. A kiadott 2. mintafeladatsor középszinten különösen ötletes – a kilencedik tesztkérdésben egy Horthy-korszakban keletkezett versben kell felismerni a revízióra, illetve a korabeli nemzeti és keresztény világnézetre utaló szóhasználatot. Azért is szerencsés próbálkozás, mert ezáltal megjelenik a tantárgyak közti integráció (történelem és magyar irodalom). A következő feladat a hidegháborúhoz kapcsolódik – itt örömmel vehetjük észre, hogy a nyugati és a keleti blokk országaiban készült felvételek alapján kell a maturáló diákoknak következtetéseket levonni az életszínvonalra vonatkozóan. Szimpatikus újítás, hogy az új érettségi láthatóan elmozdult a korábbi politikatörténeti szemlélettől, s mintegy 15%-kal csökkentve az erre vonatkozó feladatok számát, teret enged a mindennapi élet, az anyagi kultúra, a népesedési folyamatok és a mindennapi élet tárgyköreinek. Ötletes és már a témaválasztás miatt is újszerű a harmadik középszintű feladatsor 7. feladata: ebben a női szerepek változása kapcsán kell a diákoknak kérdésekre válaszolniuk egy karikatúra alapján. Más esetben (2. feladatsor 1. feladat) egy forrásszöveg alapján kell egy „képzeletbeli tankönyvi szöveg” hibáit javítani – a téma az ókori demokrácia.

 Mindkét szinten megjelenik a komplex tesztfeladat, amelyben több forrásból kell összetett következtetéseket levonni.  Újdonság, hogy közép és emelt szinten is bekerült egy új témakör – a gazdasági, valamint a munkavállalással összefüggő alapismeretek. Noha a szóban forgó tesztkérdések elsőre nem tűnnek különösebben nehéznek, kérdéses, hogy a diákok képesek lesznek-e kellően felkészülni ezekre, s hogy a történelmet oktató tanárok egyáltalán rendelkeznek-e a témakör megtanításához, elmagyarázásához szükséges kompetenciákkal. A dologhoz hozzátartozik egyébként, hogy a megváltozott kerettantervi követelmények és a most megjelenő új tizenkettedik évfolyamos tankönyvek már tartalmazni fogják ezeket a tananyagrészeket. Azonban az új 12. évfolyamos tankönyv még csak most készül, így mindenki – tanár s diák egyaránt – most fogja látni először.

Az esszékérdések és a választási lehetőségek száma is csökken, középszinten négyből két témát, emelt szinten hatból hármat választhat majd a vizsgázó. Emelt szinten a kevesebb esszé miatt az időkeret eloszlása is változik, a korábbi 90 perc teszt és 150 perc esszémegoldás helyett most 100 perc áll rendelkezésre a tesztre és 140 perc az esszékre.

(Kép forrása: eduline.hu)

Emelt szinten megjelenik egy új feladattípus, a komplex esszéfeladat, amely több korszakon átívelő történelmi probléma bemutatásáról vagy azonos korszakban párhuzamosan zajló események összehasonlításáról szól. A kiadott mintafeladatok alapján ezek eltérő tankönyvi leckék, adott esetben eltérő évfolyamokon tanult ismeretek összekötését várják el a vizsgázóktól. (Például be kell mutatnia az országgyűlés szervezeti felépítését, résztvevőinek körét és az országgyűlési küzdelmek fő problémaköreit a három részre szakadt ország korában (a XVII. század elején), a reformkorban (a XIX. század első felében) és 1848-ban; egy másik esetben a magyar nemesi vármegyerendszer változásait kell bemutatnia a 13. századtól a dualizmus koráig. A kiadott harmadik mintafeladatsor egyik (18.) komplex esszékérdése így hangzik: „Hogyan változott a magyar gazdaság szerkezete, ágazati megoszlása a kora újkortól a XX. század közepéig?” Mindehhez öt táblázatot adnak a diákok számára – bár a megoldókulcs alapján számos eltérő megoldást elfogadnak, ennek ellenére komoly kihívást jelenthet mindez egy tizennyolc esztendős diáknak. Ez a komplex esszéfeladat felveti azt a kérdést is, hogy a hazai tankönyvek mennyire készítik fel rá a diákot, ugyanis jelenleg egyetlen középiskolai tankönyvben sincsenek korszakokon átívelő folyamatokat szintetizáló, egyben láttató leckék.

A jelen helyzettől eltérően elméletileg az érettségi vizsgákon kizárólag az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szervezet, kronológiai adatokat nem tartalmazó atlasza használható majd. Gyakorlatban azonban számos ellentmondás tapasztalható: http://index.hu/belfold/2016/04/03/nem_lesz_kotelezo_az_uj_tortenelmi_atlasz_az_erettsegin/

Illik Péter – Maróti Zsolt

A cikkben hivatkozott mintafeladatok és részletes leírás itt: http://ofi.hu/tortenelem-mintafeladatsorok

Linkgyűjtemény a témában: http://ketszintuerettsegi.lap.hu/

 

Kapcsolódó cikkek:

Történelemtankönyvek nyomában – interjú Albert B. Gáborral

Megújul(t)-e a történelemtanár eszköztára?

Új koncepciók a történelemtanításban

Középiskola és világháború – interjú Bihari Péterrel

Csak egy mondat Isonzóról? – az első világháború középiskolai oktatásáról

Párbeszédek és szakmák a végtelenben találkoznak

„Az összeesküvés-elméleteknek megvan az az előnyük, hogy általuk érthetőnek tűnik a világ” – interjú Paksa Rudolffal

Ezt olvastad?

A történelem idegen nyelven tanítása egyáltalán nem magától értetődő Magyarországon. Az iskolákban túlnyomóan magyar többségű osztályokat találunk, hiszen alapvetően homogén