Rossz korban születtek – A két királynő című filmről

A két királynő című történelmi drámát, eredeti címén Mary Queen of Scots, 2018 év végén mutatták be az Amerikai Egyesült Államokban. A film megjelenését a külföldi médiumok nagy várakozással fogadták, hiszen a film rendezője Josie Rourke olyan nagy neveket választott a királynők eljátszására, mint Saoirse Ronan vagy Margot Robbie, és a film előzeteséből ítélve gazdag látványvilágra és fordulatokkal teli alkotásra számíthattunk.

Magyarországon szintén nagy figyelmet kapott a film megjelenése, a fordítók még a címen is jelentősen módosítottak. Az eredeti angol címben ugyanis csak Stuart Mária a skót királynő neve jelenik meg, a magyar verzióban ugyanakkor Erzsébet királynőé is. A fordítás mindenképpen találó, hiszen végső soron két, egymással harcoló nő küzdelmét láthatjuk a filmben. Mégis annyiban nem helytálló a fordítás, hogy Erzsébet királynő valójában csak mellékszereplő a filmben. A történet Mária életútjával foglalkozik, az ő gondolatait, motivációit ismerjük meg jobban, persze életétől elválaszthatatlan Erzsébet alakja.

A film látvány és díszlet tekintetében valóban nem okoz csalódást. Látványosak a csatajelenetek, szépek a kosztümök, sminkek (amiért az alkotókat Oscar-díjra is jelölték), kiválóan megjelenítették a korszak zenei– és táncvilágát. Érdemes kiemelni a királynőket alakító színésznőket, akik igazán a „hátukon cipelik” ezt a filmet, és igazából az ő tehetségüknek köszönhetően lehetett ez a film egy igazán jó alkotás. Kettőjük közül is kitűnik a Stuart Máriát alakító Saoirse Ronan, aki fiatal kora ellenére (mindössze 25 éves) nagyon komoly alakítást nyújt. Az ingadozó személyiségű Stuart Mária számos arcát ügyesen eljátszotta és küzdelme hitelesnek tűnt. Az ír színésznőhöz nagyon közel állhatott ez a szerep, hiszen saját magát feministának tartja, és szívén viseli a Brit-szigeteken élő összes nép sorsának feldolgozását. Az Erzsébetet alakító Margot Robbienak nem volt könnyű feladata, hiszen a királynő alakját már korábban olyan kiváló színésznők formálták meg, mint Cate Blanchett, vagy éppen Judi Dench. Robbie jól alakította az idősödő Erzsébetet és igyekezett a királynő emberi oldalát is megmutatni. A sok pozitívum mellett azonban most hadd említsek néhány negatívumot is. A film egyik hibája, hogy viszonylag lassú a cselekmény, túl hosszúak a dialógusok, sokszor olyan, mintha a film nem tudna továbblépni egy-egy eseményszálon. Ez hosszúvá teheti a filmet, ráadásul a rendezőnő tudatosan törekedett arra, hogy a korszak női sorsait a két királynő életútján keresztül mutassa be, ezért a filmben sokszor jelennek meg a brutalitás, a bántalmazás és a nemi erőszak képei.

Mária csapatai élén (Forrás: readthespirit.com)

A film kezdetén Mária, a frissen megözvegyült királyné hazatér Skóciába, hogy átvegye jogos örökségét, a skót trónt. Az alig 18 éves fiatal nő ekkor már több éve Franciaországban élt, II. Ferenc francia dauphin, majd király feleségeként. Mária nem volt sokáig Franciaország királynéja, beteges férje 1560-ban meghalt, a királyné pedig hazatért Skóciába. Otthon nem részesül megtisztelő fogadtatásban. A Királyi Tanács tagjai ellenzik, hogy nőként egyedül gyakorolja a hatalmat, minél hamarabb férjhez szeretnék adni. John Knox a skót protestánsok lánglelkű prédikátora is a királynő ellen lázít, és még ráadásként ott van a szomszédban Erzsébet gazdag és hatalmas országa, Anglia, amely szintén veszélyt jelent Mária uralmára. A film viszonylag sok időt szán arra, hogy kibontsa miért is tartják alkalmatlannak a skót főurak Máriát az uralkodásra, de szerintem a lényeg kimarad ebben az elemzésben. Mária ugyanis egy teljesen más világból érkezik meg Skóciába, és személyisége is teljesen ellentmond az évszázados skót hagyományoknak.

Mária a francia udvarban reneszánsz nevelésben részesült, köszönhetően anyósának, Medici Katalinnak. Mária megismerkedett a korszak művészetével, jártas volt az etikettben, ismerte a reneszánsz ideálját a szerelemről, a szépségről. A francia udvar megerősítette katolikus hitét is, amelyet Mária soha nem volt hajlandó feladni, még ha ezt élete vagy trónja bánta volna is. Ezzel szemben Skóciában mintha megállt volna az idő: csupa szürkeség jellemzi az ottani embereket, akiknek a protestáns prédikátorok csak a kárhozatról prédikálnak. A film egyik hibája, ahogyan azt bizonygatja, hogy Máriát pusztán női volta miatt nem akarják elfogadni, valójában az ő egész személyisége nem illett az ország viszonyai közé. Mária erénye, de ugyanakkor hibája is volt egyben, hogy nem adta fel az elveit. A királynő ugyan törvénybe iktatja Skócia minden lakója számára a szabad vallásgyakorlatot, és próbál nyitni Erzsébet felé. Köszöntő levelet ír számára és arra kéri, fogjanak össze, hogy a sziget békéje biztosítva legyen. A film ezen a ponton is téved. A két királynő között soha nem alakult ki olyan mély, szinte baráti levelezés, amelyet a film állít. A két nő közül egyik sem törődött igazán azzal, hogy a két ország között békés viszonyok uralkodjanak, valójában mindkét fél riválisnak tekintette a másikat. Ráadásul eléggé egyoldalúan mutatják be a két fél viszonyát. Mária a fiatal, ambiciózus és jó királynő, akit a megbékélés hajt; ezzel szemben Erzsébet az idősödő, gonosz királynő, aki polgárháborút szít saját rokona ellen (Erzsébet nagyanyja, Mária dédanyja Yorki Erzsébet, VII. Henrik király felesége volt), és aki igyekszik minden eszközzel háttérbe szorítani Máriát különböző intrikák segítségével.

Mária a valóságban és a filmvásznon (Forrás: state.com)

A film azzal nem foglalkozik, hogy Mária ambicionálta Erzsébet trónjának megszerzését. Bár a film megjeleníti, hogy Mária először a maga, később pedig a fia számára kérte meg az angol trónt, de a film ezt jogos örökségként értelmezi, és Mária reakcióit Erzsébet támadásaiból eredezteti. Holott Mária ebben a szituációban pontosan kihasználta Erzsébet tehetetlenségét, és azzal zsarolta, hogy ő nem tudott fiúgyermeket szülni, ezért illeti meg őt és utódait az angol trón. Mária is tudatosan versenyzett Erzsébettel. A királynő elküldte szeretőjét, Robert Dudleyt Skóciába, hogy jegyezze el Máriát, de mikor a királynő megtudta, hogy Erzsébet megbetegedett himlőben, és Dudley-val valójában csapdába akarták őt csalni, elutasítja a házassági ajánlatot. Ekkor Erzsébet, a Skóciában is birtokokkal rendelkező Lord Darnleyt küldi Máriához, aki beleszeret és a skót Királyi Tanács tiltása ellenére összeházasodnak. A románcból azonban nagyon hamar tragédia lesz, mert a nászéjszakát az ifjú férj a királynő titkárának, és legbizalmasabb tanácsadójának, az olasz David Rizzionak ágyában tölti. A királynő megkegyelmez Rizzionak, férjével azonban, – annak ellenére, hogy Mária hamarosan az ő gyermekét várja – viszonya örökre megromlik.

David Rizzio a valóságban és a filmvásznon (Forrás: state.com)

Erzsébet, tanácsadóin keresztül értesül Mária terhességéről és annak ellenére, hogy Mária felkéri, legyen születendő gyermeke keresztanyja, a királynő újabb tervet forral, és Mária saját hazájában sincs biztonságban. Azért hogy ne derüljön ki férje homoszexualitása, a skót főurak hűtlenséggel vádolják Máriát, és a gyermek apjának Rizziot tekintik. A lázadást a protestáns prédikátor John Knox is támogatja, aki fegyvereket és katonákat is kap Angliából, hogy polgárháborút robbanthasson ki. Egyik éjjel az éppen a királynővel sakkozó Rizziot az összeesküvésben résztvevők meggyilkolják, mindenki egy tőrdöféssel, hogy a felelősség alól senki se vonhassa ki magát. Az utolsó döfést Rizzio szeretője, Mária férje adja. A királynő megbünteti az összeesküvőket, és látszólag kibékül a férjével, valamint Angliával is igyekszik rendezni a viszonyt. Ezek után történik a film talán legszebben kidolgozott jelenete: Jakab herceg születése. Nem is önmagában a gyermekszületés a fordulópont a jelenetben, hanem a különböző női sorsok, lehetőségek egymás mellé állítása. A két királynő amúgy sem fukarkodik az Erzsébet és Mária közötti különbségek kibontásával, de ez a jelenet, és főképp annak képi világa igazán megmutatja a két nő személyiségét. A jelenet, mintegy szabad döntés elé állítja, jelképesen természetesen, a korszak nézőit és korunk nézőit is. Mindenki szabadon eldöntheti, hogy a két hihetetlenül eltérő életút közül melyiket választaná, melyik út lehet egy nő számára a hivatás, és végső soron melyik nő lehet alkalmasabb az uralkodásra, irányításra. Erzsébet, aki már idős és napjait társalkodónői társaságában varrással tölti, vagy Mária, aki éppen nagy fájdalmak között világra hozza gyermekét. A film ugyan nem ad konkrét választ a kérdésre, de szerintem nagyon erős az a jelenet, ahogyan Erzsébet a saját maga varrott szőnyegen, míg Mária a véres ruhái között ül.

A gyermek születését követő pillanatok a filmben

Annak ellenére, hogy Jakab herceg születése stabilizálja Mária helyét a trónon, és jogosan kijelentheti fia igényét az angol és a skót trónra egyaránt, magánélete nem válik jobbá. Eltaszítja maga mellől férjét, egy vidéki kastélyba száműzi. Miután, vélhetőleg angol közvetítéssel a háttérben, férje merénylet áldozata lesz, Máriának menekülnie kell. Anglia felé távozik gyermekével, amikor is Bothwell earlje, aki korábban Mária feltétlen híve volt elrabolja, és házasságra kényszeríti őt. A fiatal királynőnek újabb támadásokat kell megtapasztalnia. John Knox megvádolja a királynőt férje meggyilkolásával, és a gyászidő letelte előtti házasodással. Mária ekkor úgy dönt, lemond a trónról fia, az alig egyéves Jakab számára, és Angliába menekül. A királynő távozása mind a mai napig egy megválaszolatlan kérdés, és nem ismerjük az indítékot, hogy miért éppen Angliába menekült.

Erzsébet a festő vásznán és a filmvásznon (Forrás: state.com)

Valóban abban bízott volna, mint ahogyan a film is állítja, hogy Erzsébet visszasegíti őt a skót trónra? Miért nem menekült inkább Franciaországba, abba az udvarba, amelyet jól ismert? A választ, az indítékokat nem tudjuk, feltételezhető, hogy valóban bízott Erzsébetben, akit leveleiben mindig „Testvérem”-nek szólított, és remélte, hogy Jakab keresztanyjaként Erzsébet nem fogja őt bántani, de természetesen lehetséges, hogy Erzsébet tanácsadói pusztán tőrbe csalták. Itt következik a film legsejtelmesebb, ugyanakkor legsokatmondóbb jelenete: Erzsébet és Mária, a két királynő találkozása. A valóságban semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy Erzsébet és Mária valóban találkoztak volna, csak segélykérő levélváltásokról tudunk, és ezt a problémát a film nagyon ügyesen oldja meg. Erzsébet és Mária egy, a határ közelében lévő kis halászkunyhóban találkoznak, közös beszélgetésük nagy részében Erzsébetet függöny takarja. Mária próbálja Erzsébetet meggyőzni, hogy segítse őt vissza Skócia trónjára, és emellett számos érvet felhoz. Kétségkívül ez a jelenet a film legdrámaibb pontja, mindkét színésznő remekül játszik, de mégis a jelenetben több hiba is van. A rendezőnő teljesen elvonatkoztatja a történelmet a két nő közötti párbeszédben, és mintha nem is országok, vagy népek jövőjéről lenne szó, hanem inkább két nő közötti vitáról, melynek középpontjában a férfiak általi elnyomás áll. Mária például azért kéri Erzsébettől, hogy helyezze vissza Skócia trónjára, mert a nőknek össze kell tartaniuk, és nem szabad engedni a férfi tanácsadók becsvágyának. Erzsébet pedig végső elkeseredésében kiönti lelkét Máriának és kijelenti, hogy végig irigy volt rá, szépségére, fiatalságára, anyaságára. A film ezzel végleg lealacsonyítja Erzsébet szerepét, aki inkább egy megkeseredett, a politika intrikáiban megfáradt nő, nem pedig egy, a spanyol Nagy Armadát is legyőző és a nagypolitika hálóit is mesterien szövögető tehetséges vezető.

Mária kivégzése (Forrás: mirror.co.uk)

A két nő valóban riválisa volt egymásnak. Két azonos családból származó, hasonlóan tehetséges és egymáshoz nagyon hasonló külsejű nő, akik bizonyították rátermettségüket azzal, hogy egy férfiközpontú világban vezető pozícióba kerülhettek. Koruk szokásait azonban nem vetkőzhették le. Ha hatalomról vagy annak megszerzéséről van szó, akkor nincsenek nemek vagy családi kapcsolatok. Ezért oly elborzasztó Mária sorsa. Erzsébet saját rokonát börtönbe vetette, és évekkel később megvádolta, hogy egy ellene szőtt összeesküvésnek Mária is részese volt, ezért kivégeztette. A film zárójelenetében Mária, a mártírok színében, pirosban vonul a pallóhoz és hősként hal meg. A film rendezője egyértelműen Mária mellett foglal állást, ugyanakkor a királynő bukása, kivégzése számos kérdést felvethet: jobb uralkodó volt-e Erzsébet, rátermettebb volt-e, vagy csak szerencséje volt? Vajon Mária fordított esetben nem cselekedett-e volna ugyanígy? Mártír volt-e Mária? Valóban politikusok játszmáinak/intrikáinak kitett áldozat volt, vagy ő is csak egy volt a sok cselszövő között, aki talán, ha nem Erzsébet kortársa lett volna, ugyanolyan nagyformátumú vezető lehetett volna? A kérdésekre természetesen nem lehet választ adni, de talán érdemes elgondolkodni rajtuk, mert új fényben tüntethetik fel, a 16. századi Anglia és Skócia két kiemelkedő történelmi személyiségét, Erzsébetet és Máriát.

Szűcs Adél

Ezt olvastad?

2007-ben Shekhar Kapur rendezésében jelent meg az Elizabeth: Az Aranykor, az 1998-as Elizabeth c. film folytatásaként. A királynőt alakító Cate