S E L Y E T Ö R I – Megtartotta idei első tanszéki estjét a Selye János Egyetem Történelem Tanszéke

„Nem tudtam pontosan, hogy mit akarok, de azt tökéletesen megvalósítottam.” – mondta az európai történelem egyik legkiemelkedőbb alakja, Bonaparte Napóleon. A Selye János Egyetem Történelem Tanszékén 2015. október 14-én került megszervezésre az a beszélgetőest, mely aktuális és népszerű témát járt körül. A „Történelem diploma után” címmel megrendezett beszélgetés elsősorban az egyetemi hallgatók szakmai esélyeit és jövőképét tárgyalta. Az idei tanszéki est első témája azért is fontos, mert a Selye János Egyetem (SJE) megítélése sok kettősséget mutat a köztudatban.

A rendezvény nem véletlenül választotta jelmondatául a fenti idézetet, az pontosan rávilágít kétségeinkre és kérdéseinkre szakmai jövőnk kapcsán, egyúttal pedig a cél megvalósítása felé vezérel. A rendezvényt az SJE Történelem Tanszéke mellett a TéKa (Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulása) szervezte. Az est témafelvetése a tanszék hallgatóinak igényeihez igazodott. A házigazda Bencze Dávid volt, aki egyúttal a szervezői feladatokat is ellátta. „Az est egyik fő célja, hogy a tanszéken tanuló hallgatók élő aktív közösséggé kovácsolódjanak, közös tapasztalatokkal gazdagodjanak, illetve új ismereteket szerezzenek kötetlenebb, baráti formában.” – nyilatkozott Dávid, aki amellett, hogy a tanszék egyik hallgatója, a TéKa feladataiban is aktív részt vállal. Az est megszervezésében a tanszék kiemelkedő oktatói – Simon Attila és Szarka László – is közreműködtek.

Mint arra már a fentiekben is utaltunk, az est első témája a diplomaszerzést követő nehézségeket és kihívásokat érintette. A beszélgetésen olyanok vettek részt, akik az egyetem tanszékén végezték vagy jelenleg is itt végzik tanulmányaikat. A meghívottak között jelen lévő szakmai különbségeket azért hangsúlyoztuk, mert egy frissen szerzett diplomás fiatal előtt is hasonló alternatívák merülhetnek fel.  Az egyetem profiljához a tanári pálya áll a legközelebb, ezért elsőként Bese Lászlót szólítottuk meg, aki amellett, hogy a Pécsi Tudományegyetem doktorandusz hallgatója, már több éve a gútai Corvin Mátyás Alapiskolában tevékenykedik történelem szakos tanárként. A vitaest következő szereplője a doktori képzést folytató Bajcsi Ildikó volt, aki az egri Eszterházy Károly Főiskolán írja disszertációját a Történelemtudományi Doktori Iskola 20. századi programjában. Hegedűs Norbert szintén a Történelem Tanszéken végzett, jelenleg az egyik legnépszerűbb szlovákiai magyar hírportál, a bumm.sk szerkesztőjeként működik. A vitaest negyedik szereplője Lépes Oszkár egyetemi hallgató volt, aki előszeretettel osztotta meg nézeteit, elképzeléseit a jövőre vonatkozólag.

Fotó: Simon Attila

Ahogyan azt már a fentiekben is említettük, az első témakörben a diplomához vezető út örömteli és nehézkes pillanataival foglalkoztunk. Ennél a témánál kiemelték vendégeink, hogy nagyon fontos az egyetemi élet mellett a különféle szervezetekben való tevékenység. A Hallgatói Önkormányzat (HÖK) munkájában, különféle diákszervezetekben, valamint egyéb tudományfejlesztő egyesületekben való részvétel által fontos kompetenciákat sajátíthat el a hallgató, s mindez nagy segítséget jelent a kapcsolatépítésben is.

A különféle pályázatokon való részvétel szintén fontos téma volt az est folyamán. Elsőként a mobilitás pályázatokról esett szó, s azon belül olyan hallgatókról, akik Erasmus magyarországi képzésen vettek részt. Elmondásuk szerint nagyon fontos lenne, hogy az egyetemi évek alatt többen is éljenek ezzel a kiváló lehetőséggel, mivel egy-egy képzésen rendkívüli módon kitágulhat a hallgató látóköre, rengeteg új dolgot sajátíthat el és remek kapcsolati kört alakíthat ki, ami hasznos lehet a későbbiekben. Arról is szó esett az est folyamán, hogy az intézmény erőssége épp abban áll, hogy a hallgatók létszáma a többi egyetemhez képest alacsony, így a személyes kapcsolatot jóval könnyebb fenntartani a csoporttársak között, illetve a tanár-hallgató viszony is sokkal közvetlenebb módon működik. Ha ezeket pozitívan tudjuk hasznosítani, akkor sokkal könnyebb a boldogulás mind az egyetemi évek idején, mind azokat követően.

Emellett azt is fejtegettük, hogy a Selye János Egyetemnek, valamint a Történelem Tanszéknek milyen a hírneve és megítélése a köztudatban. Kiderült, a szlovákiai középiskolák és alapiskolák nagy része kritikus szemmel tekint a fiatal egyetemről kikerülő hallgatókra, a doktori képzésre jelentkezők ennek ellenére kellemes csalódást okoztak PhD tanulmányaik során. A következő körben beszélgettünk a különböző munkalehetőségekről. „Nem feltétlenül tragédia, ha teljesen másban próbálnak boldogulni a végzett hallgatók, de amit választanak, abban céltudatosak és kitartóak legyenek.” – hangsúlyozta Hegedűs Norbert, aki egyéves kitérő után döntött úgy, hogy jelentkezik a Selye János Egyetem magyar nyelv és irodalom doktori iskolájába, melyet egy évvel ezelőtt sikeresen el is végzett. Ezek után Bese László beszélt elsősorban azokhoz, akik a tanári pálya felé orientálódnak. Elmondása szerint ebből a szempontból is sokat kapott a komáromi egyetem Történelem Tanszékének oktatóitól. Hangsúlyozta Vajda Barnabás módszertani szemináriumait, amelyek nagyon hasznosak a szakmában. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy problémának érzi, hogy a szlovákiai magyar oktatáson belül alacsony a történelemórák száma.  Arra is célzott, hogy több iskolában nem a történelem szakon végzett tanárok tanítják a történelmet, emellett mégis gyakran terhelik őket más feladatok elvégzésével. Például gyakran rájuk hárul a polgári nevelés vagy a honismereti órák megtartása is.

Fotó: Simon Attila

Ezek után Bajcsi Ildikó elmondta, hogy nagyon sokat köszönhet tanárainak, főként Szarka Lászlónak, aki mindmáig segíti őt a szakmai eligazodásban. Ildikó amellett, hogy a disszertációját írja, aktívan vezeti a TéKa Társulást, amely a szlovákiai magyar doktoranduszok közösségét fogja össze. A 2011-től működő polgári társulásnak célja, hogy a tudomány módszereivel segítse a magyar fiatalok tudományos és kulturális tevékenységét, továbbá olyan stratégia kiépítése, amellyel a szlovákiai magyar fiatalok számára lehetőséget biztosít a tudományos életben való aktív részvételre, szakmai fejlődésre. Ildikó kiemelte a TDK – Tudományos Diákköri Konferencia jelentőségét, egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy a TéKa segítséget nyújt a fiatal egyetemisták számára a TDK-munkák írásában és az előadások elkészítésében.  Ezen kívül kiemelte, hogy a társulat több rendezvényt szervez, ahol nagyon szívesen várják a hallgatókat.

Végül, de nem utolsó sorban Lépes Oszkár, a tanszék hallgatója beszélt jövőbeli terveiről. Kiemelte, hogy annak ellenére, hogy a bérek szempontjából nem túl előnyös a tanári pálya, mégis nyitott az oktatásra. Oszkár történelem-német szakos hallgató, ezért az is felmerült benne, hogy tudását a későbbiekben külföldön kamatoztassa.

Az est további részében a hallgatók meséltek elképzeléseikről. A rendezvény külön érdeme, hogy a jelenlegi hallgatókon és néhány egyetemi tanáron kívül részt vettek más egyetemek doktorandusz hallgatói is – pl. Hamerli Petra, a Pécsi Tudományegyetemről vagy Bozó-Szűcs Diána, az egri Eszterházy Károly Főiskoláról –, illetve a komáromi Selye János Gimnázium diákjai is.

Nagyon motiváló az első tanszéki est sikere, melyet mindenképp folytatni kívánunk a jövőben. A későbbiekben olyan izgalmas és aktuális témákat tervezünk érinteni, mint például a helytörténet helye a kisebbségi történelemben, valamint újszerű módszertani kérdések a történeti kutatásokban. Bízunk benne, hogy a következő alkalommal hasonló érdeklődés fogadja majd a S E L Y E T Ö R I – tanszéki estet.

Bajcsi Ildikó – Bencze Dávid

Ezt olvastad?

Öt év az első világháború alatti kelet-közép-európai nacionalizmusok nyomában

A 2014-ben indult Kelet-közép-európai nacionalizmusok az első világháború éveiben nevű, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében működő NKFIH–OTKA

X