Podcast ajánló: Elhurcolt magyar civilek a Szovjetunióban
A Közép-európai Egyetem és az MTA második világháború története albizottság közös podcast sorozatában az albizottság tagjaival és szerzőkkel készül beszélgetés a most megjelent munkájuk kulisszatitkairól és azokról a kutatási eredményekről, amelyek megváltoztatják azt, amit a háborúról tudunk.
Pető Andrea, a Magyar Történelmi Emlékek Okmánytárak sorozatban megjelent „…Akkor aszt mondták kicsi robot”. A magyar polgári lakosság elhurcolása a Szovjetunióba korabeli dokumentumok tükrében (Budapest, 2018) című kötet szerzőjével, Stark Tamással az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főmunkatársával beszélgetett. A második világháború során, különösen annak utolsó hónapjaiban Magyarország háború alatti területéről mintegy 600 ezren kerültek szovjet fogságba. A foglyok közel harmada civilként lett „hadifogoly”. A kötet szerzője elmondta, hogy a 347 doboznyi forrásanyagból válogatott dokumentumok, levelek nemcsak az elhurcolásról, hanem az elhurcolás miatt bekövetkező családi tragédiákról, megtört életpályákról, titokzatos letartóztatásokról, valamint az üldöztetést túlélő zsidók újabb megpróbáltatásairól is tudósítanak. Kitért a kényszermunkások történetével kapcsolatos kutatások nehézségeire, valamint arra, hogy a magyar kormányzat közvetlenül a világháború után, hogyan próbált közbenjárni a szovjet vezetésnél az elhurcoltak kiszabadítása érdekében. A beszélgetésben szó esett a kormányzat által 2015-ben meghirdetett “Gulág-emlékév”-ről és az emlékezetpolitikáról is.
A felvétel ezen a felületen hallgatható meg az indítógombra kattintva (bal alsó sarok).
Ezt olvastad?
További cikkek
Vexillológiai Nap 2024-ben is!
Újra Vexillológiai Nap lesz a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) épületében, immáron harmadik alkalommal. Maga az eseménysorozat azonban jóval régebbi: már több mint két évtizede indult útnak, a 2001-es […]
Informatikatörténeti jelentőségű dokumentumok a programozás hőskorából
A történeti kutatások kapcsán bizonyos területek és témák kevésbé kerülnek előtérbe, nem tartoznak a mainstream kutatási területek közé – ilyen az informatikatörténet is, amelynek sajátossága, hogy a történelemtudomány és a […]
Változások az Újkor.hu szerkesztőségében
Az Újkor.hu szerkesztőségében személyi változások történtek, amelyek nyomán csapatunk megújult 2024 tavaszán. A lényeget röviden szeretném összefoglalni olvasóink számára az alábbiakban. Fóris Ákos kollégánk idén év elején úgy döntött, hogy […]
Előző cikk
Egy népirtás margójára: A török emlékezetpolitika és az örmény genocídium
A 20. századot sajnálatos módon a népirtások évszázadának is nevezhetnénk az emberiség történetében. Legyen szó akár az örmény népirtásról, a holodomorról, a holokausztról, a vörös khmerek tisztogatásairól, a ruandai és […]