Századok, Történelmi Szemle, Belvedere Meridionale – lapszemle

Lapozó rovatunk indulásakor célul tűztük ki, hogy könyvek ismertetése, kritikája és könyvbemutatók beszámolója mellett igyekszünk a kurrens folyóiratok legfrissebb számait is szemlézni. Mai írásunkban körbetekintünk néhány prominens folyóirat háza táján, különös tekintettel a digitális megjelenésre.

Akik már régi olvasóink, és portálunk indulásától nyomon követik munkánkat, nem lepődnek meg, hogy egy lapszemle során fő szempontunk az online elérés. Már 2014-ben feltettük azt a kérdést hogy vajon merre tart a történettudomány? Ezzel a dilemmával nem vagyunk egyedül, a Magyar Történelmi Társulat és a MNL Országos Levéltára által november 7-én közösen szervezett konferencia címében is a következő kérdés szerepelt: Történelem egy kattintásra? A modern forráskiadásról szóló diskurzus vitaindító előadásában Tringli István tizenhárom kérdést tett fel a történelemtudománynak, melyek megválaszolásával közelebb kerülnénk a polémia feloldásához: mit kell vagy lehet papíron, vagy online megjelentetni. A kérdés talán első olvasatra egyértelműnek tűnhet, de valóban vannak olyan műfajok, melyek csak papíron, vagy csak digitálisan működnek.

Egy azonban bizonyos: a történettudománnyal foglalkozó folyóiratok – mind a tudományos, mind a tudományos-ismeretterjesztő profilúak – egyértelműen az online elérés irányába indultak el. Ennek elsődleges oka, hogy a kiadókra tetemes méretű terhet ró a nagy példányszámban való nyomtatás és a fizikai kiterjedéssel rendelkező számok postázása. De hozzájárult a folyamathoz az is, hogy néhány évvel ezelőtt létrejött a Hungaricana online Könyv- és Dokumentumtára, mely több tízezer oldalnyi archív folyóiratot tett elérhetővé az ország minden szegletéből.

Jelen írásunkban a Magyar Történelmi Társulat, az MTA BTK Történettudományi Intézet és a Szegedi Tudományegyetem egy-egy folyóiratának nézünk utána.

Az idén 150 éves Magyar Történelmi Társulattal egyidős Századok c. folyóirata önálló online felületet kapott 2016-ban. A periodika ma már – és évek óta – rendszeresen, minden páros hónap 17-én jelenik meg, a legújabb számokat az előfizetők postán kapják meg. A terjesztés éppen 2018 januárjától változik, ahogy a főoldalon fel is hívják az érdeklődő figyelmét, de a Terjesztés menüpont alatt még a régi információkat találjuk. A Korábbi lapszámok menüpont alá feltöltésre kerülnek a korábbi számok PDF fájljai, így a 2014/1–2017/4-es számok már innen is elérhetőek. A folyóirat főszerkesztője, Frank Tibor a 2017/1-es szám előszavában foglalta össze a lap körüli változásokat, és rámutatott, hogy külsőleg és belsőleg is megújult a periodika. Az archív számok digitalizált változata online Arcanum Digitális Tudománytárban olvashatóak előfizetés ellenében, vagy a hozzáféréssel rendelkező intézményekben.

A 2017/5-ös szám tartalma alapján elmondhatjuk, hogy a folyóirat valóban szerkezeti átalakuláson ment át, és nem korszak szerint tematizál. Bár az első blokkhoz (Tudásáramlás Magyarországon 1770–17830) hét tanulmány is tartozik, a Tanulmányok rovatban egymás mellett találjuk Szőcs Tibor középkortörténeti értekezését az udvarispáni tisztség kialakulásáról, Mátyás-Rausch Petra koraújkori gazdaságtörténeti írását az erdélyi pénzügyigazgatásról, és Mautner Zoltán modernkori vizsgálatát Nadler Herbert állatkerti vezető kinevezéséről. A Műhelyben Mohács 21. századi magyar emlékezetkultúrájáról olvashatunk Varga Szabolcs előadásában, a Krónikában Gyóni Gábor számol be az orosz forradalom 100 éves évfordulójára szervezett nemzetközi konferenciájáról. A szám ismertetéseket közlő rovatában olvashatunk Baráth Magdolna, Csatári Bence, Harmat József munkáiról, és Helmut Rumpler illetve Tengely Adrienn által gondozott kötetekről.

A Történelmi Szemle az egyik úttörője volt az online elérésnek. Már évek óta megtekinthető több száma is online, és nemrégiben tanulmányonként feldolgozásra került az összes korábbi lapszám, a Történettudományi Intézet honlapjáról letölthetők külön-külön PDF-ben. Az Archívumban 1958/1–2017/2-es számok érhetők el. Az évnegyedes folyóirat 1958-től megszakítás nélkül Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének értesítője. A 2017/3-as szám tartalma a honlapon is elérhető, ebből több írás is kiemelendő lehet. Elsősorban a Tanulmányok rovatból a Bollók Ádám – B. Szabó János szerzőpáros historiográfiai esettanulmánya a De administrandi imperio 38. fejezete kapcsán, László Andor koraújkori írása Bocskai és Illésházy kapcsolatáról, és Tóth Árpád reformkori pesti társadalomtörténeti elemzése. A folyóiratok egyik kifejezetten izgalmas, de nem állandó rovatát a TSZ ezen számából külön ajánlom a középkor iránt érdeklődők számára, melyben Pálosfalvi Tamás Nándorfehérvár első ostromának történetéhez szól hozzá, nyilvánvalóan Szabó Pál doktori értekezése és kötete kapcsán. Ebből a füzetből még Martí Tibor írására hívnám fel még a figyelmet, mely a történész egyik fontos feladatának krónikája, azaz egy forrásfeltáró munka eredményének beszámolója.

Tringli István főszerkesztőtől portálunk megkapta a 2017/4-es szám majdani tartalomjegyzékét is, melyért az olvasóink nevében is köszönetet mondunk. A teljesség igénye nélkül ez alapján kiemelnénk a Műhely rovatot, melyben a medievisztika új generációja markánsan képviselteti magát. Szaszkó Elek, aki a Gersei Pető családdal foglalkozott értekezésében, újabb adalékokat szolgáltat a família történetéhez. Kádas István pedig a késő középkori Sáros megye igazgatástörténetét vizsgálja. Természetesen széles érdeklődésre tarthat számot a Tanulmányok rovat is, melyben Nagy Levente, Kováts Antal András, Simon Attila és Apor Péter jóvoltából olvashatunk az Apafi Mihály idején játszódó reformációtól, a svájci emigráción és Kassa megszállásán át a szocialista ellenzékiség lehetőségéig. A szám végén pedig a 2017-ben elhunyt Sipos Péter egyetemi tanárról, a Századok egykori szerkesztőbizottsági tagjáról emlékezik meg Simándi Irén.

A Szegedi Tudományegyetemen készülő Belvedere Meridionale folyóirat 1989-ben bontott szárnyat a Juhász Gyula Tanitóképző Főiskola Történészhallgatóinak lapjaként. A lap ma is tanulmányokat, interjúkat, ismertetéseket és kritikákat közöl a történelem és a társadalomtudományok köréből, negyedévente jelenik meg. 2007-től az összes szám elérhető a folyóirat honlapjáról, az azt megelőző számok pedig az SZTE Egyetemi Digitális Archívumából érhetőek el. Ezen a héten látott napvilágot a 2017/3-as, tematikus szám, amely Az egységtől a felbomlásig – Az Osztrák-Magyar Monarchia és az első világháború címet viseli. A számot az Újkor.hu főszerkesztője, Szőts Zoltán Oszkár szerkesztette. Hadtörténeti témák közül Olasz Lajos a Monarchia légierejének történetével, az ún. Légjáró Csapataival foglalkozik. Stencinger Norbert, a Nagy Háború Blog állandó szerzője a Doberdói-fennsíkon 1916 nyarán bevetett gáztámadásról számol be. A Monarchia belpolitikájával foglalkozik Nagy Szabolcs, ő az erdélyi betörés politikai hatását vizsgálja. A nemzeti ellentétekről, útkeresésekről és államférfiak véleményéről értekezik Szőts Zoltán Oszkár, Szeghő Patrik és Gyarmati Enikő. Albert B. Gábor sajátos szempontból vizsgálja e számban azt a folyamatot, mely a kiegyezéstől a Nagy Háború lezárásáig zajlott le a magyar köztudatban Ferenc Józsefről élő kép kapcsán. Elemzésének tárgyául a két világháború közötti történelemtankönyveket választotta. Katona Csaba is jól körülhatárolható forrástípust elemez, ugyanis a naplók és emlékiratok történeti relevanciái fölött töpreng. A tematikus szám teljes terjedelemben már most olvasható online.

Bízunk benne sikerült kedvet csinálnunk a fent ismertetett folyóiratok legújabb számaihoz. Ígérjük, a periodika panorámát folytatjuk, jövőbeni cikkeinkben további periodikákat ajánlunk.

Ezt olvastad?

Tom Hanks repülő cirkusza – A levegő urairól történészszemmel

2024. január 26-án mutatták be az Apple TV+ felületén a Levegő urai (Masters of the Air) című minisorozat első epizódját.

X