Régészeti kalandozások a honfoglaló magyarok világában

„A 9. század végén egy titokzatos nép érkezett a Kárpát-medencébe. Van, aki türköknek nevezte őket, van, aki magyaroknak. E nép fiainak régészeti hagyatéka egyetlen más, korábban vagy később itt talált népével sem téveszthető össze. Ma is csodájára jár az egész világ.” Mai cikkünkben egy miskolci régészeti témájú programsorozatot ajánlunk olvasóink figyelmébe.

Az idézett szöveg a miskolci Herman Ottó Múzeum Papszeri Kiállítási Épület „Visszapillantó – Régészeti kalandozások a honfoglaló magyarok világában” címre hallgató előadássorozat ajánlójából származik. Mi mást is választhatunk az Újkor.hu – A velünk élő történelem portál Országjáró rovatában megjelenő ajánló cikk bevezetőjének? Hiszen az új rendezvénysorozat szervezőinek céljai megegyeznek honlapunk szerkesztőinek céljaival: érdekesen, szakszerűen, modernen tálalni a legfrissebb kutatási eredményeket a nagyközönség számára.

A helyszín nem véletlen. 2015. február 11-én ugyanis „Új szövetség” címen egyedülálló kiállítás nyílt a múzeumban. A karosi honfoglalás kori temetők anyagát bemutató „Elit alakulat”, c. állandó kiállítás mellé érkezett az „Árpád népe – Gyula népe – A honfoglaló magyarok emlékanyaga a Közép-Tisza vidéken” című vándorkiállítás.

Ennek apropóján február 18-án „Az orosz meló” címmel Türk Attila régész tartott előadást a magyar őstörténet régészeti kutatásának újabb eredményeiről, a Levédiából és Etelközből származó régészeti leletek tükrében.


Kép forrása: Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztály Facebook-oldala

Március 11-én, az előadássorozat második állomása alkalmával Füredi Ágnes a legújabban előkerült tarsolylemezes honfoglalás kori sír feltáró régésze tartott előadást. Bemutatta a páratlan lelet előkerülésének történetét. Őt követte Bollók Ádám április 8-i előadása. Segítségével rendkívül izgalmas kérdéseket járhattak körül a honfoglaló magyarok művészetével kapcsolatban a hallgatók.

Igaz, az „Árpád népe – Gyula népe” c. kiállítás folytatta vándorútját, és május 3-án volt utoljára megtekinthető Miskolcon, május 7-től pedig az egri Dobó István Vármúzeumban látható. De a „Visszapillantó” programsorozat elérkezett negyedik állomásához. Május 13-án Jakab Attila „Még egy kirabolt sír is hordozhat fontos információkat” c. előadása következik.


Jakab Attila. Kép forrása: Szabolcs Online

S, hogy miről lesz szó? Mondja el maga az előadó:

„Az előkelő férfit arccal kelet felé tették a sírba. Lábaihoz rakták megnyúzott lovának a bőrét az állat koponyájával és lábcsontjaival együtt. Mellette került elő a két kengyel, a zabla, valamint a nyereg felerősítésére szolgáló hevedercsat. A holttest bal oldalán nyíltegez maradványait bontottuk ki, amelyben több nyílhegy is volt. A Felső-Tisza-vidék – benne Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével – közismerten gazdag honfoglalás kori leletekben. Az azonban kevéssé ismert, hogy ez a gazdagság elsősorban a szabolcsi részekre vonatkozik, míg a megye keleti felében elterülő – a jelenlegi országhatárokon belüli beregi és szatmári részek – jóval kevésbé bővelkednek 10. századi leletekben. 2007-ben a Jósa András Múzeum régészei egy kiszántott honfoglalás kori temető feltárását végezték Nyíregyháza határában. Ennek során megfigyelték, hogy a sírokat a temetés után kirabolták. Bár a rablók sok mindent nem hagytak a sírokban, ennek ellenére is nagyon sok új információhoz jutottak a honfoglaló magyarokról. A tarpai honfoglalás kori temető feltárása során már kirabolatlan sírokra találtak, melyek segítségével rekonstruálni lehet az ide temetett harcosok viseletét és fegyvereit is. A leletek elemzését 3D lézerszkennerrel végezték. Hogy hogyan illeszthetők be e leletek a Felső- Tisza-vidék honfoglalás kori temetőinek rendszerébe, megtudhatjuk a negyedik előadásban.”

Jakab Attila

(A szöveg forrása: HOM Múzeumi Műsor)

Reményeink szerint az egyes előadásokról és magáról a programsorozatról hamarosan portálunkon is közölhetünk részletes beszámolót. Addig is ajánljuk mindenki figyelmébe a Herman Ottó múzeum programjait, különös tekintettel az „Elit alakulat” c. kiállítást és a „Visszapillantó” előadássorozatot.

Ezt olvastad?

Görgey Artúr alakja az egyik legellentmondásosabb a magyar történelemben. Sokáig árulónak tekintették az 1848/49-es szabadságharc feladása, a világosi fegyverletétel miatt.