„Repülőjegy a múltba” – Kettős könyvbemutató a soproni városházán
2015. június 1-jén a soproni városháza dísztermében került sor a MNL GyMSM Soproni Levéltárának és a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének közös együttműködésének gyümölcseként megszületett Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban – Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei, valamint Dominkovits Péter – Katona Csaba (szerk.) Egy új együttműködés kezdete – Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés című kötetek bemutatására.
Kép forrása: Sopron.hu
A MNL GyMSM Soproni Levéltár részéről Dominkovitsné Szakács Anita bevezetőjét követően Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere fejezete ki örömét és köszönetét Pálffy Gézának az állhatatos kutatómunkájáért és a két intézmény példaértékű együttműködéséért. Az egybegyűltek számára hangsúlyozta, hogy Sopron mindig is büszke volt történetére és fontosnak tartja a város múltjának megismerését, valamint az új ismeretek könyv formában való átadását a fiatalok számára.
Kép forrása: Sopron.hu
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont nevében Fodor Pál az intézmény főigazgatója köszöntötte a nagyszámú érdeklődő közönséget. Néhány szóval ismertette a központ működését és célkitűzéseit, valamint az MTA BTK Történettudományi Intézetben 2012 nyarától működő „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportot, mely igyekszik Sopron történetét is felkarolni és lendületbe hozni. A két kötet pedig hozzájárul ahhoz, hogy a soproniak még büszkébbek legyenek, és a város elfeledett történetét felfedezhessék.
Az 1999-ben elhunyt neves történész, Szakály Ferenc szavait felidézve – aki szerint nincs külön helytörténet, csak Magyarország története van, a nemzet történetét a lokális közösségek tartják fenn – kezdte Katona Csaba, az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa Egy új együttműködés kezdete – Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés című kötet bemutatását. Kiemelte, hogy a kötet szerkesztőinek és szerzőinek célkitűzései között szerepelt, hogy a laikusokkal is tudományos igényességgel, de mégis élvezetesen ismertessék meg Sopron 17. századi történetét. A bemutatott kötettek kiegészítik egymást. Jól illusztrálva azt, hogy egy adott esemény esetében egy történész számára nem csak az írott dokumentum számít forrásnak, hanem egy kép vagy egy tárgy is.
A tárgyi források és a méltatlanul elfeledett helyek jelentőségét már Kelemen István, a Soproni Múzeum történész-muzeológusa boncolgatta Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban – Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei című könyvbemutatója során. A kötet nóvumaként emelte ki annak igényes, gazdag illusztrációs anyagát, melynek segítségével a kiadvány a tér-idő különleges határát átlépve repíti vissza az olvasót a 17. századi Sopron elfeledett korona-helyeire; bemutatva, akár napról napra az ott zajlott eseményeket.
Kép forrása: Soproni Múzeum
Végül Palffy Géza, az MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője tárta a közönség elé a könyvbemutató helyszínének fontosságát. A régi soproni városházán őrizték ugyanis annak idején legtovább a magyar Szent Koronát, melyet a koronázási jelvényekkel együtt 1622-ben Thurzó Szaniszló; 1625-ben Eszterházy Miklós; 1681-ben pedig Eszterházy Pál vehette kezébe annak a teremnek az elődjében, ahol az összegyűlt nagyszámú közönség megismerkedhetett a Sopron–Budapest tudományos kapcsolatának közös együttműködésével megszületett kötetekkel.
Kép forrása: Cyberpress
Két, tudományos igényességgel megírt, megszerkesztett és hiánypótló könyvet mutattak be a soproni városházán, melyek joggal erősíthetik a soproni történelmi identitástudatot és büszkeséget, felcsigázva az érdeklődést és várva a kötetek folytatását, mely a Sopronban tartott országgyűlésekkel fogja megismertetni hamarosan az olvasókat!
Ezt olvastad?
További cikkek
A 48-as veterángondozás és a Honvédmenház története
Kossuth Lajos elfogyott regimentje. A 48-as veterángondozás és a Honvédmenház története címmel, rendhagyó kiállítás nyílt március 13-án a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában. Rendhagyó, mert az időszaki […]
Egy profán Jeanne d’Arc
„Egy emlékművet, egy történelmi ikont akartam hús-vér emberré visszaváltoztatni” – írja Katherine J. Chen Johanna című regényéről, melyben Jeanne d’Arc alakját dolgozza fel. Az orléans-i szűz már a 15. században […]
Ariadné fonala a múlt labirintusában – Bevezetés a történettudományba és a történelemkutatás módszereibe
Az egyetemi tanulmányok kezdetén mindenkinek fontos megismerkednie az általa választott szakma alapvető fogalmaival és működésével, ami a kulcs ahhoz, hogy a későbbiekben kamatoztatni tudja a tudományág hasznos minőségi tudásanyagát. Nekünk, […]
Előző cikk
Történelemtankönyvek nyomában – interjú Albert B. Gáborral
Általános iskolai tanárként kezdett a tankönyvek történetével foglalkozni, majd tudományos pályára lépve a Horthy-korszak történelemtanítása kapcsán tisztázott számos kérdést. Albert B. Gáborral, a Kaposvári Egyetem Pedagógia-Pszichológia Tanszékének egyetemi docensével Szőts […]