„Repülőjegy a múltba” – Kettős könyvbemutató a soproni városházán

2015. június 1-jén a soproni városháza dísztermében került sor a MNL GyMSM Soproni Levéltárának és a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének közös együttműködésének gyümölcseként megszületett Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban – Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei, valamint Dominkovits Péter – Katona Csaba (szerk.) Egy új együttműködés kezdete – Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés című kötetek bemutatására.

Kép forrása: Sopron.hu

A MNL GyMSM Soproni Levéltár részéről Dominkovitsné Szakács Anita bevezetőjét követően Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere fejezete ki örömét és köszönetét Pálffy Gézának az állhatatos kutatómunkájáért és a két intézmény példaértékű együttműködéséért. Az egybegyűltek számára hangsúlyozta, hogy Sopron mindig is büszke volt történetére és fontosnak tartja a város múltjának megismerését, valamint az új ismeretek könyv formában való átadását a fiatalok számára.

Kép forrása: Sopron.hu

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont nevében Fodor Pál az intézmény főigazgatója köszöntötte a nagyszámú érdeklődő közönséget. Néhány szóval ismertette a központ működését és célkitűzéseit, valamint az MTA BTK Történettudományi Intézetben 2012 nyarától működő „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportot, mely igyekszik Sopron történetét is felkarolni és lendületbe hozni. A két kötet pedig hozzájárul ahhoz, hogy a soproniak még büszkébbek legyenek, és a város elfeledett történetét felfedezhessék.

Az 1999-ben elhunyt neves történész, Szakály Ferenc szavait felidézve – aki szerint nincs külön helytörténet, csak Magyarország története van, a nemzet történetét a lokális közösségek tartják fenn – kezdte Katona Csaba, az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa Egy új együttműködés kezdete – Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés című kötet bemutatását. Kiemelte, hogy a kötet szerkesztőinek és szerzőinek célkitűzései között szerepelt, hogy a laikusokkal is tudományos igényességgel, de mégis élvezetesen ismertessék meg Sopron 17. századi történetét. A bemutatott kötettek kiegészítik egymást. Jól illusztrálva azt, hogy egy adott esemény esetében egy történész számára nem csak az írott dokumentum számít forrásnak, hanem egy kép vagy egy tárgy is.

A tárgyi források és a méltatlanul elfeledett helyek jelentőségét már Kelemen István, a Soproni Múzeum történész-muzeológusa boncolgatta Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban – Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei című könyvbemutatója során. A kötet nóvumaként emelte ki annak igényes, gazdag illusztrációs anyagát, melynek segítségével a kiadvány a tér-idő különleges határát átlépve repíti vissza az olvasót a 17. századi Sopron elfeledett korona-helyeire; bemutatva, akár napról napra az ott zajlott eseményeket.

Kép forrása: Soproni Múzeum

Végül Palffy Géza, az MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője tárta a közönség elé a könyvbemutató helyszínének fontosságát. A régi soproni városházán őrizték ugyanis annak idején legtovább a magyar Szent Koronát, melyet a koronázási jelvényekkel együtt 1622-ben Thurzó Szaniszló; 1625-ben Eszterházy Miklós; 1681-ben pedig Eszterházy Pál vehette kezébe annak a teremnek az elődjében, ahol az összegyűlt nagyszámú közönség megismerkedhetett a Sopron–Budapest tudományos kapcsolatának közös együttműködésével megszületett kötetekkel.

Kép forrása: Cyberpress

Két, tudományos igényességgel megírt, megszerkesztett és hiánypótló könyvet mutattak be a soproni városházán, melyek joggal erősíthetik a soproni történelmi identitástudatot és büszkeséget, felcsigázva az érdeklődést és várva a kötetek folytatását, mely a Sopronban tartott országgyűlésekkel fogja megismertetni hamarosan az olvasókat!

Ajánlott cikkek:

  1. Egy új együttműködés kezdete – az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés
  2. Attilától Zsigmondig – Középkortörténeti könyvbemutató
  3. A kassai hadszertártól a pozsonyi koronázásokig – interjú Pálffy Gézával
  4. Legendák és mindennapok – interjú Katona Csabával
  5. Rövid magyarországi sörtörténelem

Ezt olvastad?

Az aláírás maga az ember, aki kézjegyével hitelesíti mindazt, ami az adott dokumentumban található. A Magyar Nemzeti Levéltár 2016 márciusában