Piarista és domonkos kiadványok bemutatója a Sapientián

2018. december 17-én mutatták be a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárának, a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény Levéltárának és a Magyar Napló Kiadó legújabb kiadványait.

Koltai András

Először Koltai András, a piarista levéltár vezetője köszöntötte az egybegyűlteket. Kiemelte a két levéltár közötti jó együttműködést.

Görbe László

Kozicz János, kecskeméti történelemtanár A kecskeméti piarista plébánia hetven éve (1948-2018) c. művét Görbe László piarista szerzetes, a kecskeméti Szentháromság piarista plébánia plébánosa mutatta be. Kiemelte a mű forrásait, felvázolta a tartalmi részeit, és röviden bemutatta a kecskeméti plébánia történetét, megemlítve annak jelentős alakjait. Görbe László kecskeméti diák is volt, így sok személyes történettel tűzdelte meg előadását. A piarista plébániát Pétery József váci püspök szervezte, a rend részéről pedig Sík Sándor rendfőnöknek és Tomek Vince generálisnak volt ebben jelentős szerepe. A plébánia ’58-ban megszűnt, majd csak ’78-ban sikerült újra megszervezni.

Zágorhidi Czigány Balázs

A domonkos kiadványokat Zágordhidi Czigány Balázs a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény gyűjteményvezetője vezette fel: kiemelte, hogy a gyűjtemény 2001-es indulása óta mára sikerült egy kiadványsorozatot indítani Magyar Domonkos Rendtörténet címmel. Ennek első kötete Implom Lajos: Adatok a Szent Domonkos- rend magyarországi rendtartományának történetéhez c. műve, a második kötet pedig A 800 éves Domonkos Rend Magyarországon. A középkori provincia felbomlásától a közelmúltig címet viseli, és a rend jubileuma kapcsán került bemutatásra. Implom művét Szovák Kornél, kutatócsoport-vezető (MTA-ELTE-PPKE Ókortudományi Kutatócsoport) mutatta be, aki a tartalmi ismertető helyet kiemelte azon műveket, amelyeket az olvasók eddig kézbe vehettek, ha a rend története iránt érdeklődtek. Implom a rend tartományfőnöke, aki 1946 után illegalitásba vonult, műve kéziratban maradt, most került kiadásra. Szovák rámutatott a mű gyengeségei után az erősségeire: feldolgozza a teljes középkort, belülről nézi a rend történetét, pontosan használja a korszak fogalmait és még azt is, hogy a mű rendkívül adatgazdag.

Soós Viktor Attila

Bőle Kornél: Utaim. Egy domonkos szerzetes visszaemlékezései (1887–1944) c. művét Gilányi Magdolna rendezte sajtó alá, ezt Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának munkatársa mutatta be. Bőle Kornél (1887–1961) visszaemlékezéseit a pannonhalmi papi otthonban írta meg, azonban ez töredékes formában maradt fenn, a 20-as évekről szóló feljegyzései teljesen hiányoznak. Ezt Gilányi Magdolna feltárta és ezt össze is foglalta. A recenzens rámutatott arra, hogy a mű gazdagon illusztrált, fotók és facsimile dokumentumok gazdagítják, de annak ellenére, hogy forráskiadás, 300 lábjegyzet segíti a mű jobb megértését. Soós kiemelte, hogy a mű kiváló forrása a rend két világháború közötti történetének.

Szovák Kornél

Az utolsó művet, az Árpád-házi Szent Margitról Nevezett Domonkos Nővérek 150 éve (1868–2018) c. könyvet Koltai András méltatta. A mű egy öt tanulmányból álló tanulmánykötet, Magyar Marietta Mirjam OP mutatja be a kezdeteket, Pál Ferenc szombathelyi levéltáros 1920-ig ismertette a rend történetét, ezt viszi tovább Kerekes Ibolya tanulmánya, aki már az ’50-es évekig viszi el a történetet és a belső feszültségekbe is bepillantást enged. Farkas Éva Imelda nővér a szétszóratás évtizedeit mutatja be, utal a korábbi eseményekre, de ismerteti a Beáta és Ármela nővérek tevékenységét is, akik ezáltal hozzájárultak ahhoz, hogy az újrainduláskor már 12 fiatal tagja volt a rendnek. Utoljára Deák Viktória Hedvig és Rauscher Alice Dóra a rend korábbi vezetői foglalták össze, hogy hogyan zajlott az újrakezdés. Koltai kiemelte, hogy a mű egy naprakész, kiváló összefoglalója a domonkos nővérek történetének.

A közönség

Kitekintésként Koltai András még a piarista levéltár karikatúráit mutatta be, amelyeket Agárdy Gyula piarista rajzolt Bőle Kornél, domonkos szerzetesről. Az egyik kép apropóját az adta, hogy 1921-ben Bőle Kornél tartotta az évkezdő lelkigyakorlatot a piarista atyák számára. A következő két képet Bőle 1924-es prédikációi ihlették, Agárdy azt próbálta meg ábrázolni, ahogy Bőle sok „cókmókkal” próbál bejutni a mennyországba, a másik pedig azt, ahogy a vékonynak egyáltalán nem mondható Bőle keresi az elveszett drachmát. Az utolsó bemutatott képet szintén egy lelkigyakorlat ihlette 1932-ből.

A rendezvény végén Zágordhidi Czigány Balázs megköszönte a résztvevők figyelmét és bizodalmát fejezte ki, hogy továbbra is folytatódik a két levéltár együttműködése.

Menyhárt Ágnes

 

A cikk az Újkor.hu és az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Róma Történeti Kutatócsoport együttműködésének keretében született.

A bemutatott kötetek adatai:

Kozicz János: A kecskeméti piarista plébánia hetven éve (1948–2018), Budapest 2018.

Implom Lajos: Adatok a Szent Domonkos-rend magyarországi rendtartományának történetéhez. A rendtartomány alapításától 1526-ig. A kéziratot kiadás alá rendezte: Drimmer László és Zágorhidi Czigány Balázs, Vasvár 2017.

Barna Gábor–Zágorhidi Czigány Balázs (szerk.): A 800 éves domonkos rend Magyarországon. A középkori provincia felbomlásától a közelmúltig. Budapest–Vasvár 2017.

Bőle Kornél: Utaim. Egy domonkos szerzetes visszaemlékezései. 1887–1944. A kéziratot kiadás alá rendezte: Gilányi Magdolna. Budapest–Vasvár 2018.

Deák Viktória Hedvig–Zágorhidi Czigány Balázs (szerk.): Az Árpád-házi Szent Margitról Nevezett Domonkos Nővérek 150 éve (1868–2018). Árpád-házi Szent Margitról Nevezett Domonkos Nővérek Apostoli Kongregációja. Budakeszi–Vasvár 2018.

A képeket Szekér Barnabás készítette és a Piarista Tartományfőnökség tulajdonát képezik.

Ezt olvastad?

Napjaink filmvilágán keresztül a történeti gyógyítás iránt érdeklődő néző jobbára csak igen felületes képekkel találkozhat, így érdemes pár alapvető kérdést