Ott egy templom, menjünk be! – Mi is az a vallási turizmus?

A nyárra emlékeztető áprilisi tavasz rohamléptekben közelíti a turizmus főszezonját. A szabad levegő és a magyar „vidék” számos látnivalója okkal csábíthatja a kirándulásokra az érdeklődőket. A Középkori Templomok Útja projekt és turisztikai portál tematikus útvonalat kínál a célt kereső kirándulóknak. Mai cikkünkben a vallási turizmus elméleti hátterére derítünk fényt egy néprajzkutató szemüvegén keresztül. Bízunk benne, hogy az okfejtés és a honlap elegendő ösztönzést és kiindulási alapot biztosít a túrázóknak.


Kép forrása: Középkori Templomok Útja

A rendszerváltást és az Európai Uniós csatlakozást követő makroökonómiai változások jelentősen átstrukturálták a helyi szintű gazdasági és társadalmi folyamatokat. Így természetesnek tekinthetjük, hogy egyre több, korábban kizárólag mezőgazdasági termelésből élő település már nem mezőgazdasági termékeit, hanem helyi értékeit, kulturális örökségeit igyekszik áruba bocsátani, vagyis a települések igyekeznek „újrafogalmazni önképüket”, amit „számos helyen valamilyen marginális unikum megtalálásával értek el” – írja Pusztai Bertalan 2003-as munkájában. Ennek megfelelően egyre több, főként hátrányos helyzetű település a turizmusban látja boldogulásának útját.

Az említett változások mentén átalakuló társadalmi elvárásokhoz a református egyházközségek is igyekeznek alkalmazkodni, s jellemző tendenciaként kezelhetjük, hogy a helyi turizmusba való integrálódás, turisztikai fejlesztések és attrakciók révén elégítik ki az új igényeket. A templomokat közismerten már évszázadok óta használják a vallásgyakorlás mellett kulturális célokra is, sőt a templomépület „mint műemlék, idegenforgalmi látványosság, közvetve jövedelemtermelő tényezőként is számításba vehető” – mutatott rá művében Barta Elek. Az egyházközségek a megfelelő kínálat kialakítása, vagyis a turisztikai feltételrendszer egyes elemeinek megteremtése vagy a már meglévők fenntartása és fejlesztése révén igyekeznek biztosítani az adott vonzerő iránti keresletet. Az alábbiakban a református egyházközségek számára kínálkozó vallásturisztikai attrakciókat, lehetőségeket kívánom számbavenni.

A vallási turizmusnak nem alakult ki az általános turizmuséhoz hasonló, széles körben elfogadott definíciója. A vallási turizmus tudományos vizsgálatát a kevésbé frekventált kutatási témák közé sorolhatjuk. A Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Iroda kiadványa szerint kutatásának nehézsége egyfelől a rendelkezésre álló, megbízható statisztika, másfelől pedig a vallási turizmus pontos, általánosan elfogadott definíciójának hiányából fakad. Az elmúlt évtizedet megelőzően egyértelműen jellemző volt a vallási turizmusnak a zarándoklattal történő azonosítása, vagyis vizsgálatának kizárólagos dimenziójaként működött. Ez a tendencia azonban fokozatosan háttérbe szorult, és napjainkra a vallási turizmus egyre differenciáltabb meghatározása jellemző világszerte, s már nemcsak a zarándoklatokat, hanem a templomok turisztikai célú látogatását, más néven a templomturizmust és a templomban zajló rendezvényeket is a vallási turizmus fogalomkörébe sorolják. A Mintel International Group Ltd. 2012-ben már a vallási turizmust olyan nemzetközi utazásként definiálja, amelynek elsődleges célja vallási szempontból jelentős helyek, útvonalak és fesztiválok meglátogatása, vagy vallási tevékenység (vallási konferencia, lelkigyakorlat, keresztény táborok).


A Vizsolyban nyomtatott biblia első lapja
Kép forrás: OSZK.hu

A vallási turizmus fogalmi változása mentén a felekezeti kérdés is egyre relevánsabb lett, hiszen korábban, a zarándoklattal való azonosítás révén gyakorlatilag a katolikus egyházak tevékenységi körébe sorolták a vallási turizmust, sőt azt is mondhatjuk – Pusztai Bertalan 2004-es munkája nyomán –, hogy katolikus sajátosságként kezelték azt. Ez a felekezeti lehatároltság napjainkra gyakorlatilag a meghirdetett pályázatok mentén kiformálódott fogalmi expanzió eredményeként teljes mértékben megszűnt. Egyfelől a vallási turizmus fogalmát a vallási műemlékek turisztikai célú meglátogatásával bővítve természetszerűen minden felekezet érintett és érdekelt lehet a vallási turizmusban. Másfelől a szűkebben vett vallási turizmus, vagyis a zarándoklat újraértelmezése révén még inkább kibővült a résztvevő felekezetek köre. Így például a „Vizsolyi Biblia-zarándoklat” során Gönc – Göncruszka – Vilmány – Vizsoly útvonalat követve járják be a „Biblia-földjét”, illetve a helyi vallási és kulturális műemlékek megtekintésének látogatóbarát, illetve rendezvények befogadására is alkalmas, „Utazás a zsidó örökségbe Észak-Alföldön” Zarándokút az Észak-alföldi zsidó vallási és kulturális örökség mentén c. projekt során is a zarándoklat kifejezést használják a nem katolikus egyházak is.


A felújított nyírbátori református templom – 2015.
(Fotó: P. Szászfalvi Márta)

A különböző közigazgatási szinten megalkotott turizmusfejlesztési koncepciókkal és stratégiákkal, illetve az adott területen kiírt pályázatokkal paralel módon változott a vallási turizmus fogalma. A turisztikailag is népszerű egyházi helyszíneken a turisták eltérő igényeihez az egyházközségek differenciált szolgáltatások kínálatával igyekeznek alkalmazkodni, melyeknek kiépítettsége egyfelől a helyszín turisztikai súlyától, másfelől a megfelelő attrakció, illetve látogatómenedzsment eszköz alkalmazásától is függ. Ennek megfelelően a templomturizmus kapcsán a templomi kiállítások mellett az alkalmazott attrakciómenedzsment részeként vizsgálhatjuk a marketing, a vendéglátás és a vendégellátás, a technikai és pénzügyi tevékenység, a bemutatási technikák és eszközök, a munkaerőmenedzsment, a látogatókkal való kapcsolat, a napi működtetés egyéb teendőinek lehetőségeit, illetve a közlekedési és megközelítési tervet, a hatásmenedzsment-tervet, az interpretatív tervet, illetve a szolgáltatási programot is. Ennek részleteiről bővebben Puczkó László és Rátz Tamara munkájában olvashatnak bővebben.

Egyre népszerűbb turisztikai termékként működnek a különböző vallási jellegű tematikus utak, túrák is. Gyakorlatilag ilyen túraútvonalként funkcionál a „Középkori Templomok Útja” c. projekt keretén belül létrehozott honlap is, amely a szükséges látogatói információkkal, művészettörténeti ismertetőkkel látja el a weboldalt felkeresőket, tudatosan ráirányítva egy-egy turisztikailag kevésbé frekventált, mégis értékes műemléktemplomokra a vallási, kulturális érdeklődésű turisták figyelmét. A csoportspecifikus turisztikai termékek között szerepel az idősek és a fiatalok utazása is, vagyis az időskori és az ifjúsági turizmus, melyeket a református vallási turizmus kérdésére levetítve a gyülekezeti kirándulások és egyházi táborok vizsgálatát is szükségessé teszi.


Templomtúra a Nyitott Templomok Éjszakája keretében a Debreceni Református Kollégium Múzeumának szervezésében – 2014.
(Fotó: P. Szászfalvi Márta)

A fesztiválturizmusnak ma már számtalan formája létezik, melynek egyik formája a vallási fesztivál, így például a Református Egység Fesztivál, amely nemcsak a szűken vett egyházi szervezet, de a helyszínt biztosító városok számára is újabb fogyasztóréteget tud produkálni, a kulturális intézmények, a közvetlen fogyasztás, szálláshelyek  igénybevétele, stb. révén is. A vallási turizmuson túlmutató erősen a kulturális turizmus felé hajló fesztiválként említhetjük meg az Ars Sacra Fesztivált, melynek keretében rendezik meg a Nyitott Templomok Napja programsorozatot. Ilyenkor a történelmi egyházak képviselői megnyitják templomaik kapuit, és bemutatják annak építészeti, művészeti értékeit.

A turizmus egész fejlődéstörténete során meghatározó szerepet játszottak az ünnepek, hiszen már az ókori szabadidős utazók is szívesen vettek részt vallási ünnepeken, napjainkban pedig az ünnepek egyértelműen a turistaforgalom élénkítésének és a turisztikai kereslet növekedésének egyik jelentős tényezőjeként funkcionálnak. Az ünnepek sorából Debrecenben természetszerűen emelkedik ki augusztus 20., mely a pártállami évtizedekben közismerten az újkenyér és az alkotmány ünnepévé domesztikálódott, majd az 1966-ban kialakult Virágkarnevál révén az ünnep vallási tartalma teljesen háttérbe szorult. Ez egyébként a város turisztikai megjelenését is determinálta, ugyanis egy 2008-as felmérés szerint Debrecen legmeghatározóbb észlelt imázs összetevőjeként ma már nem a „kálvinista Róma”, hanem a „Virágos város” hangulat-megjelenést jelölték meg a megkérdezettek. Az ünnep vallási tartalmát tudatosítandó a debreceni rendezvényszervezők már évek óta igyekeznek kifejezetten vallási, rendezvényeket is beiktatni a programba. Szintén vallásturisztikai attrakcióként értelmezhetjük az emlékévekhez, emléknapokhoz kapcsolódó programokat, így például a Kálvin évfordulókat vagy a reformáció 500 éves évfordulójához kapcsolódó rendezvényeket.


Magyar Múzeumi Történész Társulat által szervezett konferencia templomlátogatási programja – Vaja, 2015.
(Fotó: P. Szászfalvi Márta)

A vallás és a turizmus kérdésének összekapcsolódásaként kell még megemlíteni a konferenciák programjába iktatott szervezett, vagy a gasztrofesztiválokon előforduló spontán  templomlátogatásokat, a wellness szállodákban kialakított kápolnák, imatermek, vallási szimbólumok használatát, az ún. lelki wellness szolgáltatásokat, vagy a külföldi turisták indukálta templomépítés és idegennyelvű istentiszteletek kialakulását, amivel kutatásom során a tiszazugi Cserkeszőlő református gyülekezetben találkoztam.

A református vallási turizmus vizsgálata a fent említett előretörésének köszönhetően számos ponton lehetőséget kínál a téma kutatásának térbeli bővítése mellett a tematikai expanzióra is, illetve az egyes attrakciók fejlődéstörténetének vizsgálatára is az I. világháború nehézségei mellett megrendezett 400 éves reformáció évfordulótól egészen a 19. századi testvérgyülekezetek találkozásáig. A vallási turizmus fogalmi bővülése révén egy teljesen új fogyasztói réteget érintve integrálódhat más turisztikai ágazatokba, így például a vallási táborok révén az ifjúsági turizmusban, a gyülekezeti kirándulások révén pedig az időskori turizmusban rejlő lehetőségek is megnyílhatnak a református egyházközségek előtt is.

Kedvcsinálóként pedig álljon itt a Középkori Templomok Útján projekt egyik PR filmje:

Válogatott irodalom:

1. Bartha Elek: Vallásökológia. Debrecen, 1993.

2. Pusztai Bertalan: Megalkotott hagyományok és falusi turizmus. In: Megalkotott hagyományok és falusi turizmus. A pusztamérgesi eset. Szerk. Pusztai Bertalan. Szeged, 2003. 9–21.

3. Pusztai Bertalan: Religious tourism. Constructing Authentic Experiences in Late Modern Hungarian Catholicism. 2004.

4. Michalkó Gábor: Turizmológia. Budapest, 2012.

5. Puczkó László – Rátz Tamara: Az attrakciótól az élményig: a látogatómenedzsment módszerei. Budapest, 2011.

6. Rátz Tamara: A húsvét szerepe a magyar lakosság utazási magatartásának befolyásolásában. In: Turizmus Bulletin 1. 30–38.

7. Rátz Tamara: Mindenszentek és halottak napja szerepe a magyar lakosság utazási magatartásának befolyásolásában. In: Turizmus Bulletin 3. 27–35.

8. Rátz Tamara: A magyar Athén és a kálvinista Róma – kulturális üzenetek megjelenése a magyar városok észlelt imázsában. In: Turizmus Bulletin 3. 41–51.

P. Szászfalvi Márta

 

Ezt olvastad?

Mielőtt rátérnénk a History Hack bemutatására, képzeljünk el egy történelemórát kívül-belül! Kívül a tanár áll az osztály előtt, és beszél.