„Olaszország háborús évtizede” – beszámoló egy skóciai konferenciáról
2016. szeptember 6–7-e között Skócia egyik legnagyobb városa, Glasgow a két világháború közötti Olaszországgal foglalkozó történészek találkozóhelyévé lépett elő, a város legjelentősebb egyeteme – University of Strathclyde – adott otthont az Italy’s Decade of War: 1935–1945 in International Perspectives [Olaszország háborús évtizede: 1935–1945 nemzetközi perspektívákban] címet viselő nagyszabású konferenciának. A kétnapos skóciai esemény kiemelkedően jól szervezettnek bizonyult, s a szakmai tanácskozás mellett arra is lehetőségük nyílt a résztvevőknek, hogy bepillantást nyerjenek a szervező ország kulturális, történeti emlékeibe.
A helyi illetőségű Karine Varley és a nápolyi egyetemen oktató Marco Maria Aterrano szervezőmunkáját dicsérő konferencia magas színvonalúra és valóban nemzetközire sikeredett. A témában leginkább járatos olasz, valamint az eseményt rendező skóciai történészek mellett angol, japán, kanadai, koreai, osztrák és török kutatók is részt vettek a tanácskozásban, Magyarországot pedig jómagam képviseltem, Albánia olasz megszállásának magyarországi fogadtatásáról tartva előadást. A mintegy ötven prezentáció párhuzamos szekciókban zajlott, és sokszínűségüknek köszönhetően számos szempontból megvizsgálták Olaszország 1935 és 1945 közötti történetének, politikájának részleteit.
Városháza (City Chambers) (Fotó: Hamerli Petra)
Olyan témák kerültek terítékre, mint az abesszin krízis és Olaszország egyéb gyarmatosító törekvései Afrikában, a spanyol polgárháborúban való olasz részvétel, Albánia megszállása és a Független Horvát Állam létrejöttében történő szerepvállalás. Szó esett arról is, hogy Olaszország mely közép-európai államokat tartotta értékes szövetségeseknek politikai ambíciói eléréséhez, és ideológiai szempontok is felmerültek. Több előadás taglalta a fasizmus ifjúságpolitikáját, rámutatva arra, hogy a fasiszta szellemben történő nevelés a célok megvalósításának egyik legalapvetőbb feltétele volt. A résztvevők nem maradtak adósak annak bemutatásával sem, hogy más államok – mint Franciaország, Nagy-Britannia vagy Ausztria – miként értékelték az olasz aspirációkat.
A konferencia kötetlen eszmecseréknek is teret adott. Noha az előadások párhuzamosan, több teremben zajlottak, az ilyen rendezvények elengedhetetlen részét képező kávé- és ebédszüneteket kitűnően összehangolták az egyes szekciók vezetői és a szervezők. Emellett vacsorameghívást kaptunk Glasgow egyik legimponzánsabb épületének, a Városházának (City Chambers) dísztermébe is, ahol a polgármester, Frank McAveety köszöntötte a konferencia résztvevőit. A George Square-en található palota Viktória királynő uralkodásának idején épült, s mindmáig otthont ad a városvezetésnek. Mint a polgármester elmondta, a City Chambers mindmáig a skótok egyik legjelentősebb fórumának tekinthető.
Katedrális (Fotó: Hamerli Petra)
A konferenciához kötődő programok mellett a résztvevőknek lehetőségük nyílt Glasgow egy-két nevezetességének megtekintésére is, a szervezők összeállítást készítettek a legfontosabb turistalátványosságokról. Glasgow bővelkedik a történelmi és kulturális emlékekben, akár többhetes ott-tartózkodást is tartalmasan el lehetne tölteni városnézéssel. A műemlékek sajátosan keverednek a modern létesítményekkel, tanúbizonyságot téve arról, hogy a múltbeli emlékek és a jelen együttélése lehetséges. A város talán legszembetűnőbb jellegzetessége a szecessziós stílus, amelynek nyomait az épületek jelentős hányada őrzi.
A legtöbb turistát vonzó látványosság kétségtelenül a középkori katedrális, amelynek építését 1136-ban kezdték meg a város védőszentje, Szent Mungo tiszteletére. A katedrális a 12. század végére készült el. A középkori jelleg napjainkban is szembeötlő, ami lenyűgözővé teszi a gót stílusú templomot. A háromhajós kialakítás és az, hogy a műemlékben az altemplom is látogatható, tovább növelik a monumentalitás érzését. A templom mellett található a Necropolis, amely a viktoriánus kor kiváltságos rétegeinek temetkezési helye volt. Az antik stílusú építmények sokasága azonban sokkal inkább egy ókori görög város modelljének tűnik, mint síremléknek.
Necropolis (Fotó: Hamerli Petra)
Ezek a műemlékek – a Városháza, a katedrális és a Necropolis – csak Glasgow egy kis szeletét jelentik, hiszen az épületek mindegyike közvetlenül a belvárosban található. E három műemlék azonban kétségtelenül a leghíresebb, és – ellentétben számos „felkapott” turistalátványossággal – nem okoznak csalódást az oda látogatóknak, legalábbis a konferencia többi résztvevőjével megbeszélt benyomások erre engedtek következtetni.
Összességében „Olaszország háborús évtizedének” megismerése mellett a konferencia kulturális élményt is nyújtott, ami a szervezők munkáját is dicséri.
Ezt olvastad?
További cikkek
Tavaszi szakmai fórum az SZTE-n
2024. április 8-án és 10-én került megrendezésre Szegeden – a Báthory István Középiskolai Történelmi Tanulmányi Verseny kísérőrendezvényeként — a „Tavaszi Szakmai Fórum” elnevezésű ikerkonferencia az SZTE főépületében. Az SZTE BTK […]
A 48-as veterángondozás és a Honvédmenház története
Kossuth Lajos elfogyott regimentje. A 48-as veterángondozás és a Honvédmenház története címmel, rendhagyó kiállítás nyílt március 13-án a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában. Rendhagyó, mert az időszaki […]
NATO 25 – Magyarország negyed évszázada a NATO-ban
2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A csatlakozás 25. évfordulójára összehívott beszélgetés vendégei Dunay Pál (Eötvös Loránd […]
Előző cikk
„A történelmi ismeretek átadása leginkább a médián keresztül lehetséges” – interjú Szakály Sándorral
Szakály Sándor történész, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója. Pályafutása során több intézményben megfordult, a szakmai közélet aktív szereplője, számos szerkesztőbizottság és tudományos […]