Nyerges-tárlat a Török-házban

Nyerges Pál (1914–1987) festőművész nevét – joggal – Zebegény, a Dunakanyar és Szőnyi István kapcsán szoktuk említeni. Pedig balatoni festményei is kiválóak, melyekből a napokban nyílt egy szép tárlat Alsóörsön, a Török-házban.

Az eredetileg Ninausz nevet viselő és eredetileg biológia-földrajz szakos fiatal Nyerges Pál már a két háború közt elkötelezte magát a festészet mellett. Bár kezdetben építésznek készült és jó grafikusnak tűnt. Járta a pesti szabadiskolákat, csodálta Aba Novák Vilmost, Szőnyi Istvánt, vendéghallgató lett a Képzőművészeti Főiskolán. A nyarakat a zebegényi természetközelség határozta meg számára, majd 1940-ben jött a festőnövendékek álma: Nagybánya és az ott születő festőbarátságok. Mesterként tekintett fel az említetteken kívül Varga N. Lajosra és Szentiványi Lajosra. Ekkor jegyezte el magát a szabadban való festéssel. A háború után gimnáziumi tanár lett, de hivatása továbbra is a festészet maradt. Műveivel ebben az időszakban a hazai kiállítótereken kívül kilépett a nemzetközi színpadra is, sikerrel.


Nyerges Pál egy festménye. Kép forrása: www.kulturkuria.hu

S hogy hol hódolhatott leginkább a szabadban való festésnek? Persze, hogy a Balatonon. Almádiban, pontosabban Káptalanfüreden. A balatoni szőlőskertjéből az Almádi öbölre nyílt pompás kilátás. 1943-tól haláláig számos képe született itt, amelyet természetesen e táj ihletett. A kertészkedés, Eötvös Károly Utazás a Balaton körül című művében való elmélyülés mind-mind közelebb vitték a tó valójához. Plein air balatoni tájfestészete, jellegzetes akvarell-, majd később vegyes (akvarell és kréta) technikája hamarosan Nyerges sajátjává vált.

Balatoni művészetét nagymértékben meghatározta és jó értelemben befolyásolta, Kodolányi János íróval való személyes találkozása, 1948-ban. Az 1960-ig Balatonakarattyán, önkéntes, belső emigrációban élő (inkább nyomorgó) Kodolányi számos könyvet adott neki, szellemi munícióval, erkölcsi iránymutatásokkal látta el, a rá hallgató, szárnyait bontogató művészt. Levelezésük különösen értékes és érdekes olvasmány, 1951-ben Nyerges ezt jegyezte le Kodolányinak:

Káptalan egyenesen káprázatosan szép volt, a kelő nap a tóról ezer fényben visszatükröződve, vakító ragyogással árasztotta el reggelenként a mi kis tanyánkat. Látod, és éppen ez, ez az óriási szabad égbolt, ez a minden percben élvezhető panoráma, biztosan ez köt engem annyira oda az erdő széléhez. Az ég színeinek folytonos változása és évenként egyszer-kétszer beálló egészen hihetetlen produkciói festői alaptermészetemet olyan mértékben szolgálják ki, mint eddig sehol máshol.”

Nyerges Pál szenvedélyes festő volt, és különös személyiség. Rajongott az állatokért – Aszú nevű kedves kutyája a balatoni festményeken is megjelenik –, több alkotásán fel is tűnik alakjuk. A csendéletek és tájképek mellett számtalan portrét, önarcképet is készített. Előszeretettel festette meg családtagjait: édesanyját, feleségét és gyermekeit. Gimnáziumi tanárként is a harmonikus és az egészséges élet elkötelezett híveként emlegették, híressé vált dohányzásellenes kezdeményezéséről. 1962-től tizenkét éven át tanított a budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban biológiát, földrajzot és művészettörténetet. Beutazta Európát, rajongott ugyan a Balatonért, de halála előtt két évvel láthatta a kanadai Vancouvert, ami rendkívüli hatást gyakorolt rá és ahol számos képet alkotott.


Nyerges Pál önarcképe és fotója. Képek forrása: www.kulturkuria.hu és Feledy Balázs: Nyerges Pál – A pannon festő – 1914-1987. Magyar Képek Kiadói Kft.; 2014.

Nyerges Pál családjával Pasaréten élt, szintén a természet közelségét élvezve: a lakásból a János-hegyet és kertet szemlélhette. Festményein ez a miliő is számtalanszor megjelenik. Lánya, Nyerges Éva művészettörténész, napjainkban is egyike a hagyaték gondozóinak, Nyerges Pál művészetének egyik kitartó bemutatója. Természetesen mindemellett számos családi történet felidézője is, többek között így vallott édesapjáról:

Apám rendkívül művelt ember volt, az értelmiségi művész tipikus példája. Több nyelven beszélt, fordítással keresett pénzt olyankor, amikor a képeit nem lehetett eladni. Ezenkívül irodalmi stílusú leveleket írt, és nagy hatású pedagógus is volt. Anyám mesélte, hogy a háború után nagy szegénységben éltek. Egyszer lement a piacra, vett két kukoricát, két sárgarépát, meg néhány szem paradicsomot. Amikor hazaért, apám a terasz okkersárga falára akasztotta és lefestette a hálót, csak ezután került a zöldség az asztalukra.”

A Nyerges-festményeket több intézet és magángyűjtemény mellett a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Esztergomi Keresztény Múzeum őrzi. Az 1970-es évektől rendszeresen jelent meg egyéni és csoportos kiállításokon. Egyik nagy debütálása – még életében – a felsőörsi, a település kilencszáz éves fennállását ünneplő, jubileumi tárlat volt, 1983-ban. Az 1990-es évektől balatoni alkotásait egyre több tavi helyszínen ismerhették meg a táj- és művészetkedvelők. 1995-ös tihanyi bemutatkozása szintén emlékezetes maradt, de Almádiban is rendeztek már kiállítást a Nyerges-életmű alkotásaiból.


A Török-ház. Kép forrása: Eszakipart.hu

Alsóörsön, a hangulatos, varázslatos panorámájú Török-házban – mely Magyarország egyik legrégibb gótikus udvarháza is egyben – egészen augusztus 1-ig, megtekinthetőek Nyerges egyedülálló művei: alsóörsi ihletettségű festményei, felsőörsi vonatkozású képei, az Almádi-öböl és a káptalani domb képe is elénk tárul vagy akár a viharos Balaton is megjelenik. Hangulatos és igényes válogatás a pannon táj festőjétől, balatoni életművének keresztmetszetéből, akinek ars poeticája így hangzott: festeni csak jó kedvvel érdemes! Talán igaz ez az élet sok – vagy minden – területére.

Kovács Emőke

Kapcsolódó cikkek:

„A szép téli éjben messze világlottak a jégtükrön az örömtüzek…” – A téli Balaton a 19. században

A Balaton és Európa szépe – magyar siker 1929-ben

Ostende és Nizza – a Balatonnál

Csodató, Vér-kút, savanyúvíz – balatoni wellness a 19. században

Politikusok, arisztokraták, hírességek Fonyód-Bélatelepen

Ezt olvastad?

Ormos Mária akadémikus, történész professzor több tucat monográfiája és tanulmányainak százai révén a történetírás meghatározó személyisége lett, akinek neve országosan