Professzionális akadémiai kutatás, egyetemi oktatás, katolikus éthosz – Véget ért a IV. Fraknói Nyári Akadémia

Az idei évben immár negyedik alkalommal, 2018. augusztus 2–5. között rendezték meg a Fraknói Egyháztörténeti Nyári Akadémiát, melyet hagyományteremtő céllal keltett életre 2015-ben az akkor még MTA–PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoportként működő MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport.

A vasvári domonkos rendház temploma előtt készült csoportkép (Kanász Viktor, Kollár Levente és Varga Mátyás)

Az évente változó helyszínhez hasonlóan idén is új színhelye volt a szakmai programoknak; az első három nap programjai a vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény Szent Domonkos Zarándokházában zajlottak, az utolsó nap pedig a püspöki székhely, Szombathely bejárásának jegyében telt. Az idei akadémia középpontjában ez alkalommal – a központi helyszínből adódóan – a domonkos rend, illetve a Szombathelyi Egyházmegye története állt. Az elmúlt évekhez hasonlóan Gárdonyi Máté teológiai tanár (Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola), valamint Tusor Péter egyetemi docens (PPKE), a Kutatócsoport vezetője voltak a program kurátorai. Hallgatói részről az akadémiát Kanász Viktor, a kutatócsoport tudományos segédmunkatársa igazgatta. A szervezésben közreműködtek a kutatócsoport részéről Horváth Terézia és Porubszky Ádám tudományos segédmunkatársak, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem részéről a Kubinyi András Történész Műhely.

Tusor Péter megnyitó beszéde

Az évek óta egyre bővülő résztvevői és előadói kör az idei akadémiára még inkább jellemző volt, hiszen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mellett ez alkalommal több előadó és résztvevő hallgató is érkezett a Pécsi Tudományegyetemről és az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, illetve a Kolozsvári Ferences Rendtartományi, a Győri, valamint a Szombathelyi Egyházmegyei, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltárból, továbbá a Magyar Medievisztikai Kutatócsoportból és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából.

Gárdonyi Máté megnyitó beszéde

A rendezvény első napján, augusztus 2-án a szakmai programot Tusor Péter, illetve Gárdonyi Máté kurátorok nyitották meg a vasvári Szent Domonkos Zarándokház előadótermében. Tusor Péter nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy Fraknói Vilmos példáját követve a nevét viselő kutatócsoport központi feladata a vatikáni levéltári alapkutatások folytatása és az eredmények nemzetközi – mind hangsúlyosabb római – recipiáltatása. A kutatott anyagok feldolgozása ugyanakkor, miként Fraknóiék esetében is, idehaza történik, bekapcsolódva a tágabban értelmezett hazai egyháztörténeti kutatásokba. Nincs abban tehát semmi ellentmondás – hangsúlyozta –, hogy a Lendületes hagyományt folyatva a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport Vasváron szervez nyári egyháztörténeti akadémiát az egyetemi ifjúság számára, lehetőséget biztosítva többek között vatikáni kutatások, valamint a rend- és egyházmegyetörténeti vizsgálatok élénk interakciójára. Az idei akadémia helyszínválasztásának indoklásában kiemelte Vasvár és a helyi Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény történelmi és egyházmegyei jelentőségét.

Ezt követően Gárdonyi Máté beszédében megidézte a kutatócsoport, illetve a nyári akadémia névadóját, Fraknói Vilmost és példaszerű egyháztörténeti munkásságát, aki a középkori és koraújkori magyar történelem számos egyháztörténeti témáját dolgozta fel vatikáni levéltári iratanyag felhasználásával olyan alapműnek számító munkákban, mint például a Monumenta Vaticana, a vatikáni magyar okmánytár négy kötete. Elmondta, hogy Fraknói Vilmosra a mai napig hivatkozhatunk, és ma is fontos cél az egyháztörténet iránti érdeklődés felkeltése és fenntartása. A nyári akadémia kapcsán felidézte a 2015. évi első alkalmat, és kiemelte, hogy az akkor célként kitűzött hagyományteremtés sikerrel járt az elmúlt éveket és az idei programot tekintve. A szabadegyetemi keret véleménye szerint sikeresen elősegíti a felszabadult, de mégis professzionális akadémiai és egyetemi tudományos közeget, mely a Fraknói Nyári Akadémiák egyik jellegzetessége.

 

Szovák Kornél nyitóelőadása

A rövid megnyitókat követőn Szovák Kornél (egyetemi docens, PPKE BTK) tartott nyitóelőadást, melyben az esztergomi vikáriusi bíróság működéséhez köthető két, a 16. század első évtizedeiben készült egyházjogi formuláskönyv tartalmáról volt szó, melyek kiadási munkálatai jelenleg folyamatban vannak. Először a papszentelések témakörébe tartozó forráskör bemutatásáról volt szó, melynek kapcsán két, Tomasso Amadeo da Ferrara (Amadé Tamás) esztergomi vikáriushoz köthető forrást, továbbá egy elbocsátólevelet mutatott be az előadó, melyekből kiderül, hogy a papszentelések kapcsán milyen formában történtek az egyes javadalomszerzési, illetve promóciószerzési ügyek, valamint, ha megtörtént a papszentelés, hogyan követte nyomon a vikárius az egyes papi pályákat. Ezt követően a formuláskönyvekhez kapcsolódóan a búcsúhirdetés kérdését vizsgálta meg az előadó négy búcsúengedélyezési kérvény bemutatásával. Búcsút a Római Kúriánál lehetett a legkönnyebben kérvényezni supplicatio útján, azonban a 16. század elején a Nyási Demeter hivatali idején összeállított formulárium szerint már az esztergomi vikáriusi bíróságon is meg lehetett szerezni. Ennek kapcsán egy olyan dokumentumtípus születéséről beszélhetünk, amelyet a későbbi hivatali nyelv mendicationalis néven emlegetett. Az előadás utolsó részében az előző két témával szoros összefüggésben az esztergomi delegált bíráskodás forráskörét mutatta be az előadó, kiemelve egy érdekes, krakkói bíráskodási ügyet, melyet az esztergomi vikáriushoz delegáltak. A nyitóelőadást a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény vezetője, Zágorhidi Czigány Balázs által vezetett vasvári városnézés követte, melynek keretében az akadémiára érkezők megismerkedhettek a domonkos kolostor és templom történetével, a régi plébániatemplommal, illetve az egykori káptalani templom helyével. Egy rövid, a közeli szőlőhegyre tett séta után az egykori vasvári káptalan közelében közös pincelátogatás és borkóstolás zárta az első napi programot.

Az első nap záróprogramja, a Zágorhidi Czigány Balázs által vezetett városnézés – háttérben a vasvári domonkos templom és kolostor (rendház) épülete

A második nap (augusztus 3.) folyamán tartalmas szakmai előadások követték egymást. A délelőtti szekcióban négy előadás hangzott el, illetve egy kutatócsoporti prezentáció zajlott le. Első előadóként Horváth Terézia (tudományos segédmunkatárs, Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport) tartott előadást, melyben kiegészítve Szovák Kornél előző napi nyitóelőadását további adatokat sorakoztatott fel arra nézve, hogy az említett két esztergomi formuláskönyv forrásértéke sokkal nagyobb, mint ahogy azt korábban gondolták. A felsorolt példákból kiderült, hogy liturgiatörténeti, orvostörténeti és nyelvtörténeti adatokat is találhatunk az egyházjogi formuláskönyvekben, illetve érdekességként egy Vasvárhoz kötődő házasságérvénytelenítési eljárást is bemutatott az előadó a források kapcsán. Ezek alapján látható, hogy a kódexek részletekbe menő, átfogó vizsgálata a továbbiakban érdekes adatokkal gazdagíthatja a középkorról való eddigi ismereteinket. Második előadóként Orsós Julianna (PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola – Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) a Nyulak-szigeti domonkos rendi apácák Nagyváradra menekülése utáni helyzetéről, jogérvényesítési lehetőségeiről és tevékenységéről beszélt. A kamarai források alapján bemutatta az apácák anyagi helyzetét, melyekből egészen pontos képet kaphattunk a nővérek anyagi körülményeiről, életük konkrét nehézségeiről. Az előadó eddigi kutatásai során olyan kérdésekre kereste a választ, mint hogy mely birtokok maradtak meg az apácák tulajdonában és pontosan meddig, vagy hogy mely birtokokat akarták visszaszerezni és milyen módon; ennek kapcsán arra a gyakorlati, vagy éppenséggel szellemi szempontból fontos érdekességre hívta fel a közönség figyelmét, hogy az apácák Nagyváradra menekülésük után is Nyulak-szigeti apácákként írták alá dokumentumaikat, nem pedig nagyváradiként.

 

Orsós Julianna előadása a Nyulak-szigeteki domonkos rendi apácák helyzetéről Nagyváradra menekülésük után

Egy rövid szünet után Madarász Fanni (PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola) tartotta meg előadását, melyben az 1520-as évekbeli Tudor egyházpolitikán túl a Tudor-korszak szakirodalmáról, a Tudor hatalom jellegzetességeiről, illetve a kormányzati hatalom sajátosságairól, legfontosabb politikai intézményeiről is átfogó képet kaphattunk. VIII. Henrik uralkodásával a király személye és politikai elképzései, a maga köré vett udvaroncok új generációja, továbbá Wolsey érsek, később bíboros személye miatt megszűnt a korábbi uralkodói hatalomgyakorlás; több értelemben is diszkontinuitásról beszélhetünk, melyet az előadó az egyházi hatalom jellegének bemutatása kapcsán is meggyőzően érzékeltetett – bár elmondta, hogy Angliát természetesen már évszázadok óta egyházi különállás jellemezte, melynek kapcsán több példát is felhozott Thomas Becket vértanúságától kezdve a főkegyúri jog aktív gyakorlásán túl addig, hogy az egyházi adók töredéke jutott csak el Rómába VIII. Henrik uralkodását megelőzően is, mely miatt Henrik „forradalma”, az egyházszakadás tulajdonképpen egy évszázados különállás deklarálása, és egy évszázados igény realizálódása volt. Az előadás záró részében a Thomas Wolsey nevével fémjelzett „Wolsey-éra” egyházi közigazgatásáról, ennek kapcsán pedig részletesebben a szerzetesrendek kérdéséről, azok feloszlatásának körülményeiről volt szó.

Kanász Viktor és Szovák Márton előadása a Kanizsa várának 1601. évi ostromával kapcsolatban fellelt új forrásokról

A délelőtti szekció utolsó részében egy rendkívül érdekes előadás hangzott el egy még folyamatban lévő kutatásról Kanász Viktor (PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola – tudományos segédmunkatárs, Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport) és Szovák Márton (PPKE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola) részéről. Az előadók Kanizsa várának 1601. évi ostromával kapcsolatban olyan új forrásokra leltek a Vestigia Kutatócsoport (PPKE BTK) olaszországi kutatásainak és a Thúry György Múzeum forrásainak köszönhetően, melyek feltárásával és elemzésével mélyebb ismeretekre tehetünk szert a mezőváros 16–17. századi vallási ellentéteiről, Haym Kristóf várkapitányságának időszakáról, a kanizsai vár korabeli helyzetéről. Szovák Márton az egyik forráscsoport, Ercole Torbidi levelei kapcsán elmondta, hogy a rendkívül hideg időjárás, a katolikus-protestáns vallási ellentétek, a katonaság többnemzetiségű volta, Gianfrancesco Aldobrandini halála, valamint az ezt követő hadvezetési ellentétek alkották a kudarc fő okait. Az előadók rávilágítottak a kutatás további távlataira is, hiszen például újabb, vatikáni, mantovai és firenzei források beemelése is a közeli tervek között szerepelnek.

A Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport jelenlévő tagjai röviden bemutatták aktuális kutatási témáikat és célkitűzéseiket

A délelőtti szekció zárásaként a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport jelenlévő tagjai (Fedeles Tamás, Kruppa Tamás, Tóth Krisztina, Kanász Viktor, Horváth Terézia és Tusor Péter) röviden bemutatták aktuális kutatási témáikat és célkitűzéseiket. Szó volt folyamatban lévő kiadási munkálatokról, valamint a kutatócsoport által kiadott munkák fordítását végző Gátas-Palotai Ágnes, a kutatócsoport tudományos segédmunkatársának jelenlegi feladatairól, melyek kulcsfontosságúak az eredmények nemzetközi közzététele szempontjából. Tusor Péter többek között kifejtette, hogy az ezeréves Kárpát-medencei magyar történeti identitást nemzetközi színtéren feltáró, sőt kifejezetten védelmező vatikáni történeti kutatások per definitionem nemzetstratégiai jelentőségűek. A Magyar Tudományos Akadémia általi támogatásuk azt bizonyítja, hogy az Akadémián belül jelen van a kiválósági kritériumok alapján, éles versenyhelyzetben művelt nemzeti történetkutatás. Funkcionalitását növeli, hogy nem kongó folyosójú épületben, hanem mozgalmas egyetemi közegben, rendszeres és folyamatos oktatási tevékenységet folytatva működik a Pázmányon. A katolikus egyetemi éthosznak köszönhetően a nemzeti posztulátum mellett az intézményi és személyes identitásspecifikum is erős a kutatócsoport munkájában.

Fazekas Ibolya előadása az 1828. évi Pyrker János-féle vizitációs jelentésről

A második nap délutáni szekcióját Fazekas Ibolya (PPKE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola) előadása nyitotta, melyben egy 19. század eleji püspöki jelentés alapján vizsgálta az egri egyházmegyei állapotokat különböző szempontok alapján. A bécsi udvarhoz beküldendő püspöki jelentéseket I. Ferenc tette kötelezővé 1804. évi rendeletével. Pyrker János László egri érsek 1828 májusában tett vizitációs körutat Szabolcs vármegyében, az előadó az erről a körútról készült Pyrker-féle 1828. évi vizitációs jelentést vizsgálva megállapította, hogy az a canonica visitatiók alapján megírt, precíz munka, és alaposan leírja a szabolcsi főesperesség aktuális állapotát. A jelentés alapján elmondható, hogy a III. Károly és Mária Terézia idején megindult újjáépítési időszak tovább tartott, mint azt az eddigi ismereteink alapján gondoltuk, azonban azt is megtudhatjuk, hogy például a Tisza áradásai milyen nehézzé tették a létezést, és nem voltak jól kiépített utak a vármegyében. Nem véletlen, hogy ilyen és ehhez hasonló esetek is kiderülnek a leírásból, hiszen ezek a vizitációs udvari jelentések a császári és királyi kabinetirodához kerültek, emiatt a püspököknek lehetőségük volt bemutatni a valódi egyházmegyei állapotokat, és szükség esetén anyagi támogatáshoz folyamodni a későbbiekben, a jelentésekre támaszkodva.

Jonica Xénia előadása az Erdélyi Ferences Rendtartomány iratanyagának mentési és feldolgozási munkálatairól

Tóth Krisztina (tudományos munkatárs, Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport) Egyháziak a köz színpadán Vas megyében a Horthy-korszakban című előadásában négy olyan, 1928–1941 közötti Vas megyei egyházi személy nyilvános beszédét elemezte, akik a területi visszacsatolások és a revízió kérdéskörében elhangzó nyilatkozatokat tettek. Az előadásban szó volt Grősz József szombathelyi püspök, majd kalocsai érsek 1928 februári beszédéről, Rogács Ferenc kanonok 1938. évi beszédéről (mely később megjelent a Katolikus Szemlében), Huszár Mihály sárvári apátplébános második bécsi döntés után elhangzott beszédéről, valamint Mikes János erdélyi származású szombathelyi püspök 1930. évi beszédéről, aki származása révén maga is érdekelt volt a kérdésben.

Az előadások után egy rövid könyvbemutató keretében Zágorhidi Czigány Balázs, a vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény vezetője két olyan kötetet mutatott be, melyek a domonkos rend 2016. évi jubileuma alkalmából elindított rendtörténeti sorozat (Magyar domonkos rendtörténet) első kötetei. Az első kötet Implom Lajos OP Adatok a Szent Domonkos-rend magyarországi tartományának történetéhez című munka, mely a rend középkori történetének feldolgozása; ennek kronológiai értelemben vett folytatása A 800 éves domonkos rend Magyarországon. A középkori provincia felbomlásától a közelmúltig című második kötet. A kötetbemutatót követően Jonica Xénia (Ferences Levéltár, Kolozsvár) a Szent István Királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány iratanyagának mentési és feldolgozási munkálataiba engedett bepillantást előadása során. Az előadó alapos áttekintést nyújtott a ferences rend magyarországi, azon belül is részletesebben erdélyi történetéről, majd áttért az erdélyi rendtartomány levéltárának iratgyűjtési és iratrendszerezési metódusára, a Kolozsváron kialakulóban lévő levéltár terveire, feladataira, az iratgyűjtés kapcsán felmerülő problémákra, nehézségekre.

Nemes Gábor előadása Pietro Isvalies bíborosról és magyarországi kapcsolatairól

A szekció utolsó előadását Nemes Gábor (főlevéltáros, Győri Egyházmegyei Levéltár – tudományos munkatárs, Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport) tartotta meg, melyből egy lenyűgöző egyházi karriert befutó személyt, az ország első bíboros protektorát és magyarországi kapcsolatait ismerhettük meg. Pietro Isvalies szicíliai majd római kúriai karrierje után 1500-tól lett bíboros, 1500 és 1503 között kapott legátusi megbízást Magyarország, Csehország, Lengyelország, Litvánia és Poroszország területén. Különféle követutasításokkal és diplomáciai feladatokkal bízták meg, melyek közül kiemelendő például az 1501. évi törökellenes liga megkötése, vagy az 1503. évi török–magyar béke. 1507-ben nevezték ki bíboros protektorrá (regnorum Hungarie et Bohemie protector). Az előadó kiemelte, hogy Isvalies hasonlóan gyorsan ívelő és nagy karriert befutott „kegyenc” bíboros volt, mint Bakóc Tamás vagy a már említett Wolsey; egyrészt befolyásos kardinálisnak számított, másrészt kiválóan ismerte a hazai viszonyokat, hiszen három éven keresztül legátusként Magyarországon tartózkodott, távozása után pedig az uralkodótól kapott javadalmai (a veszprémi püspökség, a pécsváradi és a szekszárdi apátság) miatt haláláig szoros szálak fűzték Magyarországhoz.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői balról jobbra: Török József, Gárdonyi Máté, Fedeles Tamás

A második napi szakmai program zárásaként A papképzés múltja és jelene címmel egy kerekasztal-beszélgetésre került sor, melyet Gárdonyi Máté moderált. Fedeles Tamás (egyetemi docens, PTE BTK – tudományos főmunkatárs, Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport) a trienti reform papképzésre tett hatásáról, a papképzés középkori és koraújkori menetéről, továbbá a későközépkori római magyar papszentelések körülményeiről és feltételeiről beszélt. Török József teológus, egyháztörténész, egyetemi tanár (PPKE) saját személyes élményeiről és tapasztalatairól beszélt, legfőképp a papi fegyelem terén az 1970-es évekre vonatkoztatva.

A nézőközönség

A második napi program befejező programjaként a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény igazgatója, Zágorhidi Czigány Balázs bemutatta a gyűjtemény épületét, valamint a múzeumi tárlatot, a levéltárat és a könyvtárat. A résztvevők megtudhatták, hogy a hagyomány szerint a domonkosokat IV. Béla király telepítette le Vasváron. A kolostor legkorábbi hiteles említése 1254-ből maradt fenn, de feltételezhető, hogy már a tatárjárás előtt megtelepedtek a domonkosok a városban, így a vasvári kolostor Magyarország legrégebbi, ma is álló domonkos kolostora. A kolostor épületegyüttese alaprajzában és fő tömegében megőrizte eredeti, 13. századi formáját, jelentős részében megőrizte tehát az eredeti középkori falakat a későbbi századok során. A kolostorépület emeleti szintjén látható a múzeumi kiállítás, mellette pedig a műemlék-könyvtár és a kialakított levéltári gyűjtemény, valamint egy rekonstruált szerzetesi cella is kialakításra került a látogatók számára.

A Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény múzeumi tárlatvezetése
A Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény könyvtára
A Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény levéltári iratanyagának szemrevételezése, középen Zágorhidi Czigány Balázs gyűjteményvezető
A Bejcgyertyánosra vezető gyalogtúra közben

 

A harmadik nap (augusztus 4.) a kötetlenebb programokról és a szakmai közösség összekovácsolásáról szólt. A délelőtt folyamán közös gyalogtúrával jutottak el a résztvevők Kámon keresztül a Kemenesháton fekvő Bejcgyertyános községbe, ahol Szovák Kornél tanár úr és családja látta vendégül a megfáradt túrázókat. A közösen elfogyasztott gulyás után a megérkezett csapat nagyobb része Szovák Kornél vezetésével bejárta a községet, melynek több részéről is csodás kilátás nyílt a környező tájra. Az este folyamán a vacsora után került megrendezésre a nyári akadémia már hagyományosnak számító programja, az egyháztörténeti kvíz, melynek során négy csapat vetélkedett egymással. A nyertes csapat értékes könyvjutalomban részesült. Zárásként pompás látványt nyújtott a tökéletesen látható csillagos égbolt és az időnkénti csillaghullás.

Az esti egyháztörténeti kvíz Bejcgyertyánoson

A nyári akadémia utolsó napján, augusztus 5-én a program Szombathelyen folytatódott. A közös vonatút után a délelőtt folyamán behatóan megismerhettük a püspöki székhely egyházmegyei levéltárát, ahol Rétfalvi Balázs gyűjteményvezető, a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport doktorjelöltje bemutatta a püspöki levéltár épületét és gyűjteményét. Az őrzött iratok felbecsülhetetlen értéket képviselnek az egyházmegye történetére vonatkozóan. Megtudhattuk, hogy forrásérték szerint leggazdagabb az egyházkormányzat során keletkezett irategyüttes, az Acta Cancellariae, mely iratok nem csak a püspökség irányítására vonatkoznak, hanem kitűnő adatokat szolgáltatnak más területek (társadalom- és gazdaságtörténet, művészettörténet, néprajz) számára is. A levéltár kutatói leggyakrabban az egyházlátogatások alkalmával készült jegyzőkönyveket, a canonica visitatiókat (17–19. század) kutatják a levéltárban. Gazdag a levéltári átvételre került és kerülő plébániák irattára, valamint a püspökök és az egyházmegyében szolgáló papok hagyatékából származó iratok gyűjteménye is. A raktárhelyiségek bejárása után a gyűjteményvezető több híres, fontos vagy látványos középkori, újkori és jelenkori oklevelet és iratot is bemutatott a jelenlévőknek. Ennek során megtudhattuk például, hogy a burgenlandi és egyéb elcsatolt területek egyházi vonatkozású iratanyaga is megtalálható a levéltárban, mely a külföldi, legfőképp ausztriai levéltárosok, kutatók érdeklődését is fenntartja. Rétfalvi Balázs ennek kapcsán azt is elmondta, hogy az iratanyag digitalizálása egy leendő folyamat lesz, hiszen jelenleg még az épület felújítási munkálatai zajlanak.

A szombathelyi püspöki székhely egyházmegyei levéltárában Rétfalvi Balázs gyűjteményvezető bemutatja a levéltári iratanyagot
A szombathelyi egyházmegyei levéltárban iratmegtekintés közben

A levéltár bejárását követően az akadémia résztvevőit Székely János megyéspüspök fogadta a Püspöki Palotában, ahol a tágas lépcsőház késő barokk márványlépcsőin köszöntötte rövid, a bölcsészeti hátterű katolikus egyháztörténeti kutatások fontosságára fókuszáló beszédével a hallgatóságot. A palotában ő és Rétfalvi Balázs vezette végig a hallgatóságot, melynek bejárása különleges élményként szolgált, hiszen az épület hazánk egyik legszebb késő barokk stílusú épülete. A palotát Szily János, a szombathelyi egyházmegye első püspöke építtette 1778 és 1783 között, és nem csak az egyházmegye vezetőinek lakhelye volt, hanem egyben egyházkormányzati központ is. Az előszoba püspökfreskói után megcsodálhattuk a dísztermet, majd a Mikes (vagy Sárga) szalont, a Szent Pál-termet és a Vörös szalont. A könyvtárszobában való elidőzés után következett a kápolna, majd a metszetes szoba megtekintése, melynek teljes falfelületét faburkolatba foglalt grafikák díszítik. Összesen 118 nagyméretű metszetet mutat be a szoba, mely Szily püspök Róma iránti lelkesedésének tükörképe. A látogatást a IV. Fraknói Nyári Akadémiát lezáró főpapi szentmise követte. Székely János püspök prédikációjában többek között arra buzdította a katolikus egyetemi ifjúságot, hogy a szépet és igazat szem elől soha nem tévesztő történeti kutatásaikat a splendor veritatis, az „igazság ragyogása” hassa át.

A IV. Fraknói Nyári Akadémiát lezáró főpapi szentmise

Az idei Fraknói Akadémia a korábbiakhoz hasonlóan kitűnő hangulatban telt mind szakmai szempontból, mind szabadidős programok terén, immár előadói és résztvevői szempontból is még inkább kibővült társaságban. Az értékes előadásokat építő jellegű hozzászólások és élénk viták követték, ahogy a kerekasztal-beszélgetést és a kötetbemutatót is. Tanárok, doktoranduszok, hallgatók más alkalmaknál kötetlenebbül, olykor jóval kritikusabban fogalmazhatták meg álláspontjukat. A kiválóan lezajlott programhoz nagyban hozzájárult a kitűnő szervezés, a jó idő és az illő helyszín. A Fraknói Nyári Akadémia ebben az évben is igyekezett betölteni küldetését: a professzionális akadémiai kutatás, az egyetemi oktatás és a katolikus éthosz funkcionális egységének megteremtését, mintaképző jelleggel. Míg az előző évek alkalmait a Lendület-program keretében a Magyar Tudományos Akadémia, az idei rendezvényt már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem támogatta. Az elmúlt évek és az idei alkalom sikerének folytatásaként a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport a következő évben immáron az ötödik nyári akadémia megszervezését tervezi.

A IV. Fraknói Nyári Akadémia résztvevői a szentmise után, Szily János szobra előtt

További képek és videó elérhető a Fraknói Kutatócsoport honlapján.

A cikk az Újkor.hu és az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport együttműködésének keretében született.

Schvéd Brigitta

Ezt olvastad?

Második részéhez érkezett az ELTE BTK Történeti Intézetében működő tudományos hallgatói szervezet, az I. Tóth Zoltán Kör által meghirdetett A